Összehozta az embereket a „Makovecz-legó” Makón

Kis-Magyarország

Makovecz Imre budapesti templomterve mintha éket verne a jobboldal és a katolikus egyház közé. Az építész, közéleti szerepvállalása miatt is, általában megosztotta az embereket, de nem mindenütt. Makón a 2014-ben leváltott szocialista városvezetés húsz évéből a Makovecz-fémjelezte középületek sora az egyetlen örökség, amelyet nem bántott a jobboldal.

„Néhány hete kapott nyilvánosságot, hogy (…) a monumentális Makovecz-katedrálist Budapest sajnos nem kívánja megvalósítani. Szeged városának létezik egy fontos szakrális pontja, amelynek sebhelye begyógyításra vár: ez a Kálvária tér, amelynek pompás kis templomát a szovjet időszakban lerombolták. Szép gesztus lenne a várostól, ha befogadná Makovecz Imre nagyszerű építészeti alkotását, és a Dóm mellett még egy csoda épülhetne Szeged városában” – így szól a minap megjelent felhívás a „döntéshozókhoz” a Facebook Szegeden hallottam csoportjában. „Építsed Felcsúton” – ez egy komment. „Persze, majd az ateista Botka meg is teszi” – ez pedig egy másik vélemény.

Nem kell még egy templom

A Szentek és kárhozottak templomának, illetve később Szent Mihály-templomnak, a Feltámadás templomának nevezett székesegyház tervéről van szó, amelyet kifejezetten a XII. kerületi Apor Vilmos térre álmodott meg a 2011 szeptemberében, 75 évesen elhunyt Makovecz Imre.

A napokban jelentette be az építész emlékét gondozó alapítvány elnöke, Makovecz Pál, hogy az épület akár tíz év alatt el is készülhetne. A katolikus egyház azonban nem szeretné megépíttetni. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek azt nyilatkozta, a főegyházmegyében van már két székesegyház, lelkészi szempontból nincs szükség újabb templomra – magyarul a meglévőkben is bőven elférnek a vallásukat gyakorló katolikusok –, és több mint ezer éve az egyházmegye fejének engedélye kell egy templom megépítéséhez. Van elvi ellenérv is: „ha Makovecz Imre terve az eredeti szándék szerint megvalósulna, az a kereszténység hazánkban már most is zajló megerőszakolásának az esszenciája lenne” – érzékeltette az Indexen Gégény István katolikus hittanár, milyen viszonyban áll szerinte az a terv a katolikus hagyománnyal és szimbolikával.

A téma a felszínen maradt a sajtóban, biztosan azért is, mert tudnivaló, hogy Makovecz Imre a kormány által segített Magyar Művészeti Akadémia alapító elnöke, örökös tiszteletbeli elnöke volt. 2015-ben kormányhatározat született az építész életművének gondozásáról,

és közismert, hogy a miniszterelnök is nagyon szereti a stílusát (lásd pl. a felcsúti Pancho Arénát).

Erdő Péter nyilatkozata után azonban pikáns lenne, ha a kormány bejelentené, pénzt ad arra, hogy elkészüljön egy újabb Makovecz-épület. 

Az sem valószínű, hogy a fönt idézett facebookos felhívásra reagálva Csongrád-Csanád megye székhelye „befogadná” a tervet. Ez nyilván nem a szegedi polgármester világnézetén vagy szándékán múlik, hanem a templomépítésben illetékes Szeged-Csanádi Egyházmegyén.

Makói legenda és valóság

A Csongrád-Csanád megye keleti felében található, Szegedtől mintegy 30 kilométernyire lévő Makón viszont Makovecz Imre és tanítványai együtt tíz épületet terveztek, és két tér viseli a kezük nyomát. A maga idejében feltűnő hír volt az is, hogy a radikális jobboldali véleményformáló építész középületet tervez egy szocialista vezetésű városban. Makó művelődési házát – amelyet a hagymakertészek építtettek 1936-ban értékesítési központnak – a kilencvenes évek közepére életveszélyessé nyilvánították. Szabad szemmel látszott, hasa van a mennyezetnek. Az önkormányzat terveket kért építészektől, de egyik vázlat sem tetszett. Az egyik helyi képviselő javaslatára hívta fel Buzás Péter polgármester (MSZP) Makoveczet azzal, építene-e egy új Hagymaházat.

 
A Hagymaház Makón
Fotó: A szerző felvétele/Bakos András 

A többi már legenda. A városban azt beszélik, az építész bocskaiban jött, pedig nem ő, csak a sofőrje viselt ilyen öltözetet. Az akkori polgármestertől tudjuk, Makovecz azzal kezdte a tárgyalást, hogy

előadta a véleményét a szocialista pártról, majd rátért a szabaddemokratákra, mivel az alpolgármester, Marosvári Attila (SZDSZ) is jelen volt a tárgyaláson.

Amikor befejezte, Buzás javasolta az építésznek, hogy legyen most már szó arról is, amiről tárgyalnak. Az építész megnézte a helyszínt, megállapodtak. Pedig nem volt könnyű a feladat, mert a város által megnyert címzett támogatás meglévő épület rekonstrukciójára szólt. Tehát bármilyen rossz helyen is állt a ház elődje, csak ott valósulhatott meg a terv. A régi házból maradt egy faldarab, és 1998-ra megépült az új Hagymaház.

Vigyázni kell rájuk, de szeretnivalók

Az építész és a város kapcsolata tartós maradt. A polgármester úgy emlékezik, Makovecz minden körülmények között állta az adott szavát, tartotta magát ahhoz, amiben megállapodtak. Amikor országszerte megújultak pályázati támogatásból a középületek, Makón az építész és kollégáinak tervei alapján renoválták a város százéves gimnáziumát, mellé építve egy sportcsarnokot, amit régóta hiányoltak a sportegyesületek. A jellegzetes stílust viseli a tanuszoda, a buszpályaudvar, a városháza előtti és a Széchenyi tér, egy iskola, egy bölcsőde, egy felújított irodaépület, a régi gyógyfürdő helyére készült Hagymatikum, előtte a zenepavilon, és végül a József Attila Városi Könyvtár. Ez utóbbi 2019-re készült el. A korábbi kockaépület megroggyant, gerendákkal, majd téglaoszlopokkal aládúcolt homlokzatával sokáig szomorú látványt nyújtott.

 
A makói fürdő részlete
Fotó: A szerző felvétele/Bakos András

Az új könyvtár avatására meghívták a 2014-ben leváltott Buzás Pétert, és utódja, Farkas Éva Erzsébet (Fidesz) nyilvánosan köszöntötte, mint elődjét, aki Makovecz Imrét „Makóra hozta”. Ez azért volt komoly dolog, mert a korábbi városvezetés munkáját a fideszesek inkább csak kritikus hangvétellel hozták szóba.

Makovecz kései munkái inkább díszletek, mint házak – állapította meg 2017-ben az Index Urbanista blogja. „A funkcionalitás szempontjait nélkülöző, drágán fenntartható és gyorsan pusztulásnak induló Makovecz-épületek nem teremtettel bizalmat az építész felé” – sommázta a 444.hu a budapesti templomterv kapcsán.

A Narancs.hu által megkérdezett makóiak ezt máshogy látják. Az új könyvtárról, használóitól azt hallottuk, hogy jó bemenni, olvasóként és dolgozóként is. Sokkal inkább műalkotás, mint általában a házak, de nem érezni azt, hogy díszlet lenne. Praktikus, jól használható, könnyen megszerethető, végre mindennek lett helye – korábban a gyerekkönyvtár másik épületben fért csak el –, egyszerre több rendezvényt is lehet benne tartani. Energetikai szempontból nem drágább a fönntartása, mint más házaknak. Emellett nem csak a makóiaknak tetszik, a turisták is megnézik.

 
A Makovecz Imre tervezte makói könyvtár
Fotó: A szerző felvétele/Bakos András

Ugyanez elmondható a többi épületről is. A gyógyfürdőben egy idő után beszüntették a csoportos, nézelődő látogatást, tekintettel arra, senki sem szereti, hogy miközben fürdőruhában pihen, felöltözött, bámészkodó emberek járkálnak körülötte.

„Egy tévéinterjúban azt hallottam, Makovecz Imre házai összehozzák az embereket. Azt gondoltam erről, hogy az embereket a jó programok hozzák össze, nem a ház. Később láttam, hogy tényleg van ebben valami” – ez Bálint Márta véleménye. Ő volt a Hagymaház megépítésekor az intézményvezető, majd a Közművelődési Nkft. ügyvezetője, 2014-ig. Leváltása óta nem nyilatkozik közügyben, de a véleményét, amit többször elmondott erről, vállalja. A Hagymaház megépítésekor, a helyszín szűkössége miatti kényszerhelyzetben mindig hallgatott rá Makovecz, amikor Bálint Márta a működtetés szempontjaival szembesítette. Mindent meg lehetett vele beszélni. Tervezett szervizutat, hogy rendesen lehessen takarítani a nehezen elérhető helyeket. „Az ő épületei gondozást igényelnek, ez tény, de lehet rájuk vigyázni, és lehet őket szeretni. Főleg, ha a kivitelező fölkészült a feladatra, és megfelelő minőségben és anyagból építi meg azt, ami a tervben szerepel.”

Szamizdatban terjedtek a tervei

Az építészek megosztottak, ha Makovecz Imre életművének megítéléséről van szó. Akiket foglalkoztatnak a szakmához kötődő elvi kérdések, általában az utolsó jelentős stílusirányzat, a formát a funkcióhoz kötő, a díszítést szinte bűnnek tartó modernizmus szemléletéhez képest határozzák meg a maguk világlátását. Dolgoznak ma Magyarországon inkább modernista építészek, aztán a valamikori Kós Károly Egyesülethez kötődő, organikus építészek, és a regionalizmus hívei. „A hatvanas-hetvenes évekbeli építészetről szóló folyóiratokban alig volt különbség a házak között. Így amikor a rendszerváltás előtt az egyetemen stencilezett formában, mint valami szamizdatban, láttuk Makovecz Imre munkáit, az fölszabadító hatással volt ránk” – mondja Talmácsi István okleveles építészmérnök. Szerinte Makovecz a magyar építészet történetének egyik legfontosabb alakja. Hosszú idő után ő volt az első, aki olyan házakat tervezett, amelyeket a szakma is, a nagyközönség is értéknek tart, süt belőlük a tehetség. – „Az építészet szakrális jelentőségéről olyan szenvedéllyel beszélt, ami magával ragadott. Szuggesztív személyiség volt. Nem kellett egyetérteni a világlátásával, ahhoz, hogy tisztelni tudjuk formaalkotó képességét, stílusát, és azt a következetességet, ahogyan alakította a világát.”

 
A városi buszpályaudvar
Fotó: A szerző felvétele/Bakos András 

Talmácsi úgy látja, Makovecz tényleg vátesz volt, de nem volt olyan munkatársa, aki kritikusan, ellensúlyként segítette volna. Emiatt végül belemerevült a vátesz-szerepbe, és ez kárára volt a művészetének.

„A szakralitásból egy idő után ezotéria lett nála. A szerkezetei inkább látványosak, nagy, könnyen értelmezhető gesztusokkal, mint jól kidolgozottak.

Ez mellbevágó élmény, de egy idő után lehet unalmas, hogy sok a szöveg. Jó néhány háza hasonló: teknősbékák tornyokkal. A lego is találó hasonlat.” Talmácsinak az életműből a sárospataki művelődési ház és a Farkasréti temető ravatalozója tetszik a legjobban.

 

Neked ajánljuk