A gyulai képviselő-testület még 2008 nyarán hatalmas vitától övezve a vészesen csökkenő gyereklétszámra és az egyházi iskolák beindulására hivatkozva a gyulai képviselő-testület megszüntette a nagymúltú 1. Számú Általános Iskolát. Bár voltak elképzelések, hogy az Ybl Miklós tervezte és a magyar szecessziós építészet egyik fontos darabjaként addig működő iskolával mit lehetne kezdeni, ezek közül 2017-ig egyik sem jutott tovább az ötletelésnél.
A bezárás után kilenc évvel, 2017 októberében jutott odáig a békési fürdőváros fideszes vezetése, hogy nyilvános pályázatot írt ki az épület eladására. A megadott határidőig egyetlen jelentkező akadt, a budapesti székhelyű First School Vállalkozási Kft. A cég éppen a pályázat határideje alatt alakult át és váltott nevet, egy mezőgazdasági társaságból szállodai szolgáltatásokra tért át, míg telephelyét a Békés megyei Végegyházáról Budapestre tette át. A cég jegyzett tőkéje mindössze 3 millió forint volt, az idegenforgalomban és szálláshely-üzemeltetésben nem volt semmilyen referenciája. Ám ennél is sokatmondóbb, hogy az elmúlt öt év mindegyikében a vállalkozás bevétele nulla forint volt, és csak veszteségeket halmozott fel.
Ekkor, 2017 őszén lett a cég egyik résztulajdonosa Hégely Sándor, a Csabai Kolbászfesztivál igazgatója és gazdája, aki 2020 őszén szállt be az akkor bombaüzletnek számító Covid-19 tesztjeit végző Whitelab Kft.-be. A vállalkozás másik tulajdonosa Figura Ferenc. A békéscsabai gazdasági életbe beágyazott Figura tanácsadó és vagyonkezelő vállalkozásai (Eubility Group Kft., LPBF Holding Zrt.) a krisztinavárosi Appeninn-irodákban működnek. Az Eubility Group Kft. 2020-ban 5 milliárd forintot nyert a Magyar Turisztikai Ügynökségtől projektkoordinációra – olvasható róla a K-Monitoron.
A volt iskolaépületre jelentkező egyetlen vevőnek sikerült igen kedvező feltételekkel nyélbe ütnie a szerződést. A 470 milliós árat 15 százalékkal, 400 milliósra mérsékelte a város, de emellett azt is elérték, hogy ezt öt év alatt három részletben kellett csak kifizetniük, s addig nem is voltak kötelesek semmit tenni az egyre romló állagú, üres épülettel. Igaz, a gyulai önkormányzat kikötötte, a tulajdonjog mindaddig a városé marad, amíg a vevő ki nem fizeti az utolsó részletet.
A gyulai testületben lévő ellenzék és egy civil szervezet ezt a városnak előnyt és garanciát nem, vagy alig kínáló szerződést nem támogatta, mondván a vevőjelölt cég alkalmatlan arra, hogy Gyula első ötcsillagos szállodájává alakítsa át a volt iskolát úgy, hogy abban egy modern gyógyászati részleg is helyet kap. (A nem gombot nyomta meg akkor cikkírónk is.) Erre semmilyen referenciája nem volt a cégnek, nem beszélve arról, hogy a Gyulai Várfürdő tőszomszédságában található, iskolának épült és műemléki védelem alatt álló épületből roppant bonyolult és költséges a hotelfunkció kialakítása.
Az elmúlt években az ügyben nem történt semmi. Egy évvel ezelőtt, egyben négy évvel a szerződéskötés után, Durkó Károly (Városbarátok) interpellált a gyulai testületi ülésen az 1-es iskola ügyében, arról érdeklődött, mi a helyzet az üresen álló ingatlannal, másrészt megfontolásra ajánlotta, hogy ha nem valósul meg a szálloda, akkor gondolják újra, hogy oktatási intézmény legyen az épület. Görgényi Ernő fideszes polgármester akkor azt válaszolta, hogy a vevőnek öt éve van kifizetni a vételárat, addig a gyulai önkormányzat marad a tulajdonos. Ez a határidő 2022. december végén jár le, ha a vételárat addig nem fizeti ki, akkor a szerződés megszűnik.
Néhány nappal ezelőtt viszont a gyulai képviselő-testület ülésén már az hangzott el, hogy
egyeztetések kezdődhetnek a gyulai önkormányzat és a Gyulai Tankerületi Központ között a fürdővárosi 1-es iskola esetleges újbóli oktatási célú hasznosításáról.
Ez viszont nyílt beismerése annak, hogy a szállodává alakítás a pályázaton győztes First School Kft.-vel – ahogy az nagyjából előre borítékolható volt – zátonyra futott, a hotelprojekt öt éve nem kezdődött meg, sőt a cég a vételárból semmit nem utalt át a gyulai önkormányzatnak. Most a cég képviselője elmondta, hogy az emelkedő energiaárak miatt nem is kívánják a projektet megvalósítani. Erre tekintettel a kft. kezdeményezésére a testület a szerződés megszüntetése mellett döntött. S miután sem a vételár kifizetése, sem a birtokba adás nem történt meg, a feleknek egymással szemben követelése nem áll fenn.
A visszalépés indoka azonban kissé sántít, minthogy a hivatkozott energiapiaci áremelkedés a cég rendelkezésre állt öt évben csak a legutóbbi fél esztendőt érinti, így aligha szolgálhat teljeskörű magyarázatként. Másrészt árulkodó, hogy a vevő(jelölt) eddig egyetlen fillért sem utalt át. Gyulán vannak olyan hangok is, hogy a pályázati nyertes cég és annak tulajdonosai ebben a történet nem feltétlenül magukat és vállalkozásukat képviselték – ám végül nem sikerült semmilyen uniós fejlesztési pénzt elnyerniük.
A Gyulán működő alapfokú művészeti iskola már régóta komoly helyhiánnyal küzd. Kérdés, hogy az energiapiaci sokk, a költségvetési gondok és az önkormányzati büdzsék szűkössége mire ad lehetőséget, hogy az immár lassan másfél évtizede bezárt épületet újra nyissák – oktatási célokra.
