500 milliót követel vissza a Miniszterelnökség a dél-békési önkormányzati társulástól

Kis-Magyarország

A felháborodott polgármesterek szerint minden megvalósult, csak egy apró adminisztrációs hiba történt, ezért bíróságra mennek. A visszafizetéstől csődbe is mehetnek. 

 

Sokrétű szabálytalanságokra hivatkozva a Miniszterelnökség emberi erőforrás fejlesztéséért felelős államtitkársága a teljes támogatási összeget, 492 millió forintot visszaköveteli a Varga Gusztáv korábbi mezőkovácsházi polgármester által vezetett Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulástól és az ebben képviselt településektől (Battonya, Dombegyház, Kevermes, Medgyesegyháza, Mezőhegyes és Mezőkovácsháza, valamint a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás). 

A dél-békési települések polgármesterei pénteken Mezőkovácsházán rendkívüli társulási ülésen vitatják meg, hogy milyen lépésekkel válaszoljanak a döntésre, amelynek eredményeként a rendkívüli hosszú és bonyolult elnevezésű projektben – "Komplex humán kapacitásfejlesztés a minőségi közszolgáltatásokért és a társadalmi hátrányok enyhítéséért" – a Miniszterelnökség emberi erőforrás fejlesztéséért felelős államtitkársága szabálytalanságok sorát állapította meg. Ezért

összesen 492 millió 347 ezer forintot kell(ene) visszafizetni nagyobbrészt a dél-békési társulásnak, kisebbrészt a benne tagként szereplő településeknek.

A visszafizetési dokumentumot Nemcsok Dénes Sándor helyettes államtitkár jegyzi. (Hasonló esetek nem példanélküliek Dél-Békésben, két és fél évvel ezelőtt egy kísértetiesen hasonló eset történt, ahol még a visszafizetési kötelezettség nagysága is megegyezik a mostanival.) 

 
Varga Gusztáv középen, mellette balra Simonka György 
Fotó: Szabo Akos / Facebook/Varga Gusztáv
 

„Minden megvalósult, minden a legnagyobb rendben volt, értetlenül állunk a szabálytalansági eljárás megállapításaival szemben, különösen azért, mert a teljes támogatási összeget vissza kellene fizetnünk” – mondta az esettel kapcsolatban Boros Csaba (független) Battonya polgármester, akinek a városa a projekt konzorciumi vezetője volt. „Annyi igaz, hogy a projekt dokumentációs és kommunikációs csatornájára, az ún. EPTK felületre az utolsó napon szerette volna feltenni a beszámolók, jelenléti ívek, elszámolások és számlák egy jó részét a programot megvalósító menedzsment. Ám az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ezt a felületet számunkra érthetetlen okokból egy nappal előbb bezárták. Ezt már akkor is jeleztük, és mindezt bizonyítani is tudjuk.” 

A Dél-békési Többcélú Kistérségi társulás pénteki rendkívüli mezőkovácsházi ülésén két határozati javaslat kerül a polgármesterek elé. Az első szerint nem fogadják el a Miniszterelnökség államtitkárságának szabálytalansági megállapításait, s azt a bíróságon megtámadják. A „B” terv pedig az, hogy ha ez mégsem vezetne eredményre, akkor részletfizetési kedvezményt kérnek, ugyanis a mostani határozat mindössze 30 napot ad nekik arra, hogy a teljes összeget visszafizessék. Az idevonatkozó szabályok szerint a részletfizetés maximális határideje 12 hónap.

„Túl azon, hogy nem voltak szabálytalanságok, azt is el kell mondani, a társulás és a benne részt vevő települések nem tudnák visszafizetni ezt a pénzt. Ez csak Battonya esetében azt jelentené, hogy a társulás lakosságarányos része miatt 50, míg saját jogon ugyancsak 50 milliót követel tőlünk a Miniszterelnökség. Ennyi pénzük megközelítően nincs.

Ha nem kezdeményezünk jogi utat, akkor inkasszó kerül a számlánkra és csődbe megy az önkormányzat,

de valószínűleg, hogy Mezőhegyes kivételével a többi érintett településsel is ezt történne. Nagyon remélem, hogy ezt senki nem akarhatja” – mondta nyomatékosan a Boros Csaba polgármester.

 
Boros Csaba, Battonya polgármestere 
Forrás: Facebook/Boros Csaba
 

A Miniszterelnökség illetékes államtitkársága által lefolytatott szabálytalansági eljárás legfontosabb megállapításai között szerepelt, hogy

  • a záró szakmai beszámoló hiánypótlásának benyújtását a társulást és a településeket képviselő projektmenedzsment több alkalommal elmulasztotta, ezért dokumentumok sorát nem adták be, s ezeket nem töltötték fel a kommunikációs felületre. Ebből a vizsgálatot végző államtitkárság azt a következtetést vonta le, hogy programok sora nem valósult meg, vagy erre legalábbis nincs megfelelő bizonyíték, azt írták, hogy a papíron több száz bevont tanuló és fiatal helyett az elfogadható létszám a nulla volt.
  • Megítélésük szerint hiányoznak a projekt szakmai-műszaki eredményeit igazoló dokumentumok és adósak maradtak a projekt befejezésekor kötelezően előírt könyvvizsgálói jelentéssel is.
  • Emellett teljességgel hiányoznak az ilyenkor kötelező tájékoztatás anyagai és a nyilvánosságot biztosító sajtódokumentáció is.
  • Azt is felrója a miniszterelnökségi államtitkárság, hogy a szabálytalansági eljárás megindításáról szóló tájékoztatást az érintett települések és konzorciumi tagok nem vették át, így nem is reagáltak erre.

Mások a társulás elnökének, a korábbi mezőkovácsházi polgármesternek, Varga Gusztávnak felelősségét is firtatják. A projekt összes tevékenységébe bevonni kívánt létszám meghaladta (volna) a négyezret, de ezzel összefüggésben utólag aggályok merültek fel. A Miniszterelnökségi államtitkárságnak összességében pedig alapvető kétsége van arról, hogy a program ténylegesen megvalósult-e. A dél-békési társulásban résztvevő települések polgármesterei és vezetői ennek a szöges ellentétét állítják.

Az ügyre rálátó névtelenséget kérő szakemberek közül néhányan egyértelműen a menedzsment súlyos hibáit vélik felfedezni. Egyikőjük arra emlékeztetett, hogy a menedzsment tagjai közül többen szerepet vállaltak Simonka György, a térség volt fideszes országgyűlési képviselőjének több korábban zátonyra futott projektjében is. Dél-Békés egykori megkérdőjelezhetetlen ura hosszabb ideje a vádlottak padján ül a Fővárosi Törvényszék büntetőtanácsa előtt, ahol bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolják, ahol a kárérték eléri az 1,4 milliárd forintot. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.