Öt évre ítélték a nagyéri "nyakvágót", de börtönbüntetése után visszakapja a bicskáját

Kis-Magyarország

Meghívott egy embert egy italra a nagyéri presszóban, aztán egy törött pohárral megvágta az illető torkát. De azt állítja, ezt nem ő tette. A tanúk rávallottak. A magyar-román kettős állampolgár elmeállapota a szakértői vélemény szerint közepes fokban kóros. A Szegedi Ítélőtábla helybenhagyta a rá kirótt öt év börtönt, de a határozat szerint a motozáskor tőle elvett zsebkés őt illeti. Nem azzal követte el a tettét.

„Azt úgy kézbe se lehetett vón’ fogni” – beszélt az utolsó szó jogán a Szegedi Ítélőtábla előtt kedden az emberölés kísérletével vádolt B. S. büntetőügyének legfontosabb bizonyítékáról, a törött talpas pohár csonkjáról. Ha nem hangzott volna el a tárgyalás elején, hogy 1965-ben Gyergyószentmiklóson született, ízes beszédéből akkor is nyilvánvaló lett volna a hallgatóság számára, hogy erdélyi.

Amikor arról kérdezték, a legutóbbi tárgyalás óta változott-e valami személyi körülményeiben, elcsuklott a hangja. Azt mondta, amióta börtönben van, otthon maradt két beteg testvérét, akikről addig ő gondoskodott, időközben elveszítette.

Információink szerint egy határon túli magyarok letelepedését segítő alapítvány juttatta házhoz a Csongrád-Csanád megyei Nagyéren, és lányával együtt Ausztriába járt dolgozni. Ritkán látták. Büntetlen előéletű.

Hosszan megvágta a másik ember nyakát

A vádirat szerint 2017. március 29-én beült a nagyéri presszóba, beszélgetésbe elegyedett egy emberrel, akit meghívott néhány italra. Este tízkor kiment rágyújtani a presszó elé. Amikor a beszélgetőtársa utána ment, B. S. minden előzmény nélkül a falhoz ütötte a kezében lévő poharat, és egy hirtelen mozdulattal, közepes erővel, fentről lefelé húzva a csonkot, 15 centiméter hosszan megvágta a másik ember nyakát. A sértett és a körülöttük állók megpróbálták lefogni B. S.-t, és nagy nehezen kicsavarták a kezéből a poharat, amivel ő dulakodás közben még megpróbálta hason szúrni a sértettet. B. S. utóbb megfenyegette a megvágott ember hozzátartozóját, amikor az felelősségre vonta a tette miatt.

Nagyéren azóta nyakvágóként említik.

 

Szegedi Ítélőtábla: nem enyhített az öt éven

Szegedi Ítélőtábla: nem enyhített az öt éven

Fotó: birosag.hu

A büntetőeljárás megállapította, csak a szerencsén múlt, hogy az a vágás nem okozott halált: a nyaki verőér közvetlen közelében haladt. Ha eléri, a sértett elvérzett volna. A szakértői vizsgálat szerint a gyergyószentmiklósi férfi elméjének állapota – az ittasság hatására is – „a cselekmény elkövetése során közepes fokban korlátozta abban, hogy cselekményének következményeit felismerje”. Elsősorban emiatt kapta az emberölési kísérletért kiszabható legenyhébb idejű börtönbüntetést a Szegedi Törvényszéktől. Az ügyészség nem fellebbezett a tavaly novemberben megszületett elsőfokú ítélet ellen. Így a törvény szerint súlyosabb büntetést nem is róhatott ki rá kedden az ítélőtábla.

„Ezt a tettet nem követtem el”

A kirendelt védő, Halász Tamás a vádlottal egyeztetve felmentésért fellebbezett, arra hivatkozva, hogy szerintük nem volt elég alapos az eset felderítése. Az az ing például, amelyet a rendőrség lefoglalt a helyszínen, állítják, nem B. S.-é, az épület előtt talált vérnyomok elhelyezkedése is kérdéseket vet fel. A vádlott állítja, hogy ő ezt a tettet nem követte el. Azt kérték, az ítélőtábla mentse fel bűncselekmény hiányában, illetve bizonyítottság hiányában, vagy minősítse életveszélyt okozó testi sértéssé, ami történt, és enyhítsen a büntetésen.

A Joó Attila vezette bírói tanács megváltoztatta a törvényszéki ítéletet: a vádlott zsebkése, amit a rendőrök a motozáskor vettek el B. S.-től, nem maradhat lefoglalva, mivel nem éri el a nyolc centiméteres pengehosszúságot, és nem azzal követte el tettét a vádlott.

A vádlott védekezése „különutas” volt

Bár ez nem hangzott el, nyilván akkor kapja meg a bicskát, ha kiszabadul.

A börtönbüntetés időtartamán, az öt éven azonban nem enyhített az ítélőtábla. Az ítélet jogerős. Joó Attila a döntésüket indokolva többek közt azt mondta, a vádlott védekezése végig „különutas volt”. Homlokegyenest mást állított a legtöbb dologban, mint az esetnél jelenlévő érdektelen tanúk. A történteket a tanúvallomások és a bizonyítékok alapján az ítélőtábla szerint pontosan, logikusan tárta fel az elsőfokú bíróság.

Az is helyes meghatározás, hogy B. S. tettét „nem egyenes, hanem eshetőleges szándékkal” követte el. Abban a pillanatban meg akarta vágni annak az embernek a nyakát, és bele sem gondolt, hogy ezzel megölheti.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.