Öt évre ítélték a nagyéri "nyakvágót", de börtönbüntetése után visszakapja a bicskáját

Kis-Magyarország

Meghívott egy embert egy italra a nagyéri presszóban, aztán egy törött pohárral megvágta az illető torkát. De azt állítja, ezt nem ő tette. A tanúk rávallottak. A magyar-román kettős állampolgár elmeállapota a szakértői vélemény szerint közepes fokban kóros. A Szegedi Ítélőtábla helybenhagyta a rá kirótt öt év börtönt, de a határozat szerint a motozáskor tőle elvett zsebkés őt illeti. Nem azzal követte el a tettét.

„Azt úgy kézbe se lehetett vón’ fogni” – beszélt az utolsó szó jogán a Szegedi Ítélőtábla előtt kedden az emberölés kísérletével vádolt B. S. büntetőügyének legfontosabb bizonyítékáról, a törött talpas pohár csonkjáról. Ha nem hangzott volna el a tárgyalás elején, hogy 1965-ben Gyergyószentmiklóson született, ízes beszédéből akkor is nyilvánvaló lett volna a hallgatóság számára, hogy erdélyi.

Amikor arról kérdezték, a legutóbbi tárgyalás óta változott-e valami személyi körülményeiben, elcsuklott a hangja. Azt mondta, amióta börtönben van, otthon maradt két beteg testvérét, akikről addig ő gondoskodott, időközben elveszítette.

Információink szerint egy határon túli magyarok letelepedését segítő alapítvány juttatta házhoz a Csongrád-Csanád megyei Nagyéren, és lányával együtt Ausztriába járt dolgozni. Ritkán látták. Büntetlen előéletű.

Hosszan megvágta a másik ember nyakát

A vádirat szerint 2017. március 29-én beült a nagyéri presszóba, beszélgetésbe elegyedett egy emberrel, akit meghívott néhány italra. Este tízkor kiment rágyújtani a presszó elé. Amikor a beszélgetőtársa utána ment, B. S. minden előzmény nélkül a falhoz ütötte a kezében lévő poharat, és egy hirtelen mozdulattal, közepes erővel, fentről lefelé húzva a csonkot, 15 centiméter hosszan megvágta a másik ember nyakát. A sértett és a körülöttük állók megpróbálták lefogni B. S.-t, és nagy nehezen kicsavarták a kezéből a poharat, amivel ő dulakodás közben még megpróbálta hason szúrni a sértettet. B. S. utóbb megfenyegette a megvágott ember hozzátartozóját, amikor az felelősségre vonta a tette miatt.

Nagyéren azóta nyakvágóként említik.

 

Szegedi Ítélőtábla: nem enyhített az öt éven

Szegedi Ítélőtábla: nem enyhített az öt éven

Fotó: birosag.hu

A büntetőeljárás megállapította, csak a szerencsén múlt, hogy az a vágás nem okozott halált: a nyaki verőér közvetlen közelében haladt. Ha eléri, a sértett elvérzett volna. A szakértői vizsgálat szerint a gyergyószentmiklósi férfi elméjének állapota – az ittasság hatására is – „a cselekmény elkövetése során közepes fokban korlátozta abban, hogy cselekményének következményeit felismerje”. Elsősorban emiatt kapta az emberölési kísérletért kiszabható legenyhébb idejű börtönbüntetést a Szegedi Törvényszéktől. Az ügyészség nem fellebbezett a tavaly novemberben megszületett elsőfokú ítélet ellen. Így a törvény szerint súlyosabb büntetést nem is róhatott ki rá kedden az ítélőtábla.

„Ezt a tettet nem követtem el”

A kirendelt védő, Halász Tamás a vádlottal egyeztetve felmentésért fellebbezett, arra hivatkozva, hogy szerintük nem volt elég alapos az eset felderítése. Az az ing például, amelyet a rendőrség lefoglalt a helyszínen, állítják, nem B. S.-é, az épület előtt talált vérnyomok elhelyezkedése is kérdéseket vet fel. A vádlott állítja, hogy ő ezt a tettet nem követte el. Azt kérték, az ítélőtábla mentse fel bűncselekmény hiányában, illetve bizonyítottság hiányában, vagy minősítse életveszélyt okozó testi sértéssé, ami történt, és enyhítsen a büntetésen.

A Joó Attila vezette bírói tanács megváltoztatta a törvényszéki ítéletet: a vádlott zsebkése, amit a rendőrök a motozáskor vettek el B. S.-től, nem maradhat lefoglalva, mivel nem éri el a nyolc centiméteres pengehosszúságot, és nem azzal követte el tettét a vádlott.

A vádlott védekezése „különutas” volt

Bár ez nem hangzott el, nyilván akkor kapja meg a bicskát, ha kiszabadul.

A börtönbüntetés időtartamán, az öt éven azonban nem enyhített az ítélőtábla. Az ítélet jogerős. Joó Attila a döntésüket indokolva többek közt azt mondta, a vádlott védekezése végig „különutas volt”. Homlokegyenest mást állított a legtöbb dologban, mint az esetnél jelenlévő érdektelen tanúk. A történteket a tanúvallomások és a bizonyítékok alapján az ítélőtábla szerint pontosan, logikusan tárta fel az elsőfokú bíróság.

Az is helyes meghatározás, hogy B. S. tettét „nem egyenes, hanem eshetőleges szándékkal” követte el. Abban a pillanatban meg akarta vágni annak az embernek a nyakát, és bele sem gondolt, hogy ezzel megölheti.

Figyelmébe ajánljuk