Pánik tört ki Borsodban a miskolci gettórendelet miatt

  • Kovács István
  • 2014. május 9.

Kis-Magyarország

Több borsodi polgármester is felháborodott Miskolc szegénytelepet felszámoló terve miatt. Attól félnek, hogy saját településük gondjai nőnének, ha a kiköltözők náluk vásárolnak ingatlant a Miskolctól kapott „lelépési” pénzből.

Országos visszhangot kiváltó bejelentést tett Soós Attila, a miskolci Fidesz–KDNP-frakció szóvivője, aki kedden nyilvánosságra hozta pártja tervét. Ez arról szólt, hogy akár kétmillió forintot is fizetnének azoknak a családoknak, amelyek a lelakott önkormányzati bérlakásból Miskolc határain kívülre költöznek – a kormánypárti városvezetés ezt követően ledózeroltatná az üresen maradt épületeket, majd „városfejlesztésbe” kezdene ott. A szegénytelepek helyszínen járva kiderült: a helyieknek nem tetszik az ötlet. Egyikük a magyarnarancs.hu-nak azt mondta: „Normális ember ilyen üzletbe nem megy bele.” Az ötletet Miskolc ellenzéki pártjai is elvetették, jóllehet csütörtökön a miskolci közgyűlés többsége megszavazta az úgynevezett gettórendeletet. (Helyszíni tudósításunkat itt olvashatja.)

Miskolci állapotok

Miskolci állapotok

Fotó: A szerző felvétele

Az ötleten nem csak Miskolcon háborodtak fel. A magyarnarancs.hu-nak több borsodi polgármester is jelezte: rossznak, elvetendőnek tartják az ötletet. Az indulatokat csak fokozta a megyei napilap írása, amelyben konkrét településeket (Ormosbánya, Rudabánya) is megnevezett a szerző, ahol pár százezer forintért már elfogadható ingatlant lehet vásárolni. Az érintett települések vezetői megdöbbentek a nevesítésen – ami egyben jól jelzi a megyében uralkodó hangulatot is.

Ormosbánya szót kér

„Bűnös települések vagyunk, mert pár hónapja keményen felléptünk a hulladékszállítás területén ránk kényszerített helyzet ellen, és járt a szánk a rossz közbiztonság miatt is” – fakadt ki Sike Ferencné. A mintegy 1800 fős, egykor virágzó bányásztelepülés független polgármestere két hónapja szervezett egy tüntetést, mert az egyre romló bűnügyi mutatók ellenére másodszor utasították el térfigyelő kamerarendszerre benyújtott pályázatukat.

Jogsértés? Visszaélés?

Ha Ön vidéken él, és jogsértéssel, hatalmi visszaéléssel vagy felháborító esettel találkozik, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre, és mi utánajárunk!

 

Elmondta, hogy a megyei napilapban megjelent cikk elolvasása után felhívta a szerkesztőséget, mert nem értette, miért ők kerültek célpontba, amikor az észak-borsodi kistelepüléseken az övéknél is olcsóbbak az ingatlanok. Ormosbányán az elmúlt hónapokban adtak el lakást 150 ezer forintért is, ami vonzó ár is lehetne, csakhogy a megélhetési gondok a szénbánya bezárása óta jelen vannak. Ezzel párhuzamosan megnőtt a bűnözés, főleg az idős emberek élnek veszélyhelyzetben. (Ezzel kapcsolatos ózdi cikkünket itt olvashatja.) Gyakori a rablás, a helybeliek elégedetlenek az igazságszolgáltatással – ez volt az egyik oka a közelmúlt demonstrációjának, és a településvezető szerint az új beköltözők csak rontanának a helyzeten. A polgármester hozzátette, hogy 2013-ban Kazincbarcika akart hozzájuk költöztetni néhány szegénységben élő családot.

A polgármester nem titkolta: tüntetést szervez a közeljövőben a miskolci „nyomor exportálása” ellen. Sike Ferencné a cikk elolvasása után azonnal felhívta a térség országgyűlési képviselőjét, Riz Gábort (Fidesz) és a szintén a parlamentben ülő Egyed Zsoltot (Jobbik), és kérte a segítségüket, hogy védjék meg Ormosbányát. Összeült a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat is, amelynek elnöke tolmácsolta a testület egyhangú felháborodását. Kiss Róbert azt fejtegette, hogy akár az elhíresült érpataki modellt is átveszik, mert az a falu önellátó lett néhány jó ötlet nyomán.

Rudabányának se

Nem érti a leírtakat Rudabánya polgármestere sem. Elvárta volna, hogy a megjelenés előtt egyeztetnek vele. A szintén független Szobota Lajos elismeri, hogy tényleg sok jó állapotú, ám mégis olcsó ház áll üresen a kisvárosban, de most 2800 embernek kell elmagyaráznia, hogy őt is váratlanul érintette a miskolci bejelentés. Azt mondta, ha olyan sok pénze van az államnak, hogy jelentős összeget tud adni a miskolci telepek felszámolására és „a nyomor exportálására”, adjon nekik is az üres házak felvásárlására. Utána ők tudnának gazdálkodni a lakásállománnyal.

A településvezető azt is elmondta, hogy elege van a hasonló ötletelésből, mert szerinte a közmunkásokat is becsapták. A korábbi 220 közmunkás helyett most mindössze 65 főt vehettek fel, ami kevés a feladatok ellátására. Alapvetően „mocskos dolognak” tartja, hogy Miskolc a náluk kialakult, kezelhetetlen problémahalmazt exportálná más településekre, mert mindenkinek megvan a saját baja. A környék polgármestereinek is kialakult a véleménye a miskolci javaslatról, egész nap hívogatták egymást, és próbáltak megoldást keresni a helyzet kezelésére.

A közállapotokat mi sem jelzi jobban az áprilisi országgyűlési választásoknál, ahol az eddig kormányon lévő pártokban csalódott emberek a radikalizmust helyezték előtérbe. Rudabánya három szavazókörzetéből kettőben a Jobbik nyert, a többségében romák lakta városrészt tudta csak behúzni a Fidesz. Ormosbányán mindkét szavazókörzetben a Jobbik végzett az élen.

Kiköltöztetés – adott minta nyomán

Miskolc ötlete nem új keletű. Emlékezetes, hogy a székesfehérvári Rádió utca családjait Zámolyra „költöztette” a város. Eger és Ózd között is volt már vita ilyen költöztetés miatt, amikor az egriek a kohászvárosban vásároltak lakást egy testvérpárnak. Tavaly Kazincbarcikának „lett elege” néhány háztömb elgettósodásából. Ekkor terjedt el a hír, hogy az ott lakó családoknak Ormosbányán vásárolnak ingatlant. A községben fellángolt tiltakozás miatt a terv végül nem teljesült.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.