Pánik tört ki Borsodban a miskolci gettórendelet miatt

  • Kovács István
  • 2014. május 9.

Kis-Magyarország

Több borsodi polgármester is felháborodott Miskolc szegénytelepet felszámoló terve miatt. Attól félnek, hogy saját településük gondjai nőnének, ha a kiköltözők náluk vásárolnak ingatlant a Miskolctól kapott „lelépési” pénzből.

Országos visszhangot kiváltó bejelentést tett Soós Attila, a miskolci Fidesz–KDNP-frakció szóvivője, aki kedden nyilvánosságra hozta pártja tervét. Ez arról szólt, hogy akár kétmillió forintot is fizetnének azoknak a családoknak, amelyek a lelakott önkormányzati bérlakásból Miskolc határain kívülre költöznek – a kormánypárti városvezetés ezt követően ledózeroltatná az üresen maradt épületeket, majd „városfejlesztésbe” kezdene ott. A szegénytelepek helyszínen járva kiderült: a helyieknek nem tetszik az ötlet. Egyikük a magyarnarancs.hu-nak azt mondta: „Normális ember ilyen üzletbe nem megy bele.” Az ötletet Miskolc ellenzéki pártjai is elvetették, jóllehet csütörtökön a miskolci közgyűlés többsége megszavazta az úgynevezett gettórendeletet. (Helyszíni tudósításunkat itt olvashatja.)

Miskolci állapotok

Miskolci állapotok

Fotó: A szerző felvétele

Az ötleten nem csak Miskolcon háborodtak fel. A magyarnarancs.hu-nak több borsodi polgármester is jelezte: rossznak, elvetendőnek tartják az ötletet. Az indulatokat csak fokozta a megyei napilap írása, amelyben konkrét településeket (Ormosbánya, Rudabánya) is megnevezett a szerző, ahol pár százezer forintért már elfogadható ingatlant lehet vásárolni. Az érintett települések vezetői megdöbbentek a nevesítésen – ami egyben jól jelzi a megyében uralkodó hangulatot is.

Ormosbánya szót kér

„Bűnös települések vagyunk, mert pár hónapja keményen felléptünk a hulladékszállítás területén ránk kényszerített helyzet ellen, és járt a szánk a rossz közbiztonság miatt is” – fakadt ki Sike Ferencné. A mintegy 1800 fős, egykor virágzó bányásztelepülés független polgármestere két hónapja szervezett egy tüntetést, mert az egyre romló bűnügyi mutatók ellenére másodszor utasították el térfigyelő kamerarendszerre benyújtott pályázatukat.

Jogsértés? Visszaélés?

Ha Ön vidéken él, és jogsértéssel, hatalmi visszaéléssel vagy felháborító esettel találkozik, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre, és mi utánajárunk!

 

Elmondta, hogy a megyei napilapban megjelent cikk elolvasása után felhívta a szerkesztőséget, mert nem értette, miért ők kerültek célpontba, amikor az észak-borsodi kistelepüléseken az övéknél is olcsóbbak az ingatlanok. Ormosbányán az elmúlt hónapokban adtak el lakást 150 ezer forintért is, ami vonzó ár is lehetne, csakhogy a megélhetési gondok a szénbánya bezárása óta jelen vannak. Ezzel párhuzamosan megnőtt a bűnözés, főleg az idős emberek élnek veszélyhelyzetben. (Ezzel kapcsolatos ózdi cikkünket itt olvashatja.) Gyakori a rablás, a helybeliek elégedetlenek az igazságszolgáltatással – ez volt az egyik oka a közelmúlt demonstrációjának, és a településvezető szerint az új beköltözők csak rontanának a helyzeten. A polgármester hozzátette, hogy 2013-ban Kazincbarcika akart hozzájuk költöztetni néhány szegénységben élő családot.

A polgármester nem titkolta: tüntetést szervez a közeljövőben a miskolci „nyomor exportálása” ellen. Sike Ferencné a cikk elolvasása után azonnal felhívta a térség országgyűlési képviselőjét, Riz Gábort (Fidesz) és a szintén a parlamentben ülő Egyed Zsoltot (Jobbik), és kérte a segítségüket, hogy védjék meg Ormosbányát. Összeült a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat is, amelynek elnöke tolmácsolta a testület egyhangú felháborodását. Kiss Róbert azt fejtegette, hogy akár az elhíresült érpataki modellt is átveszik, mert az a falu önellátó lett néhány jó ötlet nyomán.

Rudabányának se

Nem érti a leírtakat Rudabánya polgármestere sem. Elvárta volna, hogy a megjelenés előtt egyeztetnek vele. A szintén független Szobota Lajos elismeri, hogy tényleg sok jó állapotú, ám mégis olcsó ház áll üresen a kisvárosban, de most 2800 embernek kell elmagyaráznia, hogy őt is váratlanul érintette a miskolci bejelentés. Azt mondta, ha olyan sok pénze van az államnak, hogy jelentős összeget tud adni a miskolci telepek felszámolására és „a nyomor exportálására”, adjon nekik is az üres házak felvásárlására. Utána ők tudnának gazdálkodni a lakásállománnyal.

A településvezető azt is elmondta, hogy elege van a hasonló ötletelésből, mert szerinte a közmunkásokat is becsapták. A korábbi 220 közmunkás helyett most mindössze 65 főt vehettek fel, ami kevés a feladatok ellátására. Alapvetően „mocskos dolognak” tartja, hogy Miskolc a náluk kialakult, kezelhetetlen problémahalmazt exportálná más településekre, mert mindenkinek megvan a saját baja. A környék polgármestereinek is kialakult a véleménye a miskolci javaslatról, egész nap hívogatták egymást, és próbáltak megoldást keresni a helyzet kezelésére.

A közállapotokat mi sem jelzi jobban az áprilisi országgyűlési választásoknál, ahol az eddig kormányon lévő pártokban csalódott emberek a radikalizmust helyezték előtérbe. Rudabánya három szavazókörzetéből kettőben a Jobbik nyert, a többségében romák lakta városrészt tudta csak behúzni a Fidesz. Ormosbányán mindkét szavazókörzetben a Jobbik végzett az élen.

Kiköltöztetés – adott minta nyomán

Miskolc ötlete nem új keletű. Emlékezetes, hogy a székesfehérvári Rádió utca családjait Zámolyra „költöztette” a város. Eger és Ózd között is volt már vita ilyen költöztetés miatt, amikor az egriek a kohászvárosban vásároltak lakást egy testvérpárnak. Tavaly Kazincbarcikának „lett elege” néhány háztömb elgettósodásából. Ekkor terjedt el a hír, hogy az ott lakó családoknak Ormosbányán vásárolnak ingatlant. A községben fellángolt tiltakozás miatt a terv végül nem teljesült.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.