Pánik tört ki Borsodban a miskolci gettórendelet miatt

  • Kovács István
  • 2014. május 9.

Kis-Magyarország

Több borsodi polgármester is felháborodott Miskolc szegénytelepet felszámoló terve miatt. Attól félnek, hogy saját településük gondjai nőnének, ha a kiköltözők náluk vásárolnak ingatlant a Miskolctól kapott „lelépési” pénzből.

Országos visszhangot kiváltó bejelentést tett Soós Attila, a miskolci Fidesz–KDNP-frakció szóvivője, aki kedden nyilvánosságra hozta pártja tervét. Ez arról szólt, hogy akár kétmillió forintot is fizetnének azoknak a családoknak, amelyek a lelakott önkormányzati bérlakásból Miskolc határain kívülre költöznek – a kormánypárti városvezetés ezt követően ledózeroltatná az üresen maradt épületeket, majd „városfejlesztésbe” kezdene ott. A szegénytelepek helyszínen járva kiderült: a helyieknek nem tetszik az ötlet. Egyikük a magyarnarancs.hu-nak azt mondta: „Normális ember ilyen üzletbe nem megy bele.” Az ötletet Miskolc ellenzéki pártjai is elvetették, jóllehet csütörtökön a miskolci közgyűlés többsége megszavazta az úgynevezett gettórendeletet. (Helyszíni tudósításunkat itt olvashatja.)

Miskolci állapotok

Miskolci állapotok

Fotó: A szerző felvétele

Az ötleten nem csak Miskolcon háborodtak fel. A magyarnarancs.hu-nak több borsodi polgármester is jelezte: rossznak, elvetendőnek tartják az ötletet. Az indulatokat csak fokozta a megyei napilap írása, amelyben konkrét településeket (Ormosbánya, Rudabánya) is megnevezett a szerző, ahol pár százezer forintért már elfogadható ingatlant lehet vásárolni. Az érintett települések vezetői megdöbbentek a nevesítésen – ami egyben jól jelzi a megyében uralkodó hangulatot is.

Ormosbánya szót kér

„Bűnös települések vagyunk, mert pár hónapja keményen felléptünk a hulladékszállítás területén ránk kényszerített helyzet ellen, és járt a szánk a rossz közbiztonság miatt is” – fakadt ki Sike Ferencné. A mintegy 1800 fős, egykor virágzó bányásztelepülés független polgármestere két hónapja szervezett egy tüntetést, mert az egyre romló bűnügyi mutatók ellenére másodszor utasították el térfigyelő kamerarendszerre benyújtott pályázatukat.

Jogsértés? Visszaélés?

Ha Ön vidéken él, és jogsértéssel, hatalmi visszaéléssel vagy felháborító esettel találkozik, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre, és mi utánajárunk!

 

Elmondta, hogy a megyei napilapban megjelent cikk elolvasása után felhívta a szerkesztőséget, mert nem értette, miért ők kerültek célpontba, amikor az észak-borsodi kistelepüléseken az övéknél is olcsóbbak az ingatlanok. Ormosbányán az elmúlt hónapokban adtak el lakást 150 ezer forintért is, ami vonzó ár is lehetne, csakhogy a megélhetési gondok a szénbánya bezárása óta jelen vannak. Ezzel párhuzamosan megnőtt a bűnözés, főleg az idős emberek élnek veszélyhelyzetben. (Ezzel kapcsolatos ózdi cikkünket itt olvashatja.) Gyakori a rablás, a helybeliek elégedetlenek az igazságszolgáltatással – ez volt az egyik oka a közelmúlt demonstrációjának, és a településvezető szerint az új beköltözők csak rontanának a helyzeten. A polgármester hozzátette, hogy 2013-ban Kazincbarcika akart hozzájuk költöztetni néhány szegénységben élő családot.

A polgármester nem titkolta: tüntetést szervez a közeljövőben a miskolci „nyomor exportálása” ellen. Sike Ferencné a cikk elolvasása után azonnal felhívta a térség országgyűlési képviselőjét, Riz Gábort (Fidesz) és a szintén a parlamentben ülő Egyed Zsoltot (Jobbik), és kérte a segítségüket, hogy védjék meg Ormosbányát. Összeült a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat is, amelynek elnöke tolmácsolta a testület egyhangú felháborodását. Kiss Róbert azt fejtegette, hogy akár az elhíresült érpataki modellt is átveszik, mert az a falu önellátó lett néhány jó ötlet nyomán.

Rudabányának se

Nem érti a leírtakat Rudabánya polgármestere sem. Elvárta volna, hogy a megjelenés előtt egyeztetnek vele. A szintén független Szobota Lajos elismeri, hogy tényleg sok jó állapotú, ám mégis olcsó ház áll üresen a kisvárosban, de most 2800 embernek kell elmagyaráznia, hogy őt is váratlanul érintette a miskolci bejelentés. Azt mondta, ha olyan sok pénze van az államnak, hogy jelentős összeget tud adni a miskolci telepek felszámolására és „a nyomor exportálására”, adjon nekik is az üres házak felvásárlására. Utána ők tudnának gazdálkodni a lakásállománnyal.

A településvezető azt is elmondta, hogy elege van a hasonló ötletelésből, mert szerinte a közmunkásokat is becsapták. A korábbi 220 közmunkás helyett most mindössze 65 főt vehettek fel, ami kevés a feladatok ellátására. Alapvetően „mocskos dolognak” tartja, hogy Miskolc a náluk kialakult, kezelhetetlen problémahalmazt exportálná más településekre, mert mindenkinek megvan a saját baja. A környék polgármestereinek is kialakult a véleménye a miskolci javaslatról, egész nap hívogatták egymást, és próbáltak megoldást keresni a helyzet kezelésére.

A közállapotokat mi sem jelzi jobban az áprilisi országgyűlési választásoknál, ahol az eddig kormányon lévő pártokban csalódott emberek a radikalizmust helyezték előtérbe. Rudabánya három szavazókörzetéből kettőben a Jobbik nyert, a többségében romák lakta városrészt tudta csak behúzni a Fidesz. Ormosbányán mindkét szavazókörzetben a Jobbik végzett az élen.

Kiköltöztetés – adott minta nyomán

Miskolc ötlete nem új keletű. Emlékezetes, hogy a székesfehérvári Rádió utca családjait Zámolyra „költöztette” a város. Eger és Ózd között is volt már vita ilyen költöztetés miatt, amikor az egriek a kohászvárosban vásároltak lakást egy testvérpárnak. Tavaly Kazincbarcikának „lett elege” néhány háztömb elgettósodásából. Ekkor terjedt el a hír, hogy az ott lakó családoknak Ormosbányán vásárolnak ingatlant. A községben fellángolt tiltakozás miatt a terv végül nem teljesült.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.