Patkányok tartják rettegésben a helyieket, az önkormányzati ebtelepről jönnek

Nemcsak a bicskei ebtelepről kiszökött kutyák, de a patkányok is megkeserítik a környékbeliek életét. Az önkormányzat mintha nem csipkedné magát, pedig övé a felelősség.

Évek óta lakóövezeten belül működik Bicskén az ebrendészeti (más néven gyepmesteri) telep, amely elsődleges feladata a település közigazgatási területén elkapott kóbor kutyák begyűjtése. Csakhogy az ebeket úgy helyezték el, hogy közvetlen környezetükben több családi ház is található, azonban a helyiek életét rendszeresen megkeserítik a telep működtetésével járó kellemetlenségek, melyek a következők:

– az ételmaradékokra pályázó patkányok ellepték a környéket;

– a kutyák a rossz és összetákolt kerítésen átbújva rendszeresen átszöknek a szomszédos kertekbe;

– az állandó ugatás miatt sokszor nincs nyugtuk a szomszédoknak;

– a lakók hiába kérték az önkormányzatot, hogy csináljanak valamit, eddig nem történt semmi.

Belek az ebtelepen

 

Az egyik helybéli így panaszkodik: „Eddig csak ebben az évben közel százezer forintot kellett költenem patkányirtásra. Nem beszélve arról, hogy a kutyák etetése után keletkezett maradékra érkező rágcsálók miatt már szárnyasokat sem tarthatok, mert megeszik a takarmányt, a tojásokat is tönkreteszik, és még a kertben lehulló gyümölcsökre is rámennek. De volt már, hogy a ház előterébe is bejöttek” – mesélte a magyarnarancs.hu-nak az egyik szomszéd, akinek a kertjében rendszeresen megfordulnak a telepről kiszökött kutyák is.

Gerjesztő látvány

 

 

A helyszínen

A bicskei gyepmesteri telep a Kossuth utca végén található. Ottjártunkkor nem tudtunk bejutni a területre, amelyre az utcáról alig lehet rálátni. Az udvaron egy kisebb épület található, ahol a gondozóknak kialakított helyiség is van. A szomszédok kertjeiből próbáltuk meg felmérni a telepet: akkor a kutyák éppen a kennelekbe zárva vagy láncra kötve, nyugodtan pihentek. Nagyjából 25-35 állat lehetett a nem túl tágas udvaron, amely egy részén rengeteg faág és apríték volt, ahol elég könnyen megbújhatnak a patkányok is. Az ebtelep leghátsó része pont azzal a Batthyány-kastélyparkkal szomszédos, amelyet egy 237 millió forintos beruházás után a közelmúltban adtak át.

A helyszínen járva azt láttuk, hogy a szomszédoknál szinte mindenütt ott a patkányméreg, és az ebtelep kerítései valóban nagyon rossz állapotban vannak. Nagyon zavarónak tűnő kutyaugatást nem hallottunk – állítólag etetés utáni időszak volt –, de a közelben élők közül többen is panaszkodtak az állandó zajra, sokszor a kora hajnali órákban riadnak fel az állatok csoportos csaholására. Egyesek szerint olykor a bűz is elviselhetetlen, volt olyan, hogy az ebek etetésére valahonnan odaszállított állati belsőségek a telep udvarán hevertek. Azokat csak azután szedték össze, hogy többen odaszóltak a szomszédból.

A Kossuth utca végén lakók már az év elején eljuttattak egy petíciót Pálffy Károly polgármesterhez. Ebben a fentebb említett kifogásaikat fogalmazták meg, és kérték a városvezetőt, hogy intézkedjen az áthelyezésről. Mivel nem kaptak semmilyen választ, márciusban írtak egy újabb levelet, amelyre már reagált a polgármester. Pálffy egyebek közt azt írta, hogy már dolgoznak az ebtelep ügyén: „(…) igyekszünk a lehetőségeinkhez képest leghamarabb megvalósítani az áthelyezést.” A politikus azt is megjegyezte, hogy utasította a fenntartó önkormányzati céget, hogy gondoskodjon a rágcsálóirtásról, valamint a kerítés megjavításáról. Az, hogy történt-e rágcsálóirtás, nem lehet tudni, de a környező házaknál a mai napig ugyanúgy sok a patkány. A kerítésen történt némi javítás, de az csak arra volt jó, hogy kicsit nehezebben szöknek ki a kutyák, amelyek közül a kitartóbbak a mai napig átjutnak a szomszédokhoz.

Megmérgezett patkány

 

Mi is megkerestük az önkormányzatot, ahonnan nagyjából ugyanazokat a válaszokat kaptunk, mint korábban a lakók, így a Pálffy Károly polgármester által aláírt reagálásból kiderül, hogy az önkormányzat továbbra is mindent megtesz azért, hogy a „lehetőségeihez mérten a leghamarabb megvalósítsa az ebtelep áthelyezését”. Azt elismerik, hogy nincsenek jó helyen az állatok, ezért keresik a befogadásra alkalmas új területet. Hogy ez mit jelent pontosan, azt nem tudhatjuk, mint ahogy azt sem, hogy mekkora összegből gazdálkodik a telep, mivel az erre vonatkozó kérdésünkre ezt a választ kaptuk: „A gyepmesteri telep kiadásai a Bicskei Gazdasági Szervezet 2015. évi költségvetésébe lettek betervezve.”

Hívtuk az üzemeltető önkormányzati céget is, ahol az ügyintézőtől megkaptuk az ebtelepért felelős személy mobilszámát, de őt többszöri próbálkozásunk ellenére sem értünk el, pedig SMS-ben is kértünk tőle visszahívást.

A 27-35 kutya befogadására alkalmas telep egy, a portálunk által megkeresett állatvédő egyesületi vezető szerint hivatalosan nem is működhetne olyan helyen, ahol a szomszédban családi házak vannak, és a rágcsálók irtásáról is úgy kellene gondoskodni, hogy azok tartósan ne lehessenek jelen a környéken.

Ezzel szemben a hatóságok mindent rendben találtak eddig a bicskei ebtelepen, az önkormányzat tájékoztatása szerint az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság legutóbb januárban járt a területen.

 

Sintértelep vs. állatmenhely

A gyepmesteri telepet (sintértelepet) általában a területileg illetékes önkormányzat vagy a helyhatóság által megbízott szervezet, illetve magánszemély működteti, legfőbb feladata a kóbor vagy a gazdájuk által kidobott kutyák befogása, elhelyezése. Fontos, hogy ezeken a telepeken az esetek jelentős részében nem az állatok iránti szeretetből végzik el a munkát, hanem azért, mert kötelező. Az elsődleges feladatuk az, hogy az adott település közterületein ne legyenek a lakosokra is veszélyes kutyák. A gyepmesteri telepre bevitt négylábúakat csak egy ideig kötelesek megtartani, ezt követően örökbe adhatják vagy eladhatják az állatokat. Azonban innen elég kevés kutyát sikerül örökbe adni, sok helyen borzalmas körülmények között vannak az állatok. Számos olyan esetről lehetett már hallani, hogy elsősorban a haszon kimentése a fontos, a kutyák méltó elhelyezése, orvosi ellátása már kevésbé. Ezek közül az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó botrány a makói gyepmesteri telep ügye volt, ahol egy konténerben fejbe lőtt kutyákat – közülük az egyik még élt – találtak még 2013-ban állatvédők. De mi is írtunk a gyömrői helyzetről még 2013-ban, ahol olyan állatmenhely is van, amely működtetője egyben gyepmesteri telepet is üzemeltet meglehetősen furcsa körülmények között.

Ezzel szemben a menhelyeket civilek hozzák létre, amelyek egyesületként vagy alapítványként működnek, és a legtöbb esetben adományokból és az adó 1 százalékából tudják fenntartani magukat. Több olyan menhelyről is tudunk, amely a gyepmesteri telepekről is átveszi az éppen elaltatás előtt álló kutyákat. A civilek által létrehozott helyeken a legtöbb esetben tényleg a bajba jutott állatok rehabilitálása, orvosi ellátása és az új gazdik megtalálása a legfontosabb feladat.