„Politikai okokból váltak meg tőlem” – szolnoki újságírósors alulnézetből

  • Massay-Kiss Andrea
  • 2021. február 14.

Kis-Magyarország

Személyes történet a megyei lapok kormánylappá alakításáról, a vidéken is működő cenzúráról.

Évekkel ezelőtt végbement az a folyamat, amelynek során a Fidesz irányítása alá kerültek egykor szebb napokat látott (országos és megyei) sajtótermékek. Ismert, hogy ezek miként váltak egyik napról a másikra olvashatatlan propagandatermékekké. A közelmúltban is jelentek meg azonban részletek egyes szerkesztőségek sajtóosztállyá silányításáról, a cenzúra működéséről, szerkesztők, újságírók elbocsátásáról. A napokban a Kimondott Szolnok nevű Youtube-csatornára került fel egy beszélgetés; a KDNP-ből kilépett, most a Mindenki Magyarországa Mozgalom színeiben politizáló Lukács Katalin kérdezte Tóth Andrást, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Új Néplap egykori munkatársát. Az újságíró részletesen elmesélte, hogyan silányult pártlappá a megyei napilap, hogyan vált siralmassá a vidéki újságírás. Nem utolsósorban arról is szó volt a beszélgetésben, miért kellett Tóthnak távoznia a laptól. 

Tóth András még a rendszerváltás előtt, 1988-ban kezdte a szakmát. Először újságíróként, később szerkesztőként dolgozott a megyei lapnál. Elmondása szerint súlyos a helyzet a vidéki újságoknál, alkotóműhelyekből irányított lapokká váltak, ahol nem lehet mindent leírni,

mert állandósult a korlátozás és az ellenőrzés.

Az egykori újságíró felidézte: korábban a főszerkesztők mindig a piaci viszonyokat nézték. De onnantól, hogy a Mediaworks tulajdonában lévő Új Néplapot a Pecina-érában átjátszották Mészáros Lőrinc birtokába, már nem a piaci körülmények számítottak. Az újságban sajtóipari munkások gyártottak cikkeket, a legfontosabb kritérium pedig az lett, hogy ne jelenjen meg problémás, a kormánypártot kritizáló írás. Aligha véletlen, hogy a példányszám és vele együtt az olvasói létszám jelentősen csökkent, habár erről nem hivatalos forrásból értesültek csak a lap készítői.

Észrevehető volt a városházi nyomás is. Tóth András példának a Grátisz nevű mellékletet hozta fel, amelyben csak a Fidesz szólalhatott meg, más önkormányzati képviselő véleménye nem kerülhetett bele. Konkrétan senkit nem utasítottak, de amikor a "városvezető" megjelent a szerkesztőségben és elmondta, hogy mi a helyzet, abból mindenki tudhatta, mi a dolga, működött az öncenzúra. 

A városháza valahonnan mindent tudott arról, ami a szerkesztőségben történt.

„Nagyon látszott, hogy mire megy ki a játék” – tette hozzá Tóth. Az volt a cél, hogy felülről egy személy által irányított rendszer alakuljon ki. Saját bőrén tapasztalta, létezik a szocializmusból jól ismert három T, azaz a támogatott, tűrt, tiltott kategória világa. „Én a tiltottba estem” – mondta. „Nem tudtam elfogadni, hogy túlzottan a Fidesz politikáját tükrözi a lap” – folytatta Tóth. 2015-ben megjelentetett egy jegyzetet, melyben leírta, hogy milyen országban szeretne élni.

Ez már olyan súlyos vétek volt, hogy azonnal ki akarták rúgni,

de ezt akkor még nagy nehezen megúszta. A városháza arról is tudomást szerzett, hogy többször részt vett ellenzéki tüntetéseken.

Többen szóltak neki, hogy ne hangoztassa a másfajta véleményét. Eleinte csak baráti, munkatársi figyelmeztetéseket kapott. Végül találtak egy mondvacsinált indokot, ami miatt eltávolították a szerkesztőségből. 2019-ben a megyei lap online kiadása, a szoljon.hu felületén megjelent egy cikk, amiről később kiderült, hogy már egy évvel korábban is ugyanígy megjelent. A portálnak akkor Tóth András volt a szerkesztője, de rajta kívül több szerkesztő - köztük a főszerkesztő - is látta az oldalt. De egyikük sem emlékezett a korábbi írásra. A hasonlóság azonban kiderült és nyilvánosságot kapott. Onnan már felkapta az országos sajtó, nevetségessé téve a Mészáros Lőrinc-lapokat. 

Tóth Andrást azonnal eltávolították, holott a többi szerkesztő is jóváhagyta a cikket, ám ők mégsem kaptak semmilyen büntetést. Az indok az volt, hogy kár érte a Médiaworksöt. Lukácsi Katalinnak a szolnoki újságíró megerősítette: úgy gondolja, politikai okokból váltak meg tőle.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.