Évekkel ezelőtt végbement az a folyamat, amelynek során a Fidesz irányítása alá kerültek egykor szebb napokat látott (országos és megyei) sajtótermékek. Ismert, hogy ezek miként váltak egyik napról a másikra olvashatatlan propagandatermékekké. A közelmúltban is jelentek meg azonban részletek egyes szerkesztőségek sajtóosztállyá silányításáról, a cenzúra működéséről, szerkesztők, újságírók elbocsátásáról. A napokban a Kimondott Szolnok nevű Youtube-csatornára került fel egy beszélgetés; a KDNP-ből kilépett, most a Mindenki Magyarországa Mozgalom színeiben politizáló Lukács Katalin kérdezte Tóth Andrást, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Új Néplap egykori munkatársát. Az újságíró részletesen elmesélte, hogyan silányult pártlappá a megyei napilap, hogyan vált siralmassá a vidéki újságírás. Nem utolsósorban arról is szó volt a beszélgetésben, miért kellett Tóthnak távoznia a laptól.
Tóth András még a rendszerváltás előtt, 1988-ban kezdte a szakmát. Először újságíróként, később szerkesztőként dolgozott a megyei lapnál. Elmondása szerint súlyos a helyzet a vidéki újságoknál, alkotóműhelyekből irányított lapokká váltak, ahol nem lehet mindent leírni,
mert állandósult a korlátozás és az ellenőrzés.
Az egykori újságíró felidézte: korábban a főszerkesztők mindig a piaci viszonyokat nézték. De onnantól, hogy a Mediaworks tulajdonában lévő Új Néplapot a Pecina-érában átjátszották Mészáros Lőrinc birtokába, már nem a piaci körülmények számítottak. Az újságban sajtóipari munkások gyártottak cikkeket, a legfontosabb kritérium pedig az lett, hogy ne jelenjen meg problémás, a kormánypártot kritizáló írás. Aligha véletlen, hogy a példányszám és vele együtt az olvasói létszám jelentősen csökkent, habár erről nem hivatalos forrásból értesültek csak a lap készítői.
Észrevehető volt a városházi nyomás is. Tóth András példának a Grátisz nevű mellékletet hozta fel, amelyben csak a Fidesz szólalhatott meg, más önkormányzati képviselő véleménye nem kerülhetett bele. Konkrétan senkit nem utasítottak, de amikor a "városvezető" megjelent a szerkesztőségben és elmondta, hogy mi a helyzet, abból mindenki tudhatta, mi a dolga, működött az öncenzúra.
A városháza valahonnan mindent tudott arról, ami a szerkesztőségben történt.
„Nagyon látszott, hogy mire megy ki a játék” – tette hozzá Tóth. Az volt a cél, hogy felülről egy személy által irányított rendszer alakuljon ki. Saját bőrén tapasztalta, létezik a szocializmusból jól ismert három T, azaz a támogatott, tűrt, tiltott kategória világa. „Én a tiltottba estem” – mondta. „Nem tudtam elfogadni, hogy túlzottan a Fidesz politikáját tükrözi a lap” – folytatta Tóth. 2015-ben megjelentetett egy jegyzetet, melyben leírta, hogy milyen országban szeretne élni.
Ez már olyan súlyos vétek volt, hogy azonnal ki akarták rúgni,
de ezt akkor még nagy nehezen megúszta. A városháza arról is tudomást szerzett, hogy többször részt vett ellenzéki tüntetéseken.
Többen szóltak neki, hogy ne hangoztassa a másfajta véleményét. Eleinte csak baráti, munkatársi figyelmeztetéseket kapott. Végül találtak egy mondvacsinált indokot, ami miatt eltávolították a szerkesztőségből. 2019-ben a megyei lap online kiadása, a szoljon.hu felületén megjelent egy cikk, amiről később kiderült, hogy már egy évvel korábban is ugyanígy megjelent. A portálnak akkor Tóth András volt a szerkesztője, de rajta kívül több szerkesztő - köztük a főszerkesztő - is látta az oldalt. De egyikük sem emlékezett a korábbi írásra. A hasonlóság azonban kiderült és nyilvánosságot kapott. Onnan már felkapta az országos sajtó, nevetségessé téve a Mészáros Lőrinc-lapokat.
Tóth Andrást azonnal eltávolították, holott a többi szerkesztő is jóváhagyta a cikket, ám ők mégsem kaptak semmilyen büntetést. Az indok az volt, hogy kár érte a Médiaworksöt. Lukácsi Katalinnak a szolnoki újságíró megerősítette: úgy gondolja, politikai okokból váltak meg tőle.
