Sok település nyomásra csatlakozott Szita Károly Ursula von der Leyennek írt leveléhez

  • narancs.hu
  • Huszka Imre
  • 2022. november 24.

Kis-Magyarország

A kaposvári polgármester a szankciók ellen írt levelet, elvileg 2500 önkormányzat csatlakozott is hozzá.  

Mint arról korábban beszámoltunk, Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere még októberben bejelentette, hogy – máig nem tisztázott, milyen minőségben – levelet írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, követelve az Oroszország ellen bevezetett szankciók megváltoztatását, valamint a felzárkózási és helyreállítási alap forrásaihoz való mielőbbi hozzáférést, de már akkor kiderült, hogy a Szita által vezetett Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) közgyűlésén a többség nem támogatta a levél megírását

Szita Károly azóta két napja egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az általa másfél hónappal ezelőtt Ursula von der Leyenhez küldött nyilatkozathoz eddig a települések több mint 80 százaléka, 2551 önkormányzat csatlakozott, szerdán pedig Budapestet is felszólította a csatlakozásra.

A Népszava ugyanakkor arról ír, hogy egyes önkormányzatok komoly pressziót éreztek, hogy alá kell írniuk a levelet. A lap több települést is megkeresett, egy dunántúli falu vezetője például arról beszélt, hogy először Szita Károly kereste meg őket levélben, hogy csatlakozzanak az általa írtakhoz, de nem foglalkoztak vele, ezek után viszont előbb a térség kormánypárti országgyűlési képviselője következett, majd a megyei közgyűlés szintén Fidesz-KDNP-s elnöke.

"Először csak annyit mondtak, jó pontokat szerezhetünk, ha aláírjuk a Szita-levelet, ám amikor ezek után sem akart foglalkozni az üggyel a testület,

a képviselő megjegyezte, hogy gondoljunk a futó és a jövőbeli pályázatainkra!

Értettük a célzást és jeleztem, csatlakozom a levélhez" – mondta a lapnak egy polgármester. 

Egy másik, a turizmusnak köszönhetően szerencsésebb anyagi helyzetű dunántúli település vezetője megerősítette a kormánypárt felől érkező presszió létét, ám, mint elmondta, ők eddig sem rúghattak labdába érdemben a Magyar Falu Program pályázatainál, így a képviselői „unszolás” ellenére sem írta alá a levelet.

Több ellenzéki vezetésű város polgármestere is csatlakozott az aláírókhoz, igaz, feltételekkel. Szombathely polgármestere, a szocialista Nemény András például válaszlevelet írt Szita Károlynak, melyben jelezte, a vasi megyeszékhely közgyűlése egyetért az EB-elnöknek írtakkal, ám csak módosításokkal. A szankciókkal kapcsolatos mondatot például csak úgy fogadták el: „Ma már világosan látszik, az Orbán Viktor Miniszterelnök által megszavazott szankciók még nem érték el céljukat, a háborúnak nem vetettek véget”.

Siófok ellenzéki polgármesterét, Lengyel Róbertet Witzmann Mihály, a térség fideszes képviselője kereste meg ez ügyben, Lengyel végül szintén aláírta a levelet, ő ezt azzal magyarázta, hogy nyomós érdek, hogy a jelenlegi helyzetben az ország hozzájusson az uniós forrásokhoz. 

A nagyobb településeken jellemzően fideszes előterjesztés alapján szavaztak a testületek a levélről, de Vác ellenzéki többségű önkormányzata például levette napirendről a levélhez csatlakozásról szóló kormánypárti előterjesztést. Dunaújváros a decemberi közgyűlésén szavaz majd a csatlakozási előterjesztésről, a Népszava információi szerint az ellenzéki többség vélhetően nem támogatja. 

Pécsen is benyújtotta előterjesztését a Fidesz, de ott végül leszavazták a fideszes indítványt, amelyet politikai akciónak is minősítettek.

Az érdi közgyűlés elé T. Mészáros András korábbi fideszes polgármester terjesztette be az előterjesztést a csatlakozásról, ám ehhez Csőzik László ellenzéki polgármester módosító indítványt nyújtott be, mely szerint Szita Károly rossz helyen követeli a szankciók visszavonását, ugyanis a szankciókról nem az Európai Bizottság döntött, hanem a kormányok képviselőiből álló Tanács, vagyis Szita Károlynak Orbán Viktorhoz kell fordulnia. Végül T. Mészáros maga vonta vissza az előterjesztést.

Miskolcon a fideszesek kezdeményezte rendkívüli közgyűlésen a Velünk a város frakció módosító indítványt nyújtott be a csatlakozást kezdeményező javaslathoz, hogy nemzeti hatáskörben hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek megkönnyítik a települések életét, így azonban a fideszes képviselők végül kivonultak a teremből, a többiek pedig a fenti módosításokkal együtt elfogadták a kormánypárti előterjesztést.

Szolnokon viszont az ellenzéki képviselők vonultak ki, amikor a levélről kellett volna szavazni, a bent maradók pedig támogatták azt. 

Szita Károly nem először írt levelet

Arra már nyilván kevesen emlékeznek, hogy a levélírás-csatlakozás ügyét, akár csak az egymást követő Nemzeti Konzultációkat, már egyszer, pontosan ugyanígy eljátszották az általuk „kötelező betelepítési kvótának” nevezett agyszüleménnyel és Jean-Claude Junckerrel – 2016-ban. Szita Károly akkor ugyanígy levelet írt az Európai Bizottság akkori elnökének – még személyes találkozót is kért tőle – s a kérést akkor is hasonló nagyságrendben támogatták, 2460 polgármester írta alá.

Az akkori kezdeményezés néhány hónappal előzte meg a 2017-es, betelepítési kvóta elleni konzultációt, s a mostanit is nyilván erősítésnek szánják a „szankcióshoz”. Kérdés persze – s erről Szita Károly egyelőre mélyen hallgat – hogy a jelenlegi támogatottság vajon hogyan oszlik meg lakosságarányosan: a Fidesz-propaganda „az önkormányzatok négyötödéről” beszél, ugyanakkor mint láttuk, a Fővárosi Önkormányzat, számos budapesti kerület, vagy több ellenzéki vezetésű megyei jogú város nem állt oda Szita Károly mögé, akár az MJVSZ, akár saját nevében beszélt.

2016-ban Jean-Claude Juncker – a Fidesz-kormány más agitprop gesztusaihoz hasonlóan – nem méltatta válaszra Szita Károlyt. Néhány napja a Hír TV ugyan már azzal a címmel vezette fel Szita sajtótájékoztatóját, hogy „Megérkezett a brüsszeli válasz Szita Károly kérésére”, ám a tudósításban erről egy árva szó sincs, és más források sem erősítették meg, hogy Ursula von der Leyen reagált volna a kaposvári polgármester újabb propagandaízű akciójára.

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk