Érdekvédelem helyett szankcióellenes propaganda, avagy így képviseli Szita Károly a Megyei Jogú Városok Szövetségét

  • Huszka Imre
  • 2022. október 10.

Publicisztika

Nem egészen az történt a szövetség legutóbbi közgyűlésén, amit a kaposvári polgármester előadott a sajtónak.

Némiképp megtévesztő módon tartott rendkívüli sajtótájékoztatót múlt pénteken Kaposváron Szita Károly polgármester. A fideszes városvezető bejelentette, hogy levelet írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, követelve az Oroszország ellen bevezetett szankciók megváltoztatását, valamint a felzárkózási és helyreállítási alap forrásaihoz való mielőbbi hozzáférést. A hírről az MTI és nyomában az országos sajtó is beszámolt. A helyi és országos kormányközeli médiumok tudósításaiban határozottan úgy tűnt, hogy Szita a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) nevében beszélt, miközben ellenzéki városvezetőktől tudható, hogy a legutóbbi, szeptember 26-i közgyűlésükön a szankciókról szó sem volt, viszont más, elfogadott javaslataikról Szita hallgatott.

A Narancs.hu felhívta Nemény Andrást, Szombathely ellenzéki polgármesterét, aki érdeklődésünkre elmondta: ugyan az MJVSZ szeptember 26-i közgyűlésén Szita szorgalmazta egy, a felzárkóztatási és helyreállítási források megnyitását sürgető, a Bizottságnak szóló levél elfogadását, ám a többség ezt nem támogatta.

A szankciók elítélése fel sem merült, sem határozati javaslatként, sem más formában.

A városvezetők közül többen – köztük ellenzékiek és kormánypártiak – felvetették viszont, hogy a szövetség kérje a kormányt egyrészt a szolidaritási adó emelésének elhalasztására 2024 januárjáig, másrészt azt is, hogy a most teljes egészében elvont gépjárműadó negyven százaléka ismét a településeknél maradhasson. Utóbbit Nemény András szerint Szita nem is akarta határozatba foglalni, mondván „ez túl erős”; arról viszont gondoskodott, hogy ezek a felvetések ne is kapjanak nyilvánosságot.

Az ülésről egyelőre nem került nyilvánosságra hivatalos dokumentum. Tegyük hozzá: a MJVSZ közgyűlési jegyzőkönyvei – nehezen indokolható módon – nem nyilvánosak, a honlapon csupán a régi közgyűlések napirendjei találhatók.

Szita Károly elnökként nem talált módot arra, hogy a szövetség hivatalos, a kormánynak címzett, többségi akaratként megfogalmazott kéréseit a nyilvánosság elé tárja, ugyanakkor nem volt rest „rendkívüli sajtótájékoztatót” összehívni saját, a helyi sajtóban unos-untalan elismételt – már Orbán Viktor által is támogatott – szankciókat ostorozó paneljeinek új keretezésben való előadására, azt a látszatot keltve, mintha mindezt a Megyei Jogú Városok Szövetségének nevében tenné.

A kaposvári polgármester egyszer már megpróbálta magát feltornászni – egy halvány epizódszerep erejéig – az európai politika színpadára. 2016 decemberében „személyes találkozót” kért az Európai Bizottság elnökétől, Jean-Claude Junckertől, hogy átadhasson neki egy, a kötelező betelepítési kvóta visszavonását szorgalmazó, 2500 magyar polgármester által jegyzett levelet. A 2016-os találkozókérés éppolyan propagandafogás volt csupán, akár most a szankciók ostorozása. Szita Károly nem először próbálja a kormánypropaganda szolgálatába állítani valódi érdekvédelem helyett a jobb sorsra érdemes szövetség kommunikációját. Ebben most az játszhat a kezére, hogy a szövetség-tag polgármestereknek a kormánnyal való keserves rezsialkudozás előtt a legkevésbé sem hiányzik egy haszontalan ideológiai vita.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”