Szolnoknak legalább 550 millió mínuszt jelent a rezsiharc

Kis-Magyarország

Az ellenzék szerint a rezsicsökkentés kivezetése a város lakosságának legalább a felét érinteni fogja.

Füle István, a  szolnoki ellenzéki tömörülés önkormányzati frakcióvezetője szerint már tavaly látszódtak a jelei a rezsicsökkentésre épült gazdaságpolitika csődjének Szolnokon. A múlt évben ugyanis bedobta a törölközőt a helyi távhőszolgáltató, az Alfa-Nova. A cég szerinte csődbe ment, mert a rezsicsökkentés miatt nem futotta kellő árbevételre a normális működéshez. A beszedett díjak nem fedezték a költségeket, így nem jutott pénz felújításra sem. Az állam nem pótolta a veszteségeket, ezért adta át a szolgáltatást az MVM-nek.

Utóbbinak, vagyis az MVM-nek Füle szerint kiemelt szerepe van a rezsicsökkentés finanszírozásában; nem véletlen, hogy februári adat szerint 1000 milliárd forintos veszteséget halmozott fel.

A másik, Szolnokot jelentősen érintő probléma a gyakori vízcsőtörés, ami szintén a rezsicsökkentésnek tudható be. A szolgáltató ugyanis a rezsicsökkentett bevételekből nem tudja finanszírozni a fejlesztéseket, az amortizációt. A frakcióvezető kiemelte, a szolgáltató már a 2024-es koncessziós díjat fordítja a pótlásra, azaz az amortizációs költségekre.

Arról, hogy akadoznak a közüzemi szolgáltatások Szolnokon, itt írtunk korábban:

A szolgáltatókon kívül a várost is jelentős mértékben érinti a rezsicsökkentés. Füle szerint a rezsicsökkentés felszámolása már korábban megkezdődött azzal, hogy a városnak a piacról kell beszereznie a gázt és az áramot. Ez korábban rezsicsökkentett áron történhetett.

Egyelőre az állam a veszteséget nem kompenzálja, így ez a kiesés a városnak nagyjából 300 millió forintot jelent. 

E mellé még jön egy további megszorítás. A tavalyi iparűzésiadó-csökkentés miatt nagyjából 830 millió forint kompenzációban részesül(ne) az önkormányzat. Ezt kell elfelejteni, mivel jelenleg csak 75 százalékot pótolnak, ami 250 milliós kiesés.

Ez a két tétel pedig már 550 millió forint, ami jövőre még tovább nőhet.

A kiesés miatt komoly megszorításokat kell meghoznia az önkormányzatnak a kiadási oldalon. Át kell ütemezni a költségvetés kiadásait, amibe például nem biztos, hogy belefér az augusztus 20-i tűzijáték. Az ellenzéki frakció javasolja is, hogy ne legyen megtartva. De minden bizonnyal emelni kell a parkolási és a térítési díjakat is.

A frakcióvezető kiemelte, szerinte a rezsicsökkentés kivezetése Szolnok lakosságának legalább a felét érinteni fogja, már csak azért is, mert itt a lakossági gázfogyasztás jelentősnek mondható.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.