A 33 milliárdos várfelújítás hevében egy szállodát is vásárolt a Veszprémi Érsekség

Kis-Magyarország

A 200 éves veszprémi műemlék épület, a Hotel Gizella vételára titkos információ, az érseki hivatal megtagadta az adatközlést egy önkormányzati képviselőnek. A városban több milliárd forintos vételár terjed, a cég adatai azonban ezt a értéket nem támasztják alá. A főegyházmegye ingatlanéhségét jelzi, hogy a hotel előtt egy másik épületet is megszerzett a közelében, miközben 33 milliárd állami forrásból végzi a vár egyházi épületeinek rekonstrukcióját.

Háromcsillagos szálloda gazdája lett idén februárban a Veszprémi Főegyházmegye. A védett műemlék épület a Séd-patak partján, a Benedek-szikla alatt található, még a káptalani jószágkormányzóság építtette az 1790-es években. A vár tövében lévő, 28 szobás, rendezvénytermes Hotel Gizella eladásáról Veszprémben terjedő pletykák alapján adott hírt a hét elején Kovács Rajmund önkormányzati képviselőre hivatkozva a veszprémkukac közösségi oldalán. A képviselő közérdekű adatigényléssel fordult az érsekség helynökéhez, aki visszautasította azt arra hivatkozva, hogy a kért adat nem függ össze közfeladat ellátásával, de egyébként sem a főegyházmegye kompetenciája.

Az érsekség nem az ingatlant, hanem annak tulajdonosát, a DC-Capital Ingatlanhasznosító és Gazdasági tanácsadó Kft.-t vásárolta fel Valentin napján, február 14-én. A vételár nem ismert, erre a Narancs.hu megkeresésére nem válaszolt az érsekség, ahogyan valamennyi feltett kérdésünkre sem. Kovács Rajmund, aki szerette volna az adásvételi szerződést megkapni, adatigénylésében szintén hiába kérdezett rá a városban keringő igen magas értékű vételárról szóló értesülésre.

Az a DC-Capital 2021-es beszámolójából látható, hogy többmilliárdos értéket nem tud kitenni a cég bevallott vagyona. A Hotel Gizellát üzemeltető társaság 650 millió forintnyi eszközértéket, ez tartalmazhatja részben a szálloda könyv szerinti értékét, 390 millió forint saját tőkét, 109 millió forintos adósságot és 17 millió adózott eredményt tüntetett fel. Az ingatlan tulajdoni lapjából kiderül, hogy a hotel elidegenítési tilalom alatt áll, a Kisfaludy 2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. 29 millió forintos jelzálogjoga terheli. Ez a cég a Magyar Turisztikai Ügynökség tulajdona, feladata menedzselni a turisztikai fejlesztésekre 2030-ig kiosztott állami támogatásokat. Az viszont a dokumentumokból nem derül ki, hogy a 600 millió forintos nyilvántartott ingatlanérték érték melyik évhez kapcsolódik.

Forrásaink szerint aligha áll meg a lábán: Veszprémben a vár környékén az 1 millió forintot közelítő négyzetméterár lett az irányadó, a hotel területe pedig 1600 négyzetméter.

A szálloda 2000-ben került a DC-Capital birtokába, és a következő évtizedekben az OTP Bank több tízmillió forintos kölcsöneinek köszönhetően rendszeresen jelzálog terhelte. A legutóbbi, 46 millió forintos jelzálogjogot két nappal azt követően, február 16-án törölték, hogy az érsekséget bejegyezték a DC-Capital tulajdonosaként a cégbíróságon. Az eladók jól menő könyvvizsgáló irodát visznek, amely megyeszerte kap megbízásokat, köztük a veszprémi önkormányzat cégeitől is. A Signator Audit Könyvvizsgáló Kft. referenciái között megtalálható a V-Busz Veszprémi Közlekedési Kft., a Veszprémi Városi Televízió Kft., a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt., a Veszprémi Intézményi Szolgáltató Szervezet is. További érdekesség, hogy eredetileg ez a cégük vette meg a Hotel Gizellát a városi önkormányzattól 2000-ben, majd adta el a DC-Capitalnak.

A főegyházmegye azonban nem csak a Hotel Gizellát vásárolta meg idén. A földhivatali nyilvántartás szerint január 24-én a DC-Capitaltól megvette az Esterházy utca 1. számhoz tartozó korábban három helyrajzi számon bejegyzett, 2x392, illetve 1319 négyzetméter területű szolgáltatóházat udvarral együtt. (Az épület nincs messze a Hotel Gizellától.) Az adásvétel után három héttel az érsekség pedig megvette a szolgáltató házat eladó DC-Capitalt a hotellel együtt.

A veszprémi várban az érsekség összesen 39 milliárd forintos állami támogatással intézi épületeinek rekonstrukcióját a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa 2023-as projektjéhez igazodva, ebből 33 milliárd forint tesz ki az egyházi épített örökség védelmére és az egyéb beruházásokra fordítható keret. Kíváncsiak voltunk a hotel megvásárlásának forrására, így rákérdeztünk, az állami támogatásból vagy más egyébből tudták kigazdálkodni a vételárat, de az érsekség erre se adott választ.

Ami viszont látható, Udvardy György érsek bizalmi pozíciónak tekintheti a főegyházmegye szállodai vállalkozásának vezetését. Erre utal, hogy az érseki hivatal személyi titkárát, Loósz Róbertet ültette a DC-Capital ügyvezetői székébe. Loósz két felszámolt vállalkozást hagyott maga után, 2009 óta viszont az elektromos hangszereket, templomi orgonákat készítő olasz Viscount International Spa magyarországi képviselője. Az egyszemélyes tulajdonában lévő Viscount Magyarország Kft.-je szállította az orgonákat a budapesti Rózsák terei, valamint a visontai katolikus templomba, a kókai, a gyomaendrődi, a budapesti Pozsonyi úti, a vörösberényi, a békéssznetandrási és a balmazújvárosi református templomba.

A hotelvásárlásról szóló július 18-i hír másnapján az érsekség közleményben tudatta, szomorúsággal és megdöbbenéssel tapasztalta, hogy „az utóbbi napokban folytatódtak a Főegyházmegye és annak papsága, valamint az Érsekség munkatársai ellen irányuló alaptalan rágalmazások, az Egyház egységének megbontását és a szabad vallásgyakorlás korlátozását célzó támadások, valamint az emberi méltóságot sértő valótlan állítások híresztelése”. A szomorúságban azonban nem mélyültek el, büntetőpereket indítanak. Közölték, az érsekséget és az egyes személyeket érintő hazug és becsületsértő állítások és a minden alapot nélkülöző valótlan híresztelések világi jogsértések és bűncselekmények elkövetésének gyanúját is felveti, ezért a vádaskodások és azok elkövetői ellen a Veszprémi Főegyházmegye, valamint az érintett személyek polgári jogi és büntetőjogi eljárásokat kezdeményeznek az illetékes hatóságoknál. Az érsekség arra kéri híveit, hogy imádkozzanak az egyházért és a főegyházmegye papjaiért, hogy a valótlan rágalmakat erős lélekkel tudják elviselni.

Annyi, amennyitek van

A főegyházmegye korábbi terveiben a turisztikai szolgáltatásai fejlesztésére nem szerepelt a Hotel Gizella, viszont a 33 milliárdos csomagba betették az új funkciókat kapott Piarista Rendház és Gimnáziumot. Az épületben minőségi szálláshelyet, konferenciahelyszínt, multifunkciós rendezvényhelyszínt alakítanak ki vendéglátó funkcióval. Az érsekség az épület átfogó átalakítására és felújítására hivatkozva emelte be az állam által finanszírozott 33 milliárdos rekonstrukciós csomagba. Ezt az épületet a fideszes vezetésű önkormányzattól tudta megszerezni az érsekség 500 millió forintért. A 17 fős testületben az akkor még létező DK-frakció három tagja nemmel szavazott 2021 januárban. A frakcióvezető Katanics Sándor a döntés után elfogadhatatlannak nevezte, hogy a képviselő-testület felhatalmazást ad a fideszes polgármesternek, Porga Gyulának, hogy 500 millió forintért adhassa el a város legértékesebb területén található ingatlant az egyháznak. „Akkora összeget sem kap a volt középiskoláért, egy műemlék épületért a város, amennyiért megveszi a volt szikvízparkoló területének egy részét.” A képviselő igen furcsa egybeesésnek találta, hogy az egyház az államtól éppen 500 millió 250 ezer forintot kapott akkoriban. Az értékbecslés során megállapították, hogy 521 milliót ér az ingatlan, azonban a város az értékbecslésnél éppen 21 millióval olcsóbban, pontosan 500 millióért adta el.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?