A 33 milliárdos várfelújítás hevében egy szállodát is vásárolt a Veszprémi Érsekség

Kis-Magyarország

A 200 éves veszprémi műemlék épület, a Hotel Gizella vételára titkos információ, az érseki hivatal megtagadta az adatközlést egy önkormányzati képviselőnek. A városban több milliárd forintos vételár terjed, a cég adatai azonban ezt a értéket nem támasztják alá. A főegyházmegye ingatlanéhségét jelzi, hogy a hotel előtt egy másik épületet is megszerzett a közelében, miközben 33 milliárd állami forrásból végzi a vár egyházi épületeinek rekonstrukcióját.

Háromcsillagos szálloda gazdája lett idén februárban a Veszprémi Főegyházmegye. A védett műemlék épület a Séd-patak partján, a Benedek-szikla alatt található, még a káptalani jószágkormányzóság építtette az 1790-es években. A vár tövében lévő, 28 szobás, rendezvénytermes Hotel Gizella eladásáról Veszprémben terjedő pletykák alapján adott hírt a hét elején Kovács Rajmund önkormányzati képviselőre hivatkozva a veszprémkukac közösségi oldalán. A képviselő közérdekű adatigényléssel fordult az érsekség helynökéhez, aki visszautasította azt arra hivatkozva, hogy a kért adat nem függ össze közfeladat ellátásával, de egyébként sem a főegyházmegye kompetenciája.

Az érsekség nem az ingatlant, hanem annak tulajdonosát, a DC-Capital Ingatlanhasznosító és Gazdasági tanácsadó Kft.-t vásárolta fel Valentin napján, február 14-én. A vételár nem ismert, erre a Narancs.hu megkeresésére nem válaszolt az érsekség, ahogyan valamennyi feltett kérdésünkre sem. Kovács Rajmund, aki szerette volna az adásvételi szerződést megkapni, adatigénylésében szintén hiába kérdezett rá a városban keringő igen magas értékű vételárról szóló értesülésre.

Az a DC-Capital 2021-es beszámolójából látható, hogy többmilliárdos értéket nem tud kitenni a cég bevallott vagyona. A Hotel Gizellát üzemeltető társaság 650 millió forintnyi eszközértéket, ez tartalmazhatja részben a szálloda könyv szerinti értékét, 390 millió forint saját tőkét, 109 millió forintos adósságot és 17 millió adózott eredményt tüntetett fel. Az ingatlan tulajdoni lapjából kiderül, hogy a hotel elidegenítési tilalom alatt áll, a Kisfaludy 2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. 29 millió forintos jelzálogjoga terheli. Ez a cég a Magyar Turisztikai Ügynökség tulajdona, feladata menedzselni a turisztikai fejlesztésekre 2030-ig kiosztott állami támogatásokat. Az viszont a dokumentumokból nem derül ki, hogy a 600 millió forintos nyilvántartott ingatlanérték érték melyik évhez kapcsolódik.

Forrásaink szerint aligha áll meg a lábán: Veszprémben a vár környékén az 1 millió forintot közelítő négyzetméterár lett az irányadó, a hotel területe pedig 1600 négyzetméter.

A szálloda 2000-ben került a DC-Capital birtokába, és a következő évtizedekben az OTP Bank több tízmillió forintos kölcsöneinek köszönhetően rendszeresen jelzálog terhelte. A legutóbbi, 46 millió forintos jelzálogjogot két nappal azt követően, február 16-án törölték, hogy az érsekséget bejegyezték a DC-Capital tulajdonosaként a cégbíróságon. Az eladók jól menő könyvvizsgáló irodát visznek, amely megyeszerte kap megbízásokat, köztük a veszprémi önkormányzat cégeitől is. A Signator Audit Könyvvizsgáló Kft. referenciái között megtalálható a V-Busz Veszprémi Közlekedési Kft., a Veszprémi Városi Televízió Kft., a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt., a Veszprémi Intézményi Szolgáltató Szervezet is. További érdekesség, hogy eredetileg ez a cégük vette meg a Hotel Gizellát a városi önkormányzattól 2000-ben, majd adta el a DC-Capitalnak.

A főegyházmegye azonban nem csak a Hotel Gizellát vásárolta meg idén. A földhivatali nyilvántartás szerint január 24-én a DC-Capitaltól megvette az Esterházy utca 1. számhoz tartozó korábban három helyrajzi számon bejegyzett, 2x392, illetve 1319 négyzetméter területű szolgáltatóházat udvarral együtt. (Az épület nincs messze a Hotel Gizellától.) Az adásvétel után három héttel az érsekség pedig megvette a szolgáltató házat eladó DC-Capitalt a hotellel együtt.

A veszprémi várban az érsekség összesen 39 milliárd forintos állami támogatással intézi épületeinek rekonstrukcióját a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa 2023-as projektjéhez igazodva, ebből 33 milliárd forint tesz ki az egyházi épített örökség védelmére és az egyéb beruházásokra fordítható keret. Kíváncsiak voltunk a hotel megvásárlásának forrására, így rákérdeztünk, az állami támogatásból vagy más egyébből tudták kigazdálkodni a vételárat, de az érsekség erre se adott választ.

Ami viszont látható, Udvardy György érsek bizalmi pozíciónak tekintheti a főegyházmegye szállodai vállalkozásának vezetését. Erre utal, hogy az érseki hivatal személyi titkárát, Loósz Róbertet ültette a DC-Capital ügyvezetői székébe. Loósz két felszámolt vállalkozást hagyott maga után, 2009 óta viszont az elektromos hangszereket, templomi orgonákat készítő olasz Viscount International Spa magyarországi képviselője. Az egyszemélyes tulajdonában lévő Viscount Magyarország Kft.-je szállította az orgonákat a budapesti Rózsák terei, valamint a visontai katolikus templomba, a kókai, a gyomaendrődi, a budapesti Pozsonyi úti, a vörösberényi, a békéssznetandrási és a balmazújvárosi református templomba.

A hotelvásárlásról szóló július 18-i hír másnapján az érsekség közleményben tudatta, szomorúsággal és megdöbbenéssel tapasztalta, hogy „az utóbbi napokban folytatódtak a Főegyházmegye és annak papsága, valamint az Érsekség munkatársai ellen irányuló alaptalan rágalmazások, az Egyház egységének megbontását és a szabad vallásgyakorlás korlátozását célzó támadások, valamint az emberi méltóságot sértő valótlan állítások híresztelése”. A szomorúságban azonban nem mélyültek el, büntetőpereket indítanak. Közölték, az érsekséget és az egyes személyeket érintő hazug és becsületsértő állítások és a minden alapot nélkülöző valótlan híresztelések világi jogsértések és bűncselekmények elkövetésének gyanúját is felveti, ezért a vádaskodások és azok elkövetői ellen a Veszprémi Főegyházmegye, valamint az érintett személyek polgári jogi és büntetőjogi eljárásokat kezdeményeznek az illetékes hatóságoknál. Az érsekség arra kéri híveit, hogy imádkozzanak az egyházért és a főegyházmegye papjaiért, hogy a valótlan rágalmakat erős lélekkel tudják elviselni.

Annyi, amennyitek van

A főegyházmegye korábbi terveiben a turisztikai szolgáltatásai fejlesztésére nem szerepelt a Hotel Gizella, viszont a 33 milliárdos csomagba betették az új funkciókat kapott Piarista Rendház és Gimnáziumot. Az épületben minőségi szálláshelyet, konferenciahelyszínt, multifunkciós rendezvényhelyszínt alakítanak ki vendéglátó funkcióval. Az érsekség az épület átfogó átalakítására és felújítására hivatkozva emelte be az állam által finanszírozott 33 milliárdos rekonstrukciós csomagba. Ezt az épületet a fideszes vezetésű önkormányzattól tudta megszerezni az érsekség 500 millió forintért. A 17 fős testületben az akkor még létező DK-frakció három tagja nemmel szavazott 2021 januárban. A frakcióvezető Katanics Sándor a döntés után elfogadhatatlannak nevezte, hogy a képviselő-testület felhatalmazást ad a fideszes polgármesternek, Porga Gyulának, hogy 500 millió forintért adhassa el a város legértékesebb területén található ingatlant az egyháznak. „Akkora összeget sem kap a volt középiskoláért, egy műemlék épületért a város, amennyiért megveszi a volt szikvízparkoló területének egy részét.” A képviselő igen furcsa egybeesésnek találta, hogy az egyház az államtól éppen 500 millió 250 ezer forintot kapott akkoriban. Az értékbecslés során megállapították, hogy 521 milliót ér az ingatlan, azonban a város az értékbecslésnél éppen 21 millióval olcsóbban, pontosan 500 millióért adta el.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.