Megvan az első Fidesz vezette város, amely lefújta az augusztus 20-i tűzijátékot

Belpol

Az ellenzéki Salgótarján, Szentes, Siófok és Pécs után a Veszprém megyei Sümeg mondta vissza az augusztus 20-i tűzijátékot. Az eset érdekessége, hogy a váráról ismert kisvárosban kormánypárti többségű a testület, és itt polgármester a botrányairól elhíresült Végh László (Fidesz-KDNP).

Elsőként a sümegi ellenzék, élén Kovács Mihály önkormányzati képviselővel vetette fel, hogy ne rendezzék meg augusztus 20-án a hagyományos tűzijátékot. Szerda délben a képviselő ezt írta ki Facebook-oldalára: „Dr. Szalai Mária, Oszkó Zoltán és dr. Vattay Péter önkormányzati képviselőkkel egyeztetve a helyi emberek többségének egyetértésével úgy foglaltunk állást, hogy Sümeg városa, tekintettel a szomszédos országban dúló háborúra és a jelenlegi és várható pénzügyi és gazdasági megszorításokra nincs szükség most ilyen pénzszórásra.” Majd egyetértésének adott hangot, amiért város fideszes vezetése is belátta, hogy ez a helyes döntés.

Ahogy arról a Narancs.hu beszámolt az elmúlt napokban, előbb Salgótarján, majd Szentes, Siófok és Pécs is lemondott az államalapítási ünnepen szokásos tűzijátékról. Az így megtakarított pénzt, egyebek között a katásoknak és a rezsikárosultaknak, az emelkedő óvodai étkeztetés támogatására, valamint klímavédelemre ajánlották fel. Nagy különbség azonban, hogy a felsorolt ellenzéki vezetésű városokkal szemben Sümegen kormánypárti a polgármester és fideszes többségű a képviselő-testület. (Hogy az utóbbi időben a saját és élettársa botrányairól elhíresült Végh László kormánypárti polgármester mindezért a NER-univerzumban politikai értelemben megüti-e a bokáját, vagy az első a sorban és több fideszes település követi-e a példáját, esetleg csak meghallotta a helyiek többségének véleményét, egyelőre nem tudni.)

Végh László közéleti Facebook-oldalán jelentette be szerda kora délután, hogy lefújják az idei sümegi tűzijátékot. Indoklása szerint: „ (…) most különleges helyzet állt elő. A kormány a nemzetközi események miatt, melyek az energiapiacon brutális drágulást okoznak, kénytelen változtatni a rezsicsökkentés rendszerén.

Már most látszik, ez a háztartások nagy részénél jelentős rezsiköltség emelkedést okoz majd.

Mindenki, egész Európa, köztük Magyarország is aggódva várja az őszt és a telet. Ezért úgy döntöttünk, hogy Sümegen 2022. augusztus 20-án az államalapítást nem tűzijátékkal ünnepeljük.” 

Ezt követően azonban egyszerre politikai hűségnyilatkozatot is tett, amikor nagybetűkkel azt írta: „NEM A KORMÁNY LÉPÉSE ELLEN IRÁNYUL A DÖNTÉSÜNK. NEM BEFOLYÁSOL, HOGY BUDAPESTEN MEKKORA TŰZIJÁTÉK LESZ AUGUSZTUS 20-ÁN.” Hozzátette, reméli, jövőre lehet tűzijáték Sümegen, a most megtakarított pénzt pedig egy elkülönített számlára kerül és a legrászorultabbak kapjákmeg.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy Budapesten – a többi honi településsel ellentétben – nem az önkormányzat, hanem a kormány rendezi a tűzijátékot. Gigantikus méretekben, elképesztő összegért. Amit még ráadásul titkosítottak is. Már közel 150 ezren írták alá azt a petíciót, amelyben azt követelik, hogy a fővárosban se legyen az államlapítás napján tűzijáték. 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.