Több mint tíz éve áll Siófokon a Putyin által kitüntetett orosz művész békeangyal szobra

Kis-Magyarország

Eddig senki nem emelt szót az ellen, hogy egy agresszor ország jelképe őrzi a balatoni város kikötőjét.

Közel két évvel azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, ukrán menekült gyerekekkel találkoztunk a siófoki kikötőben. Kísérőjük elolvasta a móló végén álló aranyozott bronzszobor alapzatára illesztett feliratot, és elsápadt. A táblácska szerint A Béke jóságos angyala szobrozik odafent. Az ukrán asszonynak nem az jutott eszébe erről. Azt mondta, látott már ilyent, majd csoportjával gyorsan visszaindult a kikötő felé. 

A szárnyas angyal nem új téma a művészetben. Berlinben a város közepén magasodó Győzelmi oszlopon (Siegessäule), Londonban a Buckingham-palota előtt és Párizsban a Bastille téren is szárnyas angyal szobor áll. Nyilván megtiszteltetés, hogy Siófok is kapott ilyen jelképet. A helyiek szeretik, a turisták csodálják, van itt minden látnivaló.

Csakhogy…

A Béke jóságos angyala 2012 óta fogadja a hajókat Siófok kikötőjében. Elhelyezésekor az a hír járta a városban (és a korabeli sajtóban), hogy személyesen Vlagyimir Putyin ajándéka. Kikértük adományozó okiratát az önkormányzattól. Hivatalosan a Jótett Világa Nevű Jótékonysági Szervezetek Nemzetközi Szövetsége és az Orosz Nyelvű Írók Nemzetközi Föderációja az adományozó. Elvileg két civil szervezetről lenne szó, amelyekről alig van nyilvános információ.

 
Siófok, A Béke jóságos angyala
Forrás: siofok.hu

A Memorandum című adományozó dokumentumból azonban kiderül, hogy a „Béke Jóságos Angyala” építészeti és szobrászati kompozíciójának felállítását az motiválja, hogy az hozzájáruljon „Magyarország és az Orosz Föderáció népei együttműködésének megerősítéséhez”, valamint „Magyarország és az Orosz Föderáció kapcsolatainak megerősítéséhez a kultúra és a művészet területén; továbbfejlessze „a magasztos, filozófiai lelkiségen alapuló társadalmi kapcsolatokat” – akármit is jelentsen ez. A Balázs Árpád akkori fideszes polgármester és a két adományozó szervezet elnöke által 2012. július 16-án aláírt iratnak az orosz változata tekinthető hivatalosnak, a fordítás pedig helyenként kissé döcög.

Az orosz angyal szobor avatását a Memorandum szerint „2012. szeptember 5-én fogják megtartani a Finnugor Népek VI. Nemzetközi Világkongresszusa alkalmából Oroszország, Magyarország, Finnország és Észtország elnökeinek részvételével”.

Egyenszobrok. Vagy nagyon hasonlók

Feltűnt, hogy a szobrászról egyetlen szót sem írnak azonban. A Memorandumban meg sem említett alkotó, Pjotr Tyimofejevics Sztronszkij több azonos című alkotása is áll világszerte. Ezek a siófokihoz hasonló körülmények között orosz „adományként” lettek köztéri szobrok.

Ilyen békeangyal szobor van többek között Donyeckben, Ukrajna jelenleg oroszok által megszállt területén.

Oroszpárti szakadárok hívták be anno, ők támogatták a telepítését. Első pillantásra feltűnik, hogy a háborús övezetben álló donyecki békeangyal felettébb hasonlít a siófokihoz. Mondhatni ugyanaz a galambtartás, az arc, ugyanolyan a ruházat redőzete, ugyanolyan a szárny. Mintha a két szobor azonos vagy csak minimálisan módosított öntőformáról készült volna.

 
A Béke jóságos angyala Donyeckben
Forrás: stronski.ru

A Pinteresten megjelent közelképen azonban furcsa képződmény látható az aranyozott galambot tartó aranyozott angyalalak alakjának egyes részein, de még az éppen szabadon engedett békegalambon is: galambriasztó tüskék. Erre mondják, hogy vizuális oximoron.

Két évvel a siófoki után a francia Riviérán, Cannes-ban, a Carlton Hotel előtt avattak angyalhoz képest kísértetiesen az előbbiekhez hasonló szobrot. Bár ez nem kövön vagy mólóoszlopon, hanem bronz glóbuszon áll, ugyanaz a lepelruha redőzet, ugyanaz az arc, csak a karok kissé távolabb állnak egymástól, mert ez nem galambot, hanem a béke másik jelképét, pálmaágat tart a kezében. „Ünnepélyesen adták át az orosz nép ajándékát a francia népnek az első világháború emlékműveként” – olvasható az alkotásról.

Hasonló békeangyalt terveztek Ciprusra is; arról azt írják, hogy (közelebbről meg nem nevezett) orosz adományozók állták a telepítés költségeit, a szobor pedig a népek közötti békét és barátságot hivatott hirdetni. Ez a kilencméteres magasságú alkotás sem különbözik az előzőektől, csak annyiban, hogy ez ikont tart a kezében, azon viszont a változatosság kedvéért van egy galamb is.

Sztronszkij honlapjáról kiderül, hogy az orosz angyalgyártó projekt 2006-ban indult és a dolgok 2009-es állása szerint 22 város fogadta be az angyalszobrokat, hatósági segítséggel. Akkor Moszkvában már kettő is volt, de három év alatt Oroszország területén kívül Görögországba és Észak-Koreába is került belőle. 2010-ben a Dél-Urál felett tervezték az angyal leszállását; Novokujbisevszkben át is adták, az a változatosság kedvéért két kézzel egyszerre három galabot ereszt el. A huszonkilencedik „jóságos angyalt” az észak-oszétiai Beszlanban, a harmincadikat Krasznodarban állították fel 2011 szeptemberében. Aztán következett Siófok (a harmincegyedik darab), utána Cannes, Ciprus. 2014-ben ugyanilyen angyal glóbuszon állva az atomenergia békességét hirdeti Szmolenszkben. Az angyalokat felsoroló orosz honlap 2020 óta nem frissül, a végiggörgetett hírek szerint 2014-es az utolsó átadási esemény.

 
A békeangyal Phenjanban
Forrás. stronski.ru 

Az alkotóról azt lehet tudni, hogy főleg vallási témákon dolgozik. 2005-ben Putyin érdemes művész kitüntetést adományozott neki, 2008-ban az orosz elnök rezidenciáján volt egyéni kiállítása, 2019-ben pedig ő lett az orosz haditengerészet tengerészgyalogsága fő ikonjainak hivatalos festője. Ikonjait nagy csinnadrattával, katonai vezetők jelenlétében vették át az egyenruhások. Az udvari művészetet valószínűsíti továbbá, hogy az általa képviselt cégcsoport büszkén hirdeti orosz állami megrendeléseit többek között budapesti helyszínen.

Azóta is ott van

A siófoki szoborra visszatérve: a Memorandumban egyéb érdekességeket is olvashatunk, illetve furcsább az, hogy mit nem tartalmaz. Az anyagiakról ugyanis egy szó sem esik. Nem tudjuk, ki fizette a szobrot. Leszögezték azonban, hogy az orosz fél „biztosítja diplomáciai postával az angyal szobrának és a hozzá tartozó kőlap szállítását Magyarországra, Siófokra 2012. augusztus 21-én, felhasználva a rendelkezésre bocsátott diplomáciai szállító eszközt (a Martonyi János külügyminiszter úr által 2012. június 20-án aláírt rendelkezése szerint).” Az adományozók csupán annyit vártak el, hogy Siófok biztosítsa „az ünnepélyes megnyitó ünnepséget és ennek során az orosz delegáció látogatása alatt öt, a projektum kivitelezésében legaktívabban résztvevő személynek átadja a »Siófok tiszteletbeli polgára« kitüntetést 2012. szeptember 5-6. között.” Ez egyébként megtörtént.

A hatóságok pár hét alatt megadták az engedélyeket és felállították az angyalszobrot a siófoki mólón. A Memorandumban írtak annyiban nem teljesültek, hogy Áder János magyar, Sauli Niinistö finn és Toomas Hendrik Ilves észt köztársasági elnök mellé hiába várták Vlagyimir Putyint, az orosz fél a kulturális miniszterrel képviseltette magát. A megyei lap korabeli cikkéből megtudhatjuk továbbá, hogy a szobrot meg nem nevezett orosz nagyvállalatoknak köszönheti Siófok, valamint „az orosz ajándékozók hite szerint az angyal évszázadokig fog őrködni Siófok és a Balaton térségének békéje fölött”.

 
A békét védi
Forrás: siofok.hu

A békéről jut eszünkbe: azóta, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát, tudomásunk szerint

senki nem emelt szót Siófokon azért, hogy az ideiglenesen a mólón állomásozó orosz békeangyal jelenléte, jelképisége összeegyeztethetetlen a háborúval

és legalább valami szimbolikus gesztust tegyenek (ukrán zászlót a talpához, fekete fátylat a kezébe, vörös leplet rá, ilyesmi), amit ilyen esetekben öntudatos polgárok javasolni szoktak. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.