„Igyekszünk elfelejteni a Sani-Med Kft.-t” – foglalta össze az egyik település polgármestere, amikor a Békés megyei orvosi ügyelet aktuális helyzetéről kérdezzük. A városban hosszú évekig a Piriczky Béla által vezetett Sani-Med Kft. látta el az orvosi ügyeletet, 2011-től azonban egyre több probléma merült fel a működéssel kapcsolatban, egy januári haláleset miatt pedig jelenleg is nyomoz a rendőrség (lásd A nyomozás folytatódik című keretes írásunkat).
| ||
| A nyomozás folytatódik A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság arról tájékoztatta a magyarnarancs.hu-t, hogy az „említett mezőberényi halálesettel kapcsolatban a Békési Rendőrkapitányság foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétség gyanúja miatt indított nyomozást. Az eljárás során beszerzett adatok, a kirendelt igazságügyi szakértők véleménye alapján a Békési Rendőrkapitányság 2014. szeptember 16-án (...) a nyomozás megszüntetéséről határozott. A határozattal szemben panasz érkezett, melyet a Békési Rendőrkapitányság továbbított az elbírálásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Békési Járási Ügyészségre.” Ezután megkerestük a Békés Megyei Főügyészséget is, ahol dr. B. Nagy Barbara szóvivőtől megtudtuk: a nyomozás megszüntetését elrendelő határozatot az ügyészség hatályon kívül helyezte, és a nyomozás folytatása mellett döntött. „Ilyenkor az ügyész új szempontokat ad arra nézvén, mit lát még szükségesnek a nyomozás során. Ebben az esetben például mindenképpen elengedhetetlen egy igazságügyi orvos szakértő kirendelése.” Hozzátette: az ügy ismételten nyomozati szakaszba került. |
A magyarnarancs.hu még májusban számolt be róla, hogy Békés megyében ügyeleti szinten káosz uralkodik. Részeg orvosok, csúszó fizetések, gyógyszerhiány, és működésképtelen eszközök – többek között ezek miatt rendült meg a helyiek bizalma a rendszerben. Pedig a Sani-Med nincs rossz anyagi helyzetben, vagyis a színvonal drasztikus esését nem pénzhiány magyarázza. 2013-ban például 302 millió 638 ezer, míg „betegszállítás” címszó alatt 12 millió 611 ezer forintot kapott az OEP-től. A Sani-Med üzemi eredménye 2010-ben az Opten szerint plusz 22, 2011-ben 23, míg 2012-ben 17 millió forint volt, amit tavaly 38-ra növelt a cég.
Ám a Sani-Meddel nyárra olyannyira elégedetlenek lettek az egész megyében, hogy az önkormányzatok sorban felmondták vele a szerződést. Orvosi ügyeletre viszont továbbra is szükség van.
Íme az orosházi modell
Orosházán a gondok az év elején jelentkeztek, lényegében hasonlóak, mint a megye többi településén. (Néhány példa: a dolgozók nem kapták meg a bérüket, ezért nem akartak tovább a Sani-Meddel dolgozni, az eszközökben és a gyógyszerállományban pedig jelentős hiány volt.) Az orosházi kistérség szembesítette e vádakkal Piriczkyt, a cég ügyvezetőjét, aki akkor még pótolta az elmaradt fizetéseket.
Augusztus elején azonban újra gondok merültek fel: délután 5-kor még nem volt orvos az ügyeletben; ekkor derült ki, hogy újfent nem kaptak fizetést a céggel szerződésben állók, ahogyan az is, hogy bár a szerződés szerint a Sani-Mednek Orosházán kettő, Tótkomlóson egy orvost kellett volna biztosítani, június–júliusban Orosházán csak egy volt, és előfordult az is, hogy orvos helyett mentőtiszt ügyelt. Ráadásul ekkor jutott a kistérség tudomására, hogy az Orosházi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete nemcsak vizsgálta az ügyeletet, de meg is büntette. Megkeresésünkre Kelemen Éva járási tiszti főorvos arról tájékoztatott, hogy mivel a „szolgáltató ellátására – más telephelyre – 2014-ben
| ||
több panaszbejelentés érkezett, ezért hatósági ellenőrzéseket végeztünk a kft. minden telephelyén”. Orosházán május 16-án, június 16-án és augusztus 5-én tartottak helyszíni hatósági ellenőrzést, amelynek során több hiányosságot találtak, valamint jogszabálysértő működési gyakorlatra derült fény, ezért a Sani-Medet 250 ezer forintnyi bírsággal sújtották. „A rendelkezésemre álló adatok alapján az egészségügyi bírság befizetése a mai napig nem történt meg” – tudtuk meg.
A kistérség tanácsa ezért a nyár elején napirendre tűzte a témát: akkor még úgy gondolták, december 31-ig meg tudják oldani a Sani-Meddel az ellátást. Augusztus után azonban világossá vált, hogy a kft.-vel nem kívánnak tovább együttműködni, és nem várhatják meg az év végét. „Ekkor döntöttünk úgy, hogy mi magunk, a kistérség vesszük át az ügyeleti ellátást, nem írunk ki közbeszerzési pályázatot, és nem hívunk meg külsős céget. Súlyos szerződésszegésre hivatkozva augusztus 13-án felmondtuk a Sani-Meddel a szerződést, és átvettük az ügyeletet” – mondta Zalai Mihály, az Orosházi Kistérség Többcélú Társulás akkori, októberben leköszönt elnöke. Hozzátette: ha a dolgozók hamarabb jelezték volna a problémákat, a kistérség is hamarabb tudott volna cselekedni. Szerinte az alkalmazottak attól féltek, hogy ha ezt megteszik, akkor nem tudják behajtani Piriczkyn a sokhavi elmaradt bérüket.
| Hasonló eset? Ha Ön vidéken él, és környezetében rendszeresen rossznak, problémásnak stb. tapasztalja az egészségügyi rendszert, kérjük, írjon nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre. |
A kistérségnek mindössze 11 napra volt szüksége ahhoz, hogy felmérje a helyzetet, és kialakítsa az új rendszert. „2,5 millió forintért kellett eszközöket vásárolnunk, illetve a kórháztól is kellett felszerelést kölcsönkérnünk. Ráadásul augusztusra a Sani-Med már lehívta az OEP-támogatást, ezért a kistérségnek és a településeknek kellett megfinanszírozni ezt. Meg kellett oldani a megfelelő, a feladat ellátására alkalmas orvosgárda megszervezését” – tájékoztatott Zalai, aki elmondta azt is, hogy az átadott orvosi eszközök biztosítékaként 2 milliót követelnek a cégtől.
| ||
További 5 és fél millió forint követelésük van a hiányzó eszközök miatt, valamint 4 és fél millió forint erejéig polgári jogi igénnyel kívánnak élni a társulásuknál felmerült károk megtérítése iránt (ezek lennének dolgozók bérei, a járulékok, a bérleti díj, a dologi kiadások). Mivel a cégvezető Piriczkyvel azóta sincs kommunikáció, Zalai ismeretlen tettes ellen feljelentést tett.
A részletek
„Sikerült a nulláról egy olyan működőképes rendszert megalkotni, ahol sok ember összehangoltan tud együtt dolgozni” – mondta Dankó Alpár, a kistérségi társulás egészségügyi szakértője, aki egyként felel a jogi, a személyzeti és a finanszírozási ügyekért. Két célt tűztek ki: az egyik a jogszabályoknak, a másik egy bizonyos szakmai szintnek való megfelelés. A szakápolók és gépkocsivezetők között nincs külsős, mindenki a kistérség területéről érkezett, az orvosgárda magját alkotó 15-20 fő kivétel nélkül szakorvos, ráadásul sokan dolgoztak, dolgoznak háziorvosként vagy mentősként.
„Az orvosgárdánk átlagéletkora 37 év. Azt hiszem, ha ezt a listát megkapná egy fejvadászcég, úgy, ahogy van, kivinné őket Angliába” – mondta Dankó, aki maga is egy egészségügyi szolgáltatónál volt szakmai vezetői beosztásban, van tehát tapasztalata mindegyik oldalról. „Mindkét rendszernek megvannak az előnyei és hátrányai. Mivel az ügyelet az alapellátás része, törvény szerint ennek a biztosítása az önkormányzat feladata. Ezt saját hatáskörében is rendezheti, de ha úgy véli, nem áll rendelkezésére a szükséges szakmai tudás és kapcsolatrendszer, akkor kiadhatja külső szolgáltatónak. Ez technikai értelemben véve egyszerűbb, hiszen a feladatot ezzel átadja. A másik út előnye, hogy bár pluszmunkával és -energiával jár, cserébe viszont ott a teljes mértékű kontroll és az anomáliák maximális kiküszöbölése.”
Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára szerint is üdvözölendő példa egy ilyen rendszer kiépítése, az egyetlen kérdés az, hogy a rendelkezésre álló anyagi támogatás elég-e az ügyelet fenntartására. „Ha a finanszírozás reálisan megoldható, akkor ez egy igen jó út. Olyan szempontból is, hogy a háziorvosi hálózat együttműködése jobb az ügyeleti rendszerrel, mint ha egy távolról odakerülő, ügyeleti ellátásra specializálódott szolgáltató látná el a feladatot.”
| ||
Úgy tudjuk, a lakosság egyelőre elégedett az ellátás színvonalával, a helyi kórház, a sürgősségi osztály és a mentősök szintén pozitívan nyilatkoznak az ügyeletről, többen pedig „orosházi modellként” emlegetik a konstrukciót. Zalai szerint működőképes a rendszer, és azt is előnyösnek tartja, hogy ez nonprofit ellátás, míg ha egy külsős cég viszi az orvosi ügyeletet, annak gazdasági eredményt is kell produkálnia. Zalai azt is elmondta, hogy a kistérségi társulás a jogszabály szerint ugyanúgy kap OEP-támogatást, mintha egy külsős cég szolgáltatna. Dankó szerint alapvetően alulfinanszírozott az egészségügy, de azt kell szem előtt tartani, hogy a kapott támogatás felhasználása hogyan lehet optimális. Ők erre törekednek.
Más utakon
Orosházához hasonlóan több település is szolgáltatót váltott év közben. Mezőberényben május 1-jétől a Békés-Medical látja el az ügyeletet. „Helyi orvosokkal folytattunk konzultációt, ekkor merült fel egy országosan elismert cég neve (lásd A cégcsoport című keretes írásunkat), mely nemrég létrehozott egy helyi (Békés megyei) viszonyokra kialakított céget” – mesélt a szolgáltató kiválasztásáról a polgármester. Siklósi István elmondta, hogy május óta sem a lakosság, sem az orvosok részéről nem érkezett panasz az ügyeletre. A cég nemcsak ígért, hanem valóban új gépkocsit és EKG-, illetve újraélesztő készüléket hozott a városba, az önkormányzat pedig rendszeresen megkapja a cég beszámolóját. Ezenkívül azt is látják, mekkora az ügyelet forgalma, és mennyi az indokolatlan riasztás.
| A cégcsoport „Az International Ambulance Service 2004. szeptember 10-én mint Egészségügyi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság lett bejegyezve. Fő tevékenységi köre azóta is változatlanul az egyéb humán-egészségügyi ellátás, konkrétabban orvosi ügyeletek működtetése” – olvashatjuk a cég honlapján. A cég vezérigazgatója Molnár György, szakmai vezetője Zacher Gábor. „Az Inter-Ambulance 10 cégből álló cégcsoport, melyből 8 egészségügyi, 2 pedig ingatlan- és építőipari cég. Alapvető politikánk, hogy nem több száz telephellyel működünk, ami véleményem szerint átláthatatlanságot okoz, hanem minden területre külön céget alapítunk. Így az International Ambulance Service Zrt. a fővárosért és környékéért felel, az Emergency Service Kft. 12 megyében, nagyobb kapacitással Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy és Fejér megyében van jelen, a Reál-Med pedig Zala megyében – mondta Rédei József, a cégcsoport vezérigazgató-helyettese, és hozzátette: – Csoportszinten 71 ügyeletünk van, Békés megyében eddig nem voltunk jelen, de idén márciusban megalapítottuk a Békés-Medicalt, azóta négy telephelyről mi látjuk el az orvosi ügyeletet.” |
Az önkormányzat az új szolgáltatót nagyobb összeggel támogatja, mint korábban, az azonban nem publikus, hogy pontosan mennyivel. „Ez a többletforrás megtérül, ezt mutatja a lakosok elégedettsége is. Ráadásul a Sani-Med anno nem is jelezte felénk, hogy ha több anyagi forrás állna rendelkezésére, akkor magasabb színvonalon működtetné az ügyeletet” – mondta Siklósi, aki szerint Piriczky a váltás után még egy közüzemi számla kifizetésével tartozott, amit rendezett. Azóta nem hallottak róla.
Új szolgáltató jól seper
Mezőberény példáját többen is követték, a megye városai között konzultáció folyt. Végül Dévaványa, Elek és Gyomaendrőd is a Békés-Medicalt választotta. Ez utóbbi településen a cég augusztus óta van jelen, a városban közbeszerzési eljárást írtak ki, melyre csupán egy ajánlat érkezett, a Békés-Medicaltól. „A jelenlegi szolgáltató folyamatos ellenőrzés alatt van, egyelőre minden rendben, sőt javulás látszik. Az elején még voltak hiányosságok, de pótolták azokat” – mondta Toldi Balázs, Gyomaendrőd polgármestere.
Szintén elismerően nyilatkozott egy névtelenséget kérő, az ügyeletnél dolgozó munkatárs is, aki szerint most van gyógyszer és felszerelés, van orvos – ha valaki késik (ez a korábbi időkben általános volt), másnap már „nem kell mennie dolgozni”. Ezenkívül rendesen megkapják a bérüket is, többet, mint amennyit Piriczky fizetett nekik, aki egyébként többek szerint azóta is tartozik a dolgozóknak többhavi bérükkel. (Erről szerettük volna megkérdezni Piriczkyt, ő azonban a múlt héten feltett kérdéseinkre eddig nem válaszolt.)
| ||
„Az ügyelet felszereltsége rendkívül hiányos állapotban volt, amikor átvettük. Még az a felszerelés sem volt meg, ami az önkormányzat tulajdonában volt” – mesélt az átvételről Rédei József. „A személyzetet megszűrtük, különös tekintettel az orvosokra. Nem maradhatott mindenki” – mondta a Békés-Medical ügyvezetője.
Elájultak a Sani-Medtől
Érdekes ugyanakkor, hogy a Békés-Medical márciusi alapításakor a kft. tagjai között ott szerepel Piriczky Béla neve is. Július végén azonban a cég és Piriczky között a kontaktus megszakadt. A miértekről szintén Rédei Józsefet faggattuk, aki elmondta: egy évente kétszer megrendezendő egészségügyi kongresszuson több egészségügyi referenssel találkozott, köztük Békés megyeiekkel is, akik panaszkodtak az ügyeletekre és Piriczkyre, ám amikor őt megkérdezték, valóban van-e gond, annyit mondott, rendben van minden. A közbeszerzési pályázatokat sorra nyerte, így senki nem feltételezte, hogy ekkora a baj.
Idén januárban aztán – egy újabb kongresszus alkalmával – újabb panaszok érkeztek, ekkor pedig már maga Piriczky is azt mondta, vannak gondok, de megoldja. „Márciusban végül azzal keresett meg bennünket, hogy eladná nekünk a Sani-Med Kft.-t. A találkozó után átvilágítottuk a céget, ami olyan állapotban volt – itt gazdasági dolgokra kell gondolni –, amit még az ellenségeinknek sem kívánnánk” – mesélte Rédei. Ezért felajánlottak Piriczkynek egy konstrukciót: az újonnan alapított Békés-Medicalból tulajdonosi részarányt kap, de sem szakmailag, sem gazdaságilag nem szólhat bele a cég irányításába. Piriczky erre rábólintott, és ezzel a Békés-Medical 48 százalékát tudhatta magáénak, ők pedig cserébe beléphettek a megye orvosi ügyeleteinek ellátásába.
„Amikor május 1-jén átvettük az első ügyeletet Mezőberényben, a dolgozók és a polgármester is megnyíltak. A szemetet az asztalra öntötték, és akkor vált világossá, hogy Piriczky minket is megvezetett” – mondta Rédei. Nekik más információkat adott, más papírokat mutatott, ráadásul több település kikötötte, amíg Piriczky a cégben van, addig a Békés-Medical náluk nem rúghat labdába. „Ezek után felajánlottuk Piriczkynek, hogy megvesszük a részét. Kivásároltuk, és augusztus óta nincs a cégben” – zárta Rédei. (A cikkben említett valamennyi esettel kapcsolatban kíváncsiak voltunk Piriczky Béla álláspontjára is, de kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig válasz nem érkezett.)
| További változások A megye sok más települése is szolgáltatót váltott. Sarkadon például október 1-jétől a debreceni székhelyű Orvosi Ügyelet Nonprofit Kft. látja el az ügyeletet, a város jegyzője szerint az első tapasztalatok alapján az ellátás színvonala kiemelkedő, panasz nem érkezett. Békésen szeptember 1-jével vette át az ügyeletet az Alföld Ambulance Kft., panasz ott sincs. A márciusban alakult kft.-vel kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy székhelye Pusztaottlakán van, ugyanabban az utcában, mint a Sani-Med Kft.-é, a cég tagjai között pedig szerepel Káli Zoltán, aki 2012 februárjáig benne volt abban a Sanitas-Sos Kft.-ben is, amelyet 2010 végéig Piriczky Béla vezetett. Szarvason a helyzetet némileg bonyolította az, hogy a Sani-Med Kft.-vel kötött szerződés június 30-ával – három hónapos felmondási idővel – szűnt meg, a júniusban lefolytatott közbeszerzési eljárás azonban eredménytelen lett, így az ügyeletet a kistérség által fenntartott Szociális és Gyermekjóléti Intézmény látta el, a Bed Kase Kft. szakmai közreműködésével. Ez azonban csak átmeneti állapot volt, a társulási tanács újabb közbeszerzési pályázatot írt ki, nyertese az Oro-Med Kft. lett, amely november 1-jétől hat hónapra szóló szerződéssel végzi a munkát. |
