A négyek bundája – Gigantikus versenyhivatali bírság a megyei napilapoknak

  • Hamvay Péter
  • 2014.11.15 09:50

Kis-Magyarország

Közel tíz éven át folytatott kartellezésen kapta és 2,2 milliárdos bírsággal sújtotta a Gazdasági Versenyhivatal a vidéki napilap-piacot szinte teljesen lefedő négy médiavállalatot.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) határozata szerint az Axel Springer Magyarország Kft. (új nevén: Mediaworks Kft.), a Russmedia Kft. (korábbi nevén: Inform Média – IM), a Lapcom Kiadó Kft. és a Pannon Lapok Társasága Ki­adói Kft. versenykorlátozó megállapodást kötöttek. Ennek értelmében az érintett vállalkozások tartózkodnak a belépéstől egymás földrajzi területeire, magyarul nem indítanak egymás megyéiben lapokat. A jogsértés elkövetéséért a vállalatok előző évi árbevételének 10 százalékát kitevő bírságot állapított meg a hivatal (ez a legmagasabb kiszabható összeg). Az Axel Springernek (AS) 615,4 milliót, a Russmediának 480,8 milliót, a Lapcom Kiadónak 313 milliót, a Pannon Lapok Társaságának (PLT) 755,4 milliót kell befizetnie. Ez összesen 2,2 milliárd forint.

Komolyan vették

A GVH honlapján elérhető terjedelmes dokumentumból kiderül, hogy a hivatal 2011 márciusában kezdett vizsgálódni. A gyanúját az a négy fél által kötött megállapodás keltette fel, melyben arról döntöttek, hogy az Axel Springer Vasárnap Reggel c. lapja a versenytársak megyéiben is megjelenik. A versenyhivatal észlelte, hogy a vállalkozások között kis megszakítással 2000-től 2010 áprilisáig fennálló, a vasárnapi lapokkal kapcsolatos szerződések kölcsönös versenytilalomra, illetve az árak egyeztetésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

Fotó: MTI

A Vasárnap Reggel ügyében végül nem tudtak fogást találni a hivatal emberei – ellenben „versenykorlátozó megállapodás létét támasztották alá az Axel Springer és az Inform Média, valamint az Axel Springer és a Lapcom közötti szerződések kölcsönös versenytilalomra vonatkozó rendelkezései, amelyek szerint a felek kölcsönösen nem támadják meg egymás megyei piacait” – olvasható a végzésben. Basa Andrea, a GVH Fogyasztóvédelmi Irodájának vizsgálója a Narancs bizonyítékokat firtató kérdésére elmondta: az Axel Springernek az Inform Médiával és a Lapcom Kiadóval kötött két­oldalú szerződései tartalmaznak ilyen klauzulákat. A dokumentumok azért nem szerepelnek a vizsgálati anyagban, mert üzleti titkokat tartalmaznak. Az Axel Springernek a Pannon Lapokkal kötött szerződése nem tartalmaz ilyet – fűzte hozzá a vizsgáló, viszont a PLT-nek „a piacon tapasztalható magatartása megfeleltethető volt a versenytilalmi klauzuláknak”. A végzés indoklásából kiderül, hogy a hivatal bizonyítékként használta fel azt az interjút, amelyet Kázmér Judit, a PLT vezetője 2002-ben a Magyar Sajtó c. lapnak adott. Az újságírói kérdésre, miszerint tudatos-e, „hogy a megyehatárokat nem lépik át, tehát nem tévednek mondjuk az Axel me­gyéibe?”, a PLT ügyvezetője így válaszolt: „A négy regionális kiadó megállapodott erről, és ezt komolyan vesszük.”

A hivatal a hirdetések és a lapok árainak összehangolása ügyében is vizsgálódott. „Az Axel Springer és az Inform Média (IM), az Axel Springer és a Lapcom, valamint az Axel Springer és a Pannon Lapok közötti kétoldalú szerződések alapján feltételezhető volt, hogy a vállalkozások egyeztetéseket folytattak és folytatnak az árusoknál alkalmazott lapárakra és a hirdetési árakra vonatkozóan is” – olvasható a dokumentumban. Végül csak a piac felosztásáért szabott ki bírságot a hivatal, de határozatában megállapította, hogy az érintett vállalkozások 2010 és 2011 között versenykorlátozó magatartást tanúsítottak, amikor a megyei lapjaik hirdetési áraira vonatkozó információkat osztottak meg egymással. Basa Andrea szerint „nem volt egyértelműen meghatározható, hogy az egy-egy konkrét időponthoz kapcsolódó jogsértő egyez­tetések, illetve információcserék az éves hirdetési árbevételeknek mekkora részét érinthették. Tekintettel arra, hogy a sokkal súlyosabb, a piacfelosztással kapcsolatos jogsértés miatt számított bírságösszeg meghaladta a kiszabható maximumot, a GVH nem tartotta szükségesnek a hirdetési árakkal kapcsolatos összehangolt magatartás miatt bírság kiszabását. Az áruspéldányokkal kapcsolatban pedig megszüntette az eljárást.”

Mindenesetre tanulságosak a helyszíni vizsgálat során lefoglalt e-mailek. Az Inform Médiánál talált, M. T. terjesztési vezető és K. J. értékesítési vezető között folyt levélváltás szerint az értékesítési vezető arra kéri kollégáját, hogy rendelje meg az Új Néplap, a Békés Megyei Hírlap és a Heves Megyei Hírlap című Axel Springer-napilapokat negyedévre a kiadóba, mert „az Axel partizánkodik, át akarom nézni a lapjaikat”. M. T. azon kérdésére, hogy a „területünkön lévő hirdetőktől vesz fel hirdetést, úgy, hogy neked nem szól?”, K. J válasza a következő: „Az az érzésem, hogy az ügynökségi hirdetésekkel nyúlnak le bennünket, mindhárom lapkiadót.” De találtak olyan e-maileket is, ahol a tervezett áremeléseket közlik egymással a kiadók, és kondí­ciós listáikról vagy egy-egy konkrét hirdetéssel kapcsolatban egyez­tetnek. Az Axel például beszámol versenytársainak a Magna ügynökséggel folytatott tárgyalásról, s közli, hogy az ügynökség milyen sávozást kér az egyes ki­adóknál, és milyen költésre tesz vállalást. Utal arra, hogy az adott évben és a következő évben sem lesz megyei lapban Telenor-hirdetés, melynek oka a számukra irreá­lisan magas bekerülési költség. Javasolja a téma „szokásos megbeszélés” keretében történő egyeztetését.

Kinek az érdeke?

A sajtó már nyáron pedzegette a három év óta húzódó ügy várható végeredményét, még a bírság összegét is kiszámolta. Az általunk megkérdezett szakértők szerint jogilag minden bizonnyal megáll a GVH érvelése, van, aki a kartellezés iskolapéldájának tekinti az ügyet. Ezt támasztja alá, hogy szinte néma csendben vették tudomásul a döntést az érintettek, egyelőre fellebbezést sem jelentettek be. Urbán Ágnes mé­dia­kutató szerint a jelentésből valóban úgy tűnik, hogy komoly hibákat követtek el az érintettek azzal, hogy írásos nyoma volt üzleti stratégiájuk összehangolásának. Urbán ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a megyei lap­piac régóta e logika alapján működik. Már régóta nem érdemes megyei ellenlapot indítani, a 90-es évek ilyes próbálkozásaiból is rendre a még a rendszerváltás előtt bejáratott címek kerültek ki győztesen. A GVH-jelentés is megjegyzi, hogy egy új lap indításának milliárdos költségei lennének. Ennyi tartalék pedig ebben a szűkülő piacban nincs – még ha az az országos politikai lapokénál jóval kevésbé is csökken. (Összehasonlításképp: 2000-hez képest a Népszabadság olvasóinak 80 százalékát veszítette el, míg az Új Dunántúli Napló esetében 50, a Kisalföldnél 20 százalék ez az arány.)

A GVH megállapította, hogy egyetlen olyan megye volt, ahol párhuzamosan két megyei napilap is elérhető volt: Komárom-Esztergom megyében az Axel Springer által kiadott 24 Óra mellett a Komáromi Nyomda és Ki­adó Kft. Komárom-Esztergom Megyei Hírlap című kiadványa is megjelent. Ez utóbbi azonban 2011 óta már nem kapható. A Népszabadság kiadója a 90-es évek elején igyekezett Kelet-Magyarországon alternatív lapokat indítani, (ilyen volt a Békés Megyei Napló) vagy vásárolni, de végül nem járt sikerrel. A kudarc mögött „nem tisztázott hátterű felvásárlásokat” is látni vél a GVH. A fennálló struktúrát aztán a négy cég az ezred­forduló táján bebetonozta. Egyik, évekkel ezelőtt az IM-nél dolgozó forrásunk szerint nyílt titok volt, hogy nem törnek be egymás területére, amit szerinte mindennél világosabban mutatott, hogy még a napilapnál jóval olcsóbb online kiadványokkal sem merészkedtek más megyébe. Pedig kapacitás lett volna, hiszen a határon túl, különösen Románia magyarlakta területein az IM terjeszkedésbe kezdett. Egy másik forrásunk pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy ma a PLT-t vezető Szabó Miklós 2011-ben az IM-től igazolt át.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

Fotó: MTI

Az általunk megkérdezett szakértők szerint sem a vizsgálat megindításában, sem az eredményében nem fedezhető fel konkrét ­politikai motiváció. Polyák Gábor médiakutató arra mutatott rá, hogy a döntés szerint az Axel Sprin­ger és a Ringier fúziójáról bekért anyagokban bukkant rá a kartellgyanús elemekre a GVH. Egy másik, a piacot jól ismerő forrásunk szerint ugyanakkor szokatlan, hogy egy válságágazatot, mint a nyomtatott sajtót, ilyen nagyságrendű bírsággal sújtsanak. Mi­után a vállalkozások portfóliójában nem csupán a napilapok találhatók, nem tudni, hogy árbevételük hány százaléka származik ebből, de a piacot ismerők szerint ezek a lapok termelik meg a cégek nyereségének nagy részét. A Russmédia tavaly 124 milliós, a Lapcom 372 milliós, PLT 440 milliós, az Axel Springer 911 milliós eredményt produkált, igaz – az utóbbi céget kivéve –, súlyosan veszteséges éveik is voltak a közelmúltban. Árbevételük tavaly – amint a bírság összegéből is kitalálható – 22 milliárd forint közelében volt.

A bírság eredménye lehet a megfélemlítés – igaz, a megyei lapok eddig is óvatos duhajok voltak a politikában. A helyi sajtóban dolgozó, név nélkül nyilatkozó forrásaink szerint ennek több oka is van. Az elfordulás a pártpolitikától már a 90-es évek végétől érzékelhető volt; másrészt pedig a legtöbb hirdetés közvetve vagy közvetlenül az önkormányzatoktól érkezik.

Kölcsönös segítségnyújtás

A Pannon Lapok és a Fidesz viszonya a jelek szerint meglehetősen baráti. Az önkormányzati választási kampány részeként 34 ezer példányban megjelenő Helyi Polgár című, Vas megyei kiadvány impresszumából megtudhatjuk: a lapot a PLT adja ki – ott szerepel a két ügyvezető, Szabó Miklós és Kázmér Judit neve is, a szerkesztőség a PLT-hez tartozó Maraton Lapcsoport Kft.-ben volt. A Nyugat.hu szerint nem is titkolták, hogy kampánylapról van szó: a címlapon a megyés püspök és a szombathelyi polgármester rakta le az új egyházi iskola alapköveit, két oldalon közölték a Fidesz önkormányzati jelöltjeinek fotóit, az oldalak tetején pedig ott virított a Csak a Fidesz! szlogen. Az önkormányzat pedig segít a Vas Né­pén: a helyhatóság tulajdonában lévő Szombathelyi Médiacentrum mint­egy 40 millió forint értékű szerződést kötött a lappal. Ennek lényege, hogy péntekenként egy egész oldalon kvázihirdetésként a Médiacentrum cikkeit közlik – ezek nyilvánvaló választási propagandaanyagok –, számol be az orgánum. A Médiacentrumnak, amely a helyi televíziót és egy ingyenes lapot is működtet, Koczka Tibor akkori Fidesz-képviselőjelölt, ma megválasztott képviselő volt az igazgatója. A törvények szerint mandátumszerzése után le kell mondania – lapzártánkig ezt még nem tette meg.

A közvélemény-formálásban a megyei lapok jelentősége nem csekély. A Mérték 2012-es, 1200 főn végzett kutatása azt firtatta, hogy a megkérdezettek honnan szerzik a közéleti híreket. A válaszadók az országos televíziók (RTL Klub: 78,2 százalék, Tv2: 73,5 százalék, m1 54,2 százalék) és rádiók (Neo FM: 22,1 százalék, Kossuth rádió: 21 százalék) után harmadikként a megyei lapokat jelölték meg: 18,5 százalékuk említette őket. Ezek tehát messze a legnagyobb elérésű nyomtatott sajtótermékek; az országos napilapok közül az élen végző Népszabad­ságot a válaszadóknak csak 3,1 százaléka említette.

Nincs bizonyíték arra, hogy bármilyen politikai kör épp most szeretné rátenni kezét a megyei lapokra, ám nem elképzelhetetlen, hogy a jelentős bírság által gyengített cégeket sikeresebben támadhatja meg egy politikai befektető. Az elmúlt években történtek mozgások a piacon, ha nem is jelentősek, a PLT lapjairól pedig évek óta rebesgetik, hogy eladósorban vannak, ahogy korábban az IM-ről is terjedtek ilyen pletykák.

A négyek

A 2014. október 1-jén alakult osztrák Vienna Capital Partners (VCP) által birtokolt Mediaworks az a cég, amelyben egyesült a magyarországi Ringier- és Axel Springer-érdekeltségek jelentős része. A két cég 2010-ben jelentette be, hogy a kelet-európai cégbirodalmuk összefésülésére készülnek, ám ezt Magyarországon a Médiatanács nem engedélyezte, mert a fúzió szerinte „egyértelműen veszélyeztetné a sokszínű tájékoztatást”. A döntés mögött sokan politikai motivációt sejtettek – az engedély legfőbb ára a Ringier által tulajdonolt Népszabadság elengedése lett volna. Végül jóval többről lemondtak a felek, amikor egyebek mellett a VCP-hez került a Blikken kívül a teljes napilap-portfólió: a Ringiertől a Népszabadság mellett például a Nemzeti Sport, az Axel Springertől a Világgazdaság, néhány magazin, és a mostani ügyben érintett 9 megyei lap. Ezek a következők: a Baranya megyei Új Dunántúli Napló (a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség adatai szerint 2014 második negyedévében napi 24,5 ezer példányban fogyott), a Heves Megyei Hírlap (10,8 ezer), a Somogy Megyei Hírlap (18 ezer), a Tolnai Népújság (11,6 ezer), a Békés Megyei Hírlap (17 ezer), a Nógrád Megyei Hírlap (n. a.), a Komárom-Esztergom megyei 24 óra (12 ezer), a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Új Néplap (15,6 ezer), továbbá Bács-Kiskun megye napilapja, a Petőfi Népe (18,7 ezer). A csomag része a 18 megyében, helyi mutációkban 55,4 ezer példányszámban megjelenő Vasárnap Reggel is.

A VCP-re sokan Spéder Zoltán érdekeltségeként tekintenek, a cég ugyanis az elmúlt öt év során a legnagyobb részvényese lett a Spéder vezette és részben birtokolta FHB Jelzálogbanknak. Könnyű lenne tehát e történetben is az Orbán–Simicska-háború egyik mellékfrontját látni – csakhogy a bírság valójában nem őket terheli. Mihók Attila, a csoport vezérigazgatója kérdésünkre elmondta: bár pro forma nekik kell befizetniük az összeget, „a tulajdonosok előzetes megállapodása értelmében a Mediaworksöt anyagi hátrány nem éri”. A Mediaworks Hungary Zrt. közleményében pedig azt írta, a szerződő felek megegyeztek abban, hogy a tranzakció zárása előtt történt események és azok következményei az előző tulajdonosok felelősségi körébe tartoznak. Elismerték, hogy a felvásárlást megelőző átvilágítási folyamat során az akkori tulajdonos tájékoztatta a vevőt a folyamatban lévő eljárásról. Hogy fellebbeznek-e, arról Mihók nem tud, ezt a tulajdonosok döntik el. Kerestük az Axel Springert is az ügyben, de nem akartak nyilatkozni.

A FUNKE (korábbi elnevezése: Westdeutsche Allgemeine Zeitung – WAZ) Médiacsoport, Németország legnagyobb regionális médiavállalkozása hozta létre a Pannon Lapok Társaságát. A HVG-ből nemrég kiszállt cég kiváló eredményeket ért el a vidéki lap­pia­con. A PLT-nek négy dunántúli megyei és egy városi lapja van: a Dunaújvárosi Hírlapot (6 ezer), a Fejér megyei Hírlapot (38,5 ezer), a Veszprém megyei Naplót (35,6 ezer), a Vas Népét (42,5 ezer) és a Zalai Hírlapot (41,7 ezer) adja ki. Emellett ingyenes lapok, mint a Veszprémi 7 Nap, a Várpalotai Hírek, a Hévízi Forrás, illetve a Prémium nevű, megyei mutációkban megjelenő magazin tartozik a portfóliójukhoz.

A Kajmán-szigetekre bejegyzett Radio Bridge Media Holdings Ltd. és a győri NNG-Hungary Szolgáltató és Tanácsadó Kft. által birtokolt Lapcomé a kiemelkedő, 64,7 ezres példányszámú Győr-Sopron megyei lap, a Kisalföld, és a 41 ezer példányban fogyó szegedi Délmagyar. Györke Zoltán vezérigazgató-helyettes lapunknak nem kíván nyilatkozni az ügyről. Az osztrák családi vállalkozásból kinőtt Russmedia CEE GmbH birtokában van a Russmedia Lapkiadó Információs és Kulturális Kft., korábbi nevén Inform Média. Övék a Hajdú-Bihari Napló (33,7 ezer), a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megjelenő Észak-Magyarország (37 ezer) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye napilapja, a Kelet-Magyarország (40,7 ezer). A csoport Magyarországon kívül még Romániában és Ukrajnában van jelen, hazánk területén mintegy 24 újság, valamint több mint 30 portál köthető hozzá. A bírság összegével és kiszabásának indokaival a Russmedia Kft. nem ért egyet. „A határozatot jogászaink jelenleg is vizsgálják, a következő napokban döntünk a további lépésekről” – szól közleményük.

Neked ajánljuk