Újabb villákat húznának fel, helyiek tiltakoztak Tihanyban a beruházás ellen

  • narancs.hu
  • 2024. március 24.

Kis-Magyarország

Az érintett területen nagyon sok a hulladék, a helyiek azt szeretnék, ha villák építése helyett visszaadnák inkább a természetnek. 

Demonstrációt tartottak szombaton Tihanyban a félsziget legújabb beruházása közelében, ahol a befektető Cordia nevű cég nemrég kezdte a terület hulladékmentesítését – számolt be a 444.hu. A helyiek a hulladékkezelési munkálatok azonnali leállítását, illetve egy szakértő cég közreműködésével az érintett terület kármentesítését és egy hivatalos eljárás elindítását követelték.

A szombati megmozdulást azután jelentette be a HKK Civil társaság, miután kiderült, hogy a falu fideszes vezetése még évekkel korábban eladta a félsziget Kenderföldek nevű országos jelentőségű tájképvédelmi övezetnek is minősített terület egy részét, ahol most 45 villa épülhet. Március elején ugyanis egy képviselő-testületi ülésen az új településrendezési szerződésről szavaztak volna, amely a beruházás megkezdéséhez szükséges. Az ülésen a beruházó arról beszélt, hogy az önkormányzat már évekkel ezelőtt eladta nekik a területet, és az eredetileg szállodát és nagy tömböket tartalmazó terven rengeteget finomítottak azóta, szerintük a most tervezett 45 villaépület nem lesz nagy, a területen lévő hulladéknak ártalmatlanítását pedig meg is kezdték. A jelentős felháborodás miatt végül a szavazást a polgármester elhalasztotta, hogy megpróbáljanak új, kompromisszumos megoldást találni. A befektető azonban többször is elmondta, hogy a most is érvényben lévő korábbi szabályozási terv sokkal nagyobb beépítést is lehetővé tesz.

A szombati megmozduláson a felszólalók többek között arról beszéltek, hogy hiába kezdte meg a Cordia a hulladékmentesítést engedéllyel, ők ezt nem látták, csak azt vették észre egyik napról a másikra, hogy elkezdték kivágni a fákat, pontosabban markolókkal kidönteni azokat. Éger Ákos az MTVSZ (Magyar Természetvédők Szövetsége) ügyvezető elnöke elmondta, több beadványt is készítettek az ügyben, amit be is adtak a Veszprém Megyei Kormányhivatalhoz és a bírósághoz. Azonban van, amire még mindig nem kaptak választ, például arra, amiben jelezték, hogy az itteni hulladékgazdálkodást nem tartják elfogadhatónak. 

Ilosvay György, az MTVSZ elnökségi tagja szerint a tihanyiak azt szeretnék, hogy a területen ne épüljön semmi. Azt nem tartja elfogadhatónak, hogy ezek a szállodák vagy villaépületek olyan természetvédelmileg jelentős helyekre épüljenek, mint a Kenderföldek. „Tehát ne egy nemzeti park területére, ne egy volt tájvédelmi körzetre, ne egy balatoni élőhely típusra. Ezt vissza kell állítani és semmit nem építeni.”

A demonstráción több helyi felszólaló is arról beszélt, hogy már a 90-es évek óta nézik, ahogy egyesek illegálisan hordják a hulladékot az érintetlen természeti helyekre. Többen is azt mondták, hogy szerintük már az apátság felújításánál is ide hozatta az önkormányzat az építkezési törmeléket, pár éve pedig teherautókkal hordták a betondarabokat erre a helyre, állítólag a szemközti Balatonfüredről hordták ide a szállodaépítkezésből megmaradt sittet. A Kenderföldek ezen része egyébként nagyon mocsaras, így egy potenciális építkezés előtt egyébként is fel kellene tölteni. 

Az önkormányzat ugyanakkor azt állítja, hogy a hulladék a helyiek illegális szemétlerakásából ered, és nem tudni, hogy pontosan kik hordták oda. A helyiek szeretnék, hogy a Cordia vagy az önkormányzat elvigye a hulladékot onnan, mivel egy előzetes vizsgálat kimutatta, hogy több veszélyes anyag, mint például higany, cink és ólom is található benne. Ez azért is aggasztja az itt élőket, mert a víz áradásával ezek az anyagok és a jelentős mennyiségű mikroműanyag könnyen bemosódhat a Balatonba is, sőt van, aki szerint a hulladék szivárgása már meg is kezdődött, ami miatt elkezdett kipusztulni a helyi nádas egy része.

Fülöp Bence építőmérnök viszont arról beszélt, hogy szerinte a helyszínen nem hulladékgazdálkodás történik, hanem tereprendezés, feltöltés, és előkészítése a beruházásnak. Szerinte inkább a hulladék elszállítása lenne az ideális megoldás, illetve az egész terület rekultiválása, majd visszaadása a természetnek.

A Balaton tönkretételével és a többnyire NER-es beruházókhoz köthető építkezésekkel ezekben a cikkeinkben foglalkoztunk:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„Amióta a kormánynak központi témája lett a gyermekvédelem, szinte soha nem a lényegről beszélünk”

Az elhanyagolással, fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazással kapcsolatos esetek száma ijesztő mértékben emelkedett az elmúlt években idehaza, ahogyan az öngyilkossági kísérletek is egyre gyakoribbak a gyerekek körében. A civil szervezetek szerepéről e kritikus időkben Stáhly Katalin pszichológus, a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi szakértője beszélt lapunknak.

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.