Újra bíróságra kerül a siófok-töreki lómenhely földügye

Kis-Magyarország

Amit szabad Orbán Ráchelnek, nem szabad a lómenhelynek – legalábbis a somogyi kormányhivatal szerint.

Ismét pereskedés elé néz a siófok-töreki Dharma Alapítvány, mivel a Somogy Vármegyei Kormányhivatal a bíróság jogerős ítéletével nyíltan szembemenve próbálja megfosztani a lómenhelyet a földektől, amelyekre adásvételi szerződést kötöttek. Bejelentkezett rá ugyanis „helyben lakó őstermelő” elővásárlóként Barna György szórakoztatóipari vállalkozó, aki mint kiderült, nem is lakik helyben. A történtek előzményeiről többek között ebben a cikkünkben írtunk:

A törvényszék jogerős ítéletében szeptember 11-én kimondta, hogy Barna György nem igazolta szabályszerűen a helyben lakást, a hiánypótlás pedig törvény kizárja, ezért olybá kell venni, mintha elővásárlási jogával nem élt volna.

Ebből következően csak egy vevő maradt volna: Berecz Gabriella, az alapítvány részéről, akinek tulajdonszerzését a kormányhivatalnak jóvá kellett volna hagynia. Ezt a „problémát” a korábbi döntései alapján eléggé részrehajlónak mutatkozó kormányhivatal úgy oldotta meg, hogy Berecz Gabriellát is kizárta az ügyletből, így a folyamat kezdődhetne elölről. Vagyis az eladó köthetne adásvételi szerződést mással (akár Barna Györggyel is). Ez azonban akadályokba ütközik, mivel a bírósági ítélet után három hónappal, kedden kézbesített jogsértő kormányhivatali döntést az alapítvány peres úton támadja meg, erősítette meg lapunknak jogi képviselőjük, Litresits András. (A témával a 24.hu is foglalkozott.)

Más jogászokkal is beszéltünk, akik szintén elképedve olvasták a határozatot. A kormányhivatal ugyanis az alapítványra, mint a kifüggesztett adásvételi szerződést aláíró vevőre azokat a kritériumokat alkalmazta, amelyek az elővásárlási joggal élőre vonatkoznak (akinek helyben lakónak kell lennie.) A vevőnek azonban nem kell helyben lakónak lennie. Ilyen alapon, mint mondták, Orbán Ráchel sem vehetett volna többek között a tokaji borvidéken, Sárazsadányban földeket. Berecz Gabriella egyébként helyben lakását már az eredeti eljárásban közhiteles irattal igazolta, ezt azonban a kormányhivatal nem vette figyelembe.

A megkérdezett jogászok szerint a kormányhivatal jelen határozata és a Dharma Alapítványra vonatkozó többi eljárása is felveti a hivatali visszaélés vélelmét. Tapasztalatunk szerint nagyon sok a panasz a Neszményi Zsolt által vezetett Somogy Vármegyei Kormányhivatal eljárásaira. Tudunk olyan esetről, amikor építéshatósági ügyben a tulajdonos ügyféli jogállását tagadták meg és úgy döntöttek az ingatlanáról, hogy neki beleszólást nem is engedtek. Volt olyan, hogy egy határozatuk ellen 30 napos fellebbezési határidőt közöltek az ügyféllel, holott hivatalból tudniuk kellett, hogy a határidő 15 nap. Az ügyfél megtámadta a határozatot, a keresetet a bíróság elkésettként elutasította, majd az Alkotmánybíróság semmisítette meg a somogyi verdiktet.

Jogászi vélemények szerint egyébként egyre több olyan üggyel találkozni, ahol a hivatal szándékosan sért jogszabályt, például időhúzás céljából.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A politikai kötődés volt a meghatározó a Városi Civil Alap pénzosztásánál

Jól látszódik, hogy a Városi Civil Alap támogatásainak megítélésénél fontos szerepe volt a politikai beágyazottságnak. A közpénzből kitartott szervezetekről készített gyűjtésünk második részében olyan alapítványokat és egyesületeket veszünk górcső alá, amelyek pontosan illeszkednek abba a politikailag elkötelezett hálózatba, amelyen keresztül az alap pénzei évek óta áramlanak.

Az örökmozgó

  • Molnár T. Eszter

A darab, legalábbis a leírása szerint a mobilitást tematizálja, az úton lét, a meg nem érkezettség generációs tapasztalatát. A fluid meghatározatlanság valóban végigkíséri az előadást, az egymás után sorakozó jelenetek feszültségét a többértelműség és a jelentések interferenciája táplálja.

Tokióban hazatalál

Álmos képű amerikai színész bolyong Tokió­ban… de ez nem Bill Murray kiégett cinikusa, ahogy a japán főváros sem az a neonban úszó, idegenül pislákoló metropolisz, mint az Elveszett jelentésben.

A juhász és a techno

Egyszer volt, hol nem volt, élt, éldegélt özvegy apjával és néma kisöccsével Észak-Macedónia térerőben fogyatékos hegyei közt egy szegény jörük juhászlegény (a jörükok egy Balkánon ragadt török népcsoport).

Kísérleti színész

A brit színész külföldön húsz éve folyamatosan műsoron lévő darabjában a cselekmény maga tökéletesen elsikkad az aktuálisan felkért színész egyéni drámája mellett. Ketten játszanak; egyikük állandó szereplő, a hipnotizőr – a magyar színpadon Bodor Géza –, a másik viszont előadásonként változik, aszerint, hogy az alkotók kit kérnek fel. Ezúttal Balázs Andreára esett a választás.

Aparegény PTSD-vel

Megosztó könyv, elutasítottságának mértéke attól függ, ki milyen mértékben kezeli tabuként a gyermek-szülő kapcsolatot a közösségi térben. Növeli az ellenérzések amplitúdóját, hogy az apa, akiről és akinek a betegségéről és haláláról a bejegyzések szólnak, a magyar kultúra ikonikus személyisége volt, és a róla kialakuló negatív kép a legenda lebontásával is jár.

Térbe írt emlékezet

A kiállítás az otthon alapélményét, érzelmi és fizikai dimenzióit járja körül. Az otthon mint az emlékezet tere jelenik meg, miközben a tárlat egyáltalán nem melankolikusan nosztalgikus, sőt az anyagot nézve a veszteség hidege is megérint.