A családi házas feketehegyi-szárazréti lakóövezetben egy megszűnt asztalos üzem épületébe vendégmunkásokat telepítenének - járta be a hír az elmúlt hetekben a hazai sajtót. A körzetben élők közül sokan úgy érzik, a kérdést helyettük már eldöntötték.
A feketehegyi-szárazréti lakóövezetben élők még április 23-án szerveztek egy játszótéri lakossági fórumot. Ennek az volt az előzménye, hogy februárban és márciusban a városháza tárgyalni hívta a volt asztalos üzem mellett lakó öt ingatlan tulajdonosát és az érintett vállalkozót. Ez a háromoldalú egyeztetés nem járt eredménnyel, ezért határozták el, hogy aláírásgyűjtésbe kezdenek.
| ||
„Nem tudunk róla, de utánanézünk”
A kedélyek csillapításáért hívott össze újabb lakossági fórumot Szigli István, a körzet önkormányzati képviselője. Ide már a város jegyzője is eljött. A más félszáz fős hallgatóság előtt Bóka Viktor azt hangsúlyozta, ha a létesítmény törvényes és szakhatóságok kiadják az engedélyeket, akkor az önkormányzat nem támaszthat akadályt. De kiderült, az ingatlan tulajdonosa addig még nem adott be funkcióváltás iránti kérelmet a korábban műhelyként működő épületre.
Bár Szigli meghívta a vállalkozót is, ő nem jelent meg a fórumon. Utána jelezte az önkormányzatnak, kész a beruházást megfontolni és erről a lakókkal egyeztetni, de a közösség számára továbbra is elérhetetlennek. (Többször kereste a Narancs.hu is, sikertelenül.)
Érdekesség, hogy ezen a fórumon szembesítették a „törvények szigorát” és a „rendszeres ellenőrzéseket” hangsúlyozó jegyzőt a lakók azzal, hogy működnek más, ukrán vendégmunkásokat befogadó, de bejelentés nélküli szállások is a városrészben.
Utóbbi egy ipari telephelyen van, ahova nagy konténereket is telepítettek, így a hátsó lakóegységek takarásban vannak. Az ügy kipattanásakor az akkori lakókat rövid időre kiköltöztették, majd a kedélyek lecsillapodásakor visszatértek. A jegyző a fórumon azt mondta, nem tud róla, de utánanéz, milyen engedélyekkel működik ez a szálláshely.
| ||
30-40 illegális szállás is lehet?
Mára felbukkant a történetben egy harmadik, később egy negyedik munkásszállás neve is a körzetben. Az egyik esetében hangoskodásról, éjszakai tivornyákról, rendőrségi bejelentésekről számoltak be a szomszédok. A másik helyről annyi derült ki: reggel elmennek "az idegenek", délután visszajönnek, sok vizet nem zavarnak.
Felkavarta viszont a kedélyeket egy internetes interjú, amelyben a város ellenzéki polgármesterjelöltje, Márton Roland 35-40, zömében illegális szállásról beszélt. De a konkrétumokkal adós maradt.
A Narancs.hu érdeklődött a városházán: hány ukrán vendégmunkásokat befogadó szálláshelyről tudnak, és hogyan kívánnak eljárni a bejelentés nélkül működőkkel szemben? A jegyző írásban úgy reagált, Székesfehérváron hosszú évek óta működnek engedéllyel munkásszállók, amelyekkel „egészen mostanáig senkinek semmi problémája nem volt; azokkal az engedélyezett szálláshelyekkel sem, ahol már évek óta külföldi munkavállalók élnek.”
Bejelentés pedig - legalábbis sem ezekkel, sem az állítólag illegálisan működő - szállókkal kapcsolatban nem érkezett, állítja a jegyző. Lehet, hogy a polgármesteri hivatalig nem érnek (f)el a bejelentések, de a jegyző szavainak ellentmond az egyik Szamos utcai lakó története. Ő neve mellőzését kérve azt mesélte, tucatszor hívta ki a rendőrséget, hogy véget vessen a mellettük levő házban lakó vendégmunkások randalírozásának.
„Első a közrend és a nyugalom, de…”
A tiltakozó lakók kezdettől hangsúlyozták, kezdeményezésük politikamentes, a kertvárosi lakóövezet nyugalmáért küzdenek. Elmondták, a helyi építési szabályzat ilyen típusú lakóövezetbe maximum 6 szobás szálláshely kialakítását engedélyezi. De itt 42 szobásról szólnak a tervek. A közel 90 ember tervezett beköltöztetése megterhelné a környéket.
| ||
A helyi politika is felfigyelt az ügyre. Előbb azért volt elégedetlenség, mert a helyi MSZP egyik aktivistája szerkesztette meg a tiltakozó aláíróíveket, de azok alján ott díszelgett a párt adatgyűjtési nyilatkozata is.
Tudósított a helyszínről a magát Nemzeti Televíziónak nevező, szélsőjobbos N1TV is. A Jobbik városi elnöke márciusban közérdekű adatigénylés keretében kérte ki a jegyzőtől a Fehérváron található ukrán munkásszállások és az ott élők pontos számát. Fazakas Attila arról is érdeklődött, pályázott-e a fehérvári önkormányzat a munkásszállások építésre?
Kilenc szálláshelyről tud a jegyző
A jegyző válaszlevelében kilenc közösségi szálláshelyet jelölt meg. Ezek közül egy van Feketehegyen, a Szamos utcában. A Székesfehérváron lévő legkisebben hat, a legnagyobb épületben 183 szobában élnek munkavállalók. A jegyző közölte, a város nem pályázott munkásszálló létesítésére.
Közben a város honlapján megjelent egy írás arról, hogy a fideszes Cser-Palkovics András polgármester írásban kért tájékoztatást a bérlő vállalkozótól, és kérte, hogy fontolja meg más gazdasági funkció létesítését. A városvezető hozzátette: bár a közrend és a nyugalom megőrzése elsőrendű, de „a fehérvári fejlesztések zömét – főként a városrészekben zajlókat – csak a vállalkozások által befizetett iparűzési adóból tudják finanszírozni”.
A két ellenzéki párt után a közgyűlési többséget adó Fidesz is fontosnak tartotta beleállni a témába. Ez felemásra sikeredett. A város képviselő-testülete a májusi közgyűlésén döntést hozott arról, hogy nem akarja a munkásszállót a lakók által is kifogásolt helyen, a Farkasvermi és a Bébic utcák sarkán. Közösségi célra hasznosítanák az ingatlant.
Timmermans a Bébic utcában
Bár az előterjesztés tartalmazta a további lehetséges hasznosítási javaslatokat is – nővérszálló, diákszállás, idősek otthona –, a testület döntése nem lett egységes. A szöveget úgy fogalmazták meg, hogy annak első bekezdésében a nem kormányzati szervek (NGO), a terrorizmus, a "más kultúrkörűek", az őket pártoló európai vezetők, még Frans Timmermans is belekerültek.
A DK, az MSZP képviselője és egy független képviselő a kifogásolt szövegrész miatt nem szavazta meg az előterjesztést. Az előterjesztésről folyó internetes diskurzusban – még bőven a május 26-i EP-választás előtt – az egyik lakó így kommentált: „Ez az egész egy látványintézkedés, úgy látszik, kell a szavazatunk nagyon.”
Ezek után bárhogyan is igyekezett az önkormányzat és a körzeti képviselő a hűteni a kedélyeket, nem jártak sikerrel. Sem az aláírásgyűjtés, sem az elégedetlenkedés nem szűnt meg. Azért sem, mert az egykori asztalosműhely köré időközben zöld építési hálót húzatott fel a vállalkozó és folyamatosan érkeztek a raklapnyi berendezési tárgyakat szállító furgonok, munkásokkal. Nem volt nehéz észrevenni, az ígéretek ellenére odabent épül valami.
Nem munkásszálló?!
Megnyugtató, hivatalos információkat továbbra sem kaptak a feketehegyi-szárazrétiek a volt asztalos üzem tulajdonosától. Kiderítették, hogy egy, az ország másik részén bejegyzett vállalkozáshoz tartozik az ingatlan, a bérlő viszont ismert helyi üzletember, aki a kereskedelemben, vendéglátásban érdekelt.
Ő érdekes módon bukkant fel ebben a történetben. Egy, a helyi közösséget kezdettől informáló közösségi oldal csoportjában az EP-választás másnapján nicknéven jelentkezett be, és feltett egy sor belső képet a készülő Bébic utcai ingatlanról, funkció megnevezése nélkül.
| ||
A fotókon egyszerűen berendezett, franciaágyas szobák és közösségi helyiségek láthatók: mosógépekkel és a főzéshez szükséges eszközökkel felszerelt konyhával, fürdőszobákkal. Egyértelműen lakóegységekről van szó. Viszont továbbra sem lehet tudni, milyen céllal alakították ki ezeket. Az álneves posztoló csak annyit fűzött a képekhez: „Nem munkásszálló!”
Ha nem munkásszálló, akkor micsoda? – merült fel a kérdés.
Az aláírások és a titokzatos intézmény
Ugyanezen a napon jelent meg a polgármesterrel készült interjú a Fejér megyei napilapban, amely visszadobta a Bébic utcai ügyet a politika asztalára. Cser-Palkovics András hangsúlyozta, hogy a magántulajdonban lévő ingatlan hasznosításába nem szólhat bele a város. Egyben üzent az ellenzéknek is: „Nem kelthet egy politikus olyan látszatot, hogy ő meg tudna oldani önkormányzatként olyasmit, amit nem lehet. Ez az emberek becsapása. Ez nagyon félreviszi az ügyet. Én a lakókat megértem, az ellenzéki politikustársaim hazugságait viszont elítélem” – mondta a városvezető.
| ||
A nagyarányú beköltöztetést ellenzők úgy érzik, hogy az elmúlt hetekben zajló ellentétes információkkal átnyúltak a fejük felett. „Jól megvezettek minket…” – kommentálta egyikük a közös fórumban.
A kezdeményezéssel a körzetben élők nem állnak le: június közepére kaptak időpontot, hogy átnyújthassák a tiltakozó aláírásokat tartalmazó íveket a város vezetőinek. Ám ha a kivitelezés és a belső kialakítás ilyen ütemben halad, mint azt a most napvilágra került fotók tanúsítják, akkorra már működhet is a Bébic utcai titokzatos intézmény...
