Két hétig működött az 1,7 milliárdból épített uszoda

Kis-Magyarország

Alighogy átadták, vissza is vették a miskolciaktól az 1,7 milliárdból felújított 50 méteres úszómedencét. A kivitelező egy ismert helyi vállalkozó, aki a trafikbiznisz nagy nyertese. Épphogy rákérdeztünk a bezárás okaira, hirtelen újra kinyílt az uszoda.

1,7 milliárd forintból újították fel Miskolcon a selyemréti strandfürdő 50 méteres medencéjét. Rá is fért az elaggott medencére a renováció, a május elsején átadott létesítményt azonban nem sokáig használhatták a miskolciak, rövidesen bezárt. 

A rekonstrukció november óta tartott, és a helyieket akkor kezdte igazán bosszantani a méregdrága sátor, amikor már kirajzolódott, hogy a Hajós Alfréd tervezte létesítményben nem az eredeti látványtervekben látható, a medencét futurisztikus íveivel kísérő épületet húzzák fel.

"Lagzis sátor"

A fideszes Kriza Ákos polgármester által átadott építmény a helyi fórumokon hamar megkapta "lagzis sátor" gúnynevet. Egyébként tény, az általános iskolák nyitott sportpályái fedésére gyakran alkalmazzák ezt a fapados megoldást, azaz a tartófalakat megspórolva egy acélszerkezetre ponyvát feszítenek. Természetesen a látványtervtől való eltérés okára és engedélyezésére is kértünk magyarázatot a Miskolc Holdingtól, de választ erre se kaptunk, ahogy a többi, így az átmeneti bezárás okait firtató kérdéseinkre sem, de erre később visszatérünk.

false



Tény, a 1,7 milliárd forintból nemcsak a medencét újították fel és fedték be, de a gépészet korszerűsítése, az új gépház létesítése is megtörtént.

Csakhogy a főépület belső felújítását egy újabb közbeszerzés keretében végezték el. A Miskolci Turisztikai Kft. 48 millió forintból rendelte meg tavasszal a vizes blokkok burkolását, szaniter berendezések beépítését, szellőztetés kialakítását, terasz szigetelését, egyéb falazásokat, mázolásokat.

Szép kis summa

A megbízást ugyanaz a Peka Bau 2000 Ingatlanforgalmi Kft. nyerte el, amely már október óta végezte a medence felújítást 1,7 milliárdért. Ezt az összeget a miskolciak azért sokalják, mert  2013-ban egymilliárdból újították fel és alakították át a selyemréti strand és uszoda kültéri medencéit, ráadásul ebből még csúszdaparkra is futotta.

Hogy egyébként mikre képes egymilliárd forintból a Peka Bau, azt elég jól mutatja a két évvel ezelőtti teljesítménye. Az energiaitalokat gyártó Hell Energy szikszói üzeméhez 15 kilométer hosszú vízvezetéket építettek megtoldva két egyenként ezer köbméteres vasbeton víztározó medencével és egy nyomásfokozó gépházzal.

A 2000-ben alapított miskolci Peka Bauról érdemes tudni, hogy tulajdonosa, Pető György nem csak az építőiparban, a dohány-keresekedelemben is érdekelt. 2013-ban négy miskolci trafik koncesszióját szerezte meg, amelyek 2017-ben 1,1 milliárd forintos forgalmat értek el, 47 millió forint nyereséghez juttatva tulajdonosukat. A Peka Bauval nem volt ennyire hatékony, 6,6 milliárdos bevétele 177 milliót hozott a konyhára.

false



A medencefelújítás 1,7 milliárd forintos költségvetésének 70 százalékát a megbízó Miskolci Vízilabda Club TAO-s forrásból teremtette elő, 30 százalékot a miskolci önkormányzat tett hozzá. Kriza Ákos fideszes polgármesternek az impozáns ponyvasátor május 1-i átadásán volt is mire büszkének lennie: „Miskolc ma a minőségi fürdők városa. A hangsúly a minőségen van. Amikor a Selyemréti Strandfürdő felújításához kezdtünk, a legmagasabb minőséget tűztük ki célul” - osztotta meg elégedettségét az ünneplőkkel.

Mint azt cikkünk elején említettük, épphogy felavatták az uszodát, máris bezárták, legalább is a miskolci átlagpolgárok nem léphettek a területére. Éppen ezért kérdéseket tettünk fel a bezárás okairól. Válaszokat nem kaptunk, de kérdéseink elküldését követő napokban az úszómedencét ismét megnyitották a nagyközönség számára.

(A fotókat a szerző készítette.)

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.