Zajra, porra panaszkodnak a sarkadiak a gázkitermelés miatt

  • narancs.hu
  • 2024. október 20.

Kis-Magyarország

Dübörög a Corvinus projekt, zajlik a rétegrepesztés, a cég szeizmográfjai szerint minden rendben megy.

Szokatlan zajokra, kellemetlen szagra és tönkrement utakra panaszkodnak, akik a Sarkad és Sarkadkeresztúr közelében zajló földgázkitermelés mellett élnek – írja a Szegeder

A Békés megyei kilencezer lakosú város és az ezerháromszáz lelkes község mellett idén kezdte el fúrni ötödik kútját az Aspect Energy nevű amerikai vállalat. A beruházásban részt vesz az MVM is, mert a magyar kormány a Corvinus projekt keretében igyekszik elérni, hogy Magyarországnak minél kevesebb energiahordozót kelljen külföldről vásárolnia.

A mostani sarkadival együtt Kelet-Magyarországon már a tizedik új földgázkutat fúrják. 

A kitermelés ezen a területen nem hagyományos, hanem rétegrepesztéses technikával zajlik. A föld mélyébe nagy nyomással vízből és valamilyen vegyületből álló repesztőfolyadékot nyomnak. Ezt az eljárást bizonyos helyeken engedélyezik, máshol betiltották, földrengésveszélyre és a felhasznált anyagok környezetvédelmi kockázatára hivatkozva. 

A sarkadi munkálatokat környezetvédők is vizsgálják. A riport idézi Botár Alexandrát, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) tagját, aki arról nyilatkozott, hogy a repesztőfolyadék egy rész lenn marad, és kioldhat különböző anyagokat, amelyek idővel az ivóvízbázist is elérhetik. Perger András, a Greenpeace aktivistája pedig arról beszélt, hogy épp a vitatott technológiára való tekintettel átláthatóbban kellene végezni ezt a munkát, kevesebb lenne a kérdés. A szervezettel a hatóságok azt közölték, hogy Sarkadnál minimális vízfelhasználással dolgoznak a kitermelők, és nem alkalmaznak veszélyes anyagokat, illetve a folyadék nem tud elszivárogni, és az alkalmazott technológia biztonságos. Perger András erről azt mondta, ha biztonságos az eljárás, nyugodtan elárulhatnák, hogy milyen vegyületet használnak.

A Greenpeace úgy látja, a kormány szalámitaktikát folytat a beruházás bemutatásában, mert az egészet nem tárja a nyilvánosság elé, hanem egyesével, kutanként közöl róla információkat. 

A helyiek közül vannak, akik kifejezetten örülnek a munkának, mások a mindennapokban tapasztalható kellemetlenségekre panaszkodnak. Arra gyanakszanak, azért repedezik egy sarkadkeresztúri lakóház, mert az egyik kút az alatt húzódik. A kitermelő cég azonban állítja, lakóházak alatt nem fúrnak. 

A megnövekedett autóforgalommal járó nagy zajra, dübörgésre és a porra is van panasz. Az üzem nagy teljesítményű lámpái pedig bevilágítanak a közeli házakba, úgyhogy éjjel nem kell felkapcsolni a villanyt. Annak is érzik a szagát, hogy a kitermelés közben előtörő felesleges gázokat, így a metánt fáklyázással égetik el. Egy levélíró pedig azt állította, „fájdalmasan nyög a föld”.

A projektben résztvevő földgázkereskedő, a MVM CEEnergy Zrt. azt írta a sarkadi beruházásról a hírportál kérdésére, hogy napi 330 ezer köbméter a napi kitermelés, azaz napi 500 ezer köbméter alatt marad. Ennek azért van jelentősége, mert 500 ezer köbméter fölött kell külön hatásvizsgálatot készíteni. Minden engedélyük megvan arra, amit csinálnak. A cég azért nem jelenti be előre, hogy mennyi kutat fúr még, és hová, mert ez a kutakból szerzett információk alapján dől el. 

A repesztőfolyadékról azt közölte a zrt., hogy 98 százalék édesvíz mellett a „fennmaradó kis hányad pedig kizárólag a mindennapos élelmiszeripari, kozmetikai, háztartási termékekben is megtalálható anyagokat tartalmaz”, és zárt rendszerben alkalmazzák, így nem juthat a természetes vizekbe. Ahol fúrnak, oda szeizmográfokat telepítenek, és ezek a készülékek eddig nem mértek olyan értéket, amely gondot jelentene.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.