Szokatlan zajokra, kellemetlen szagra és tönkrement utakra panaszkodnak, akik a Sarkad és Sarkadkeresztúr közelében zajló földgázkitermelés mellett élnek – írja a Szegeder.
A Békés megyei kilencezer lakosú város és az ezerháromszáz lelkes község mellett idén kezdte el fúrni ötödik kútját az Aspect Energy nevű amerikai vállalat. A beruházásban részt vesz az MVM is, mert a magyar kormány a Corvinus projekt keretében igyekszik elérni, hogy Magyarországnak minél kevesebb energiahordozót kelljen külföldről vásárolnia.
A mostani sarkadival együtt Kelet-Magyarországon már a tizedik új földgázkutat fúrják.
A kitermelés ezen a területen nem hagyományos, hanem rétegrepesztéses technikával zajlik. A föld mélyébe nagy nyomással vízből és valamilyen vegyületből álló repesztőfolyadékot nyomnak. Ezt az eljárást bizonyos helyeken engedélyezik, máshol betiltották, földrengésveszélyre és a felhasznált anyagok környezetvédelmi kockázatára hivatkozva.
A sarkadi munkálatokat környezetvédők is vizsgálják. A riport idézi Botár Alexandrát, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) tagját, aki arról nyilatkozott, hogy a repesztőfolyadék egy rész lenn marad, és kioldhat különböző anyagokat, amelyek idővel az ivóvízbázist is elérhetik. Perger András, a Greenpeace aktivistája pedig arról beszélt, hogy épp a vitatott technológiára való tekintettel átláthatóbban kellene végezni ezt a munkát, kevesebb lenne a kérdés. A szervezettel a hatóságok azt közölték, hogy Sarkadnál minimális vízfelhasználással dolgoznak a kitermelők, és nem alkalmaznak veszélyes anyagokat, illetve a folyadék nem tud elszivárogni, és az alkalmazott technológia biztonságos. Perger András erről azt mondta, ha biztonságos az eljárás, nyugodtan elárulhatnák, hogy milyen vegyületet használnak.
A Greenpeace úgy látja, a kormány szalámitaktikát folytat a beruházás bemutatásában, mert az egészet nem tárja a nyilvánosság elé, hanem egyesével, kutanként közöl róla információkat.
A helyiek közül vannak, akik kifejezetten örülnek a munkának, mások a mindennapokban tapasztalható kellemetlenségekre panaszkodnak. Arra gyanakszanak, azért repedezik egy sarkadkeresztúri lakóház, mert az egyik kút az alatt húzódik. A kitermelő cég azonban állítja, lakóházak alatt nem fúrnak.
A megnövekedett autóforgalommal járó nagy zajra, dübörgésre és a porra is van panasz. Az üzem nagy teljesítményű lámpái pedig bevilágítanak a közeli házakba, úgyhogy éjjel nem kell felkapcsolni a villanyt. Annak is érzik a szagát, hogy a kitermelés közben előtörő felesleges gázokat, így a metánt fáklyázással égetik el. Egy levélíró pedig azt állította, „fájdalmasan nyög a föld”.
A projektben résztvevő földgázkereskedő, a MVM CEEnergy Zrt. azt írta a sarkadi beruházásról a hírportál kérdésére, hogy napi 330 ezer köbméter a napi kitermelés, azaz napi 500 ezer köbméter alatt marad. Ennek azért van jelentősége, mert 500 ezer köbméter fölött kell külön hatásvizsgálatot készíteni. Minden engedélyük megvan arra, amit csinálnak. A cég azért nem jelenti be előre, hogy mennyi kutat fúr még, és hová, mert ez a kutakból szerzett információk alapján dől el.
A repesztőfolyadékról azt közölte a zrt., hogy 98 százalék édesvíz mellett a „fennmaradó kis hányad pedig kizárólag a mindennapos élelmiszeripari, kozmetikai, háztartási termékekben is megtalálható anyagokat tartalmaz”, és zárt rendszerben alkalmazzák, így nem juthat a természetes vizekbe. Ahol fúrnak, oda szeizmográfokat telepítenek, és ezek a készülékek eddig nem mértek olyan értéket, amely gondot jelentene.
