Kinek szurkol a magyar?

  • narancs.hu
  • 2016. június 14.

Kispálya

Megnyerhetjük az Eb-t? Lehet Böde Dániel a gólkirály? Kit tartanak a magyarok a legesélyesebbnek? És vajon hány nő érzi magát egyedül? Statisztikák!

A Gemius Hungary tanácsadó cég május közepén egy 2359 fős reprezentatív online közvélemény-kutatással igyekezett kideríteni, hogy a magyarok milyen módon követik majd a jelenleg zajló Európa-bajnokság meccseit, kinek szurkolnak, és kire fogadnának. Nos, a válaszadók több mint egyharmada készült figyelemmel követni a mérkőzéseket, tízből hárman azt is elismerték, hogy fanatikus rajongók, akiknek mindennél fontosabb a foci Eb.

Néznek és vedelnek

Jó hír a vendéglátósoknak, és azoknak a kocsmáknak, ahol tévén vagy kivetítőn keresztül követhetik a betérők a meccseket, hogy a megkérdezettek fele – főként a fővárosi és vidéki nagyvárosi fiatalok – társaságban tervezi végigkövetni a tornát. Emellett teret hódítottak az online eszközök is, sokan az interneten, telefonon, vagy tableten nézik az élő adásokat. Azt viszont csupán a válaszadók 3 százaléka mondta, hogy kiutazik a helyszínre. A félelmek erősen munkálnak a szurkolókban: a megkérdezettek fele tart attól, hogy az Eb ideje alatt terrorcselekmény történhet.

A kocsmák mellett a fogadóirodák a nagy nyertesei ennek az időszaknak, a 18-49 év közöttiek nagy része ugyanis azt tervezi, hogy hagyományos, online, esetleg mindkét módon megteszi a tétjeit egy-egy csapatra.

false

A hazai csapaton kívül a legtöbben (26 százalék) Németországnak drukkolnak, és a válaszadók több mint fele szerint ők is nyerik a viadalt. A második legnagyobb esélyesnek a spanyolokat tartják, őket követik a franciák, az olaszok és az angolok. A szurkolás szempontjából is ezek a csapatok a favoritok, a gólkirályi címre pedig a legtöbben Christiano Ronaldot és Thomas Müllert látják esélyesnek (ők fej-fej mellett, 20 és 19 százalékkal végeztek).

false

De mi a helyzet a magyarokkal?

Ha nem sokan is, de vannak optimisták: a megkérdezettek három százaléka szerint ugyanis felállhatunk majd a dobogó felső fokára. Ezzel szemben a megkérdezettek 14 százaléka totális lemondással gondol a hazai tizenegyre, szerintük egyetlen meccset sem nyerünk. Csupán egy harmada mondta azt a válaszadóknak, hogy továbbjuthatunk a csoportból. Kilenc százalék szerint pedig magyar lesz a gólkirály, Böde Dániel személyében.

És a hölgyek?

A kutatás külön kitért a nők meccsnézési szokásaira is, mivel a nők 61 százaléka mondta azt, hogy ha nézi a meccseket, akkor azt a partnerével teszi – a férfiaknál ez a szám csupán 30 százalék. Így nem is csoda, hogy a megkérdezett nők több mint kétharmada a meccsek idejére alternatív programot szervez magának. Ráadásul jelentős hányadukat zavarja, hogy a párjuk csak a mérkőzésekre koncentrál, ezért elhanyagolva érzik magukat. Ez a szám a férfiaknál csupán 2 százalék, és tizedük szervez az Eb idején más, nem a meccsnézéssel kapcsolatos programokat magának, miközben párja inkább a füvön rohangáló játékosokat bámulja.

Az infografika elérhető itt.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.