A Halott Könyvtár

KOmplett

Izgalmas projektbe csöppentem megint, a Halott Könyvtár – könyvek olvasatlanul címűbe. Az egész voltaképpen egy több mint 5000 kötetes könyvinstalláció, videókkal megspékelve. Ezeken a felvételeken a felkért alanyok (közöttük én) beszélnek az úgynevezett Halott Könyvtár könyveihez, meg úgy általában a könyvekhez, könyvtárakhoz kapcsolódó viszonyukról.

Olyan könyvekről van itt szó, amik 1945 után magyar nyelven jelentek meg, és 1989 óta senki, de senki nem kölcsönzött ki. Amikor megkaptam a hosszú listát, elsőre megborzongtam: hát igen, vannak olyan szerzők és művek, amik jogosan lelték meg helyüket a feledésben… Ám mellettük ott van jó pár igazán remek munka, amik mind a mai napig érdekesek lehetnek. Aki elmegy erre a kiállításra, a polcokon megtalálja ezeket, belelapozhat, és elmerenghet azon: miért éppen ez a szerző, ez a verseskötet, szakkönyv vagy album nem érdekelt senkit a szerzőjén kívül…

(Hogy mi is az az OSA, célszerűbbnek látszott a honlapjukról kipattintani, íme: „Az OSA Archívum a budapesti Közép-európai Egyetemen működő kutatási és kulturális intézmény, a közelmúlt és a jelenkor világtörténelmének egyik legjelentősebb sajtóarchívuma és audiovizuális gyűjteménye. Fontos kutatóhely mindazon történészek, jogászok, szociológusok, gazdaság- és társadalomkutatók, ökológusok, emberi jogokkal foglalkozó kutatók és egyetemi hallgatók számára, akiket a jelenben is nyomon követhető jelenségek, fejlemények közvetlen történeti előzménye, a máig ható folyamatok előtörténete is foglalkoztat.”)

A kötetek lapozgatása közben elfoghat minket a teljes reménytelenség érzése is: hogy hát a szerzők minek írnak ennyit, minek jelenik meg ennyi könyv, ha nincsen közönsége?! Ez alkotóként külön nyomasztó, főképp akkor, ha célunk a halhatatlanság… (Szerencsére én ilyen illúziókba nem ringatom magam.) Olvasóként pedig azért nyomaszthat az egész, mert látjuk, mennyi mindennek kéne még beleférnie az életünkbe, holott így is alig-alig akad időnk olvasni. Borzalmas.

A videók a polcok között vannak elhelyezve, úgy nézhetjük meg őket, mintha csak egy olvasósarokba kucorodnánk. A mellékelt felvételen én beszélek. Hosszúnak tűnik első blikkre, de még én magam is élveztem. Jó kis könyveket választottam, és jó volt az alapfelvetés is. Néha át kell gondoljuk a viszonyunkat kedvenc szerzőinkkel (én ugye most folyamatosan ezt teszem itt a blogon péntekenként), és fontos, hogy egymásnak is ajánlgassunk műveket, mert ebben a hatalmas kavalkádban olyan könnyű elveszni, és ki tudja, egy-egy mű mivel ajándékozhat meg minket…

http://www.osaarchivum.org/index.php?option=com_hwdvideoshare&task=viewvideo&Itemid=66&video_id=347&lang=hu

A kiállítás megtekinthető 2012. április 22-ig, hétfő kivételével mindennap 10 és 18 óra között, a belépés ingyenes.

Centrális Galéria
1051 Budapest, Arany János utca 32.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.