Könyv

Az ország állapotának leírására vállalkozó kötet címe jól hangzó tévedés. Mai helyzetünket a „hegymenet” metaforával érzékeltetni ugyanis semmiképp sem indokolt, hisz a nehéz hegyi út mégiscsak valamely csúcs felé visz, amiről esetünkben aligha beszélhetünk. A könyv egyetlen szerzője sem jelez ilyen perspektívát – a lejtőn való lecsúszásról annál többen tudósítanak.

Kevesen tudják, hogy augusztus 20-án hazánkban a két világháború között másfél évtizeden át nemcsak Szent István királyunk napját ülték meg, hanem egy másik, de mára szinte teljesen elfeledett ünnepet is.

Az ő hangján szólal meg a kortárs magyar irodalom legjava német – illetve osztrák – nyelven. Bécsi otthonában mesélt a szerzőkkel való barátságáról, a törvényszéki tolmácsolásról és személyiségformáló munkáiról.

Nádasdy Ádám új verseskötetének nagy része a szerelemről és egy (vagy a) párkapcsolatról szól.

„Zseni a nyárspolgár álarcában” – amióta Babits 1910-ben ilyen találó és érzékletes jellemzést adott Arany Jánosra, széles körben elfogadott, szinte már közhelyszerű Arany álarcosságát és bújócskázó szerepjátékait emlegetni.

A nyitrai egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének igazgatója hosszú évek óta elhivatottan foglalkozik populáris irodalommal. Tavaly megjelent könyvében (A Morgue utcától a Baker Streetig – és tovább) Poe és Doyle hatástörténetét vizsgálja, de kérdeztük a legmegvetettebb zsánerről és a magyar krimi hendikepjeiről is.

Az íróval, költővel és egyetemi oktatóval a halálos betegség ünnepélyéről, az értelmiség tévedéseiről és a politika hiányáról beszélgettünk.

"A magyar politikai filozófiát nem az örökkévalóságnak írják" - Bibó István 106 éve, 1911. augusztus 7-én született Budapesten. Összegyűjtött írásainak – bő ezeroldalas – első kötete idén jelent meg.