Könyv

Jussi Adler-Olsen: Szelfik

  • Bán Zoltán András
  • 2017. augusztus 6.

Könyv

Az 1950-ben született koppenhágai író lenyűgöző vállalkozása a döglött ügyekkel foglalkozó Q-ügyosztály történeteit feldolgozó sorozat; magyar nyelven ez a hetedik kötet. Ott folytatódik, ahol elhagytuk hőseinket: Carl Mørcköt, az osztályvezetőt, a szír származású, dánul remekül, mégis komikusan beszélő Assadot, valamint az új fiút, Gordont, a nyakigláb gyakornokot. És itt van még az ifjú szépség, Rose, az ingoványos lélek, aki az utolsó ügy (lásd a Határtalanul című regényt) miatt totálisan összeroppant, jelenleg pszichiátriai kezelés alatt áll. Most egyszerre három esettel kell megküzdeniük: Rose betegsége; a friss ügy, amely összefügg egy régivel (ez a könyvek alap­dramaturgiája); pluszként pedig az, amelyben a szociális segélyből élő „hülye picsákat” gyilkolja le egy fél­őrült ügyintézőnő, ám ez is összefügg az említettekkel.

Adler-Olsen regényfolyama olyan, mint egy nagy tévésorozat, például a legjobb, A híd című dán–svéd széria. Itt az egyes regények alkotják az egyes évadokat. A skandináv krimik egy részében megszokott felállás most a szokásosnál is gazdagabb, a különös családot alkotó bűn­üldöző közösségben a Q-ügyosztály operai kvartettként dolgozik: Carl a rezignált bariton, Rose a drámai szoprán, Assad a buffo szerepét adja, míg Gordon lesz a lírai tenor. Mindebből hallatlanul finom és árnyalt, emberileg totál hiteles kapcsolatrendszer áll elő. Mint a bűnözők (a fantasztikus női kvartett) oldalán, akik pitimód aljasok, de talán épp ezért szánandók is részben. Adler-Olsen könyve nem krimi, hanem valódi bűnregény. Kritikai realista.

Fordította: Sulyok Viktória. Animus Kiadó, 2017, 464 oldal, 3980 Ft

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.