Könyv

Krulik Zoltán: Az utolsó papírrepülő

  • m.l.t.
  • 2017. augusztus 6.

Könyv

A Makám együttes alapítójaként és szerzőjeként ismert Krulik Zoltánnak 2011-ben jelent meg az első kötete, a Legolcsóbb mozi, amely főleg verseket tartalmazott. Krulik költőként indult, csak aztán évtizedekre eltérítette a zenélés, míg az édesanyja elvesztése arra nem kényszerítette, hogy újra írni kezdjen. Új kötete, Az utolsó papírrepülő ugyanakkor szorosan kötődik a 2012-es Robinzon Kruzo című Makám-albumhoz is: mindkettő hátterében a személyes és történelmi kataklizmák kapcsolata áll. Számomra meglepő – de Krulik szándékának nem feltétlenül ellentmondó – módon a lemeze sokkal keményebbre, drámaibbra sikerült.

Az utolsó papírrepülő két-három bekezdésnyi emlékképekből áll össze, akár egy puzzle. A „játékosság” amúgy sem távoli a természetétől, hiszen a felidézett önéletrajzi motívumokat hol megpendíti, hol eltolja magától, hogy aztán visszatérjen hozzájuk, akár egy repetitív zenei darabban. A fő helyszín Tatabánya, ahol az ötvenes években a gyerekkorát töltötte szerzőnk. Olykor tankok dübörögtek, olykor félelmetes fekete autók álltak meg a házak előtt, olykor egy másik lakásba telepítette Krulik családját az ÁVO, de annak nincs nyoma, hogy ez akkor mélyen megrázta volna. Meg hát gyakran csak utólag állt össze a kép – ahhoz például negyven év kellett, hogy megtudja, miért rettegett az édesanyja annyira a „négerektől”: egy vadászgép emléke nyomasztotta, ami leadott rá egy sorozatot, miközben a pilóta vigyorgott „a feketeségből villogó fogakkal”.

Krulik jó stílusban, élvezetesen ír, az is dicséretes, ahogy a múlt idővel bánik. Nem szépíti, nem cifrázza, és ügyesen keveri a síkjait. Az életének az a szakasza, amit kimetszett belőle, a katonai szolgálatával zárul. Kár, hogy az első húsz év után „igazi” befejezés nélkül szakad meg – szerintem a történet és az olvasó is meg­ér­de­melt volna némi katarzist.

Kortárs Kiadó, 2017, 84 oldal, 2000 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.