Könyv

Jü Hua az egyik legsikeresebb kortárs kínai író, akinek kísérletező, avantgárd műveit világszerte számos nyelvre lefordították. Nálunk eddig csak a Testvérek című regénye jelent meg 2010-ben, de tavaly óta már első, nem fikciós könyve is olvasható magyarul.

Csökkenő állami támogatás, görgetett költségvetési hiány, elkésett elszámolások, adminisztrációs hibák, passzív tagság és széteső közösség – csak a csoda menthetné meg a nagy múltú irodalmi szervezetet a megszűnéstől.

Huszonöt évesen a Fehér fogakkal robbant be, a Swing Time az ötödik regénye. A világhírű angol írót New York-i otthonában értük el telefonon, hogy a vasárnapi brit EP-választásoktól Michael Jackson megítéléséig sok mindent megbeszéljünk. Egy másik EP, Esterházy Péter is szóba került.

Egy nyúl szamuráj, aki az egyetemi tananyagba éppúgy bekerült, mint a Tini Nindzsa Teknőcökbe. Stan Sakai képregénysorozata, az Usagi Yojimbo világméretű rajongótáborral büszkélkedhet. A 17. századi Japánban játszódó képregények alkotójával a 21. századi Budapesten beszélgettünk.

A Ligeti György válogatott írásai című kötet 2010-es megjelentetése óta világos, hogy Kerékfy Márton nemzetközi szinten is az egyik legkiválóbb szaktekintélye nagy zeneszerzőnk életművének.

Az ellenforradalmi Uj Nemzedék című napilap Pardon… címet viselő, többnyire elég dicstelen glosszasorozata irodalmi szempontból csak azért érdekes, mert 1919 októbere és 1921 augusztusa között, némi kihagyással, nem más, mint Kosztolányi Dezső volt a rovat gazdája, sőt nem egy darabjának a szerzője is.

Milyen lehet meghallani a rózsa halálsikolyát? Mennyire rettenetes az öngyilkosság gondolatát is elutasítónak álmában leugrani egy komlói panel, a „zöld tizi” tetejéről? Hány arca van a veszteségnek, melyik hasonlít ránk?

A PEN International titkára legutóbb tavaly járt Magyarországon, hogy interjúkat készítsen a szólásszabadság helyzetéről. Most új könyvét mutatja be. Magyar írókról, észt feminizmusról és izlandi mítoszokról beszélgettünk.

A Rorschach-tesztről valószínűleg mindenki hallott, azt viszont kevesen tudják, ki áll a híressé vált pacák mögött. Tulajdonképpen különös, hogy miközben a tesztet az egész világon a mai napig széles körben alkalmazzák – és ugyanilyen széles körben vitatják –, az 1884-ben született Hermann Rorschachról csaknem száz évvel a halála után adták ki az első monográfiát.