Képregény

Marta Breen–Jenny Jordahl: Nagyszerű nők

Könyv

Az egyenjogúságért folytatott küzdelem 150 éves története még csak véletlenül sem játék és mese. Akkor sem, ha a feminizmus rövidnek mondható sztorija épp képregényes formában van megjelenítve. Mert igazából letaglózóan felemelő gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt a nőjogi mozgalmakat (még ha csak nagy vonalakban is) összegyűjtve látni a rabszolgaság elleni, valamint a női választójo­gért vívott harcoktól a #metoo mozgalomig. A két norvég szerző, Marta Breen író és Jenny Jordahl illusztrátor könyvének egyebek közt az is rendkívüli erénye, hogy valódi ismeretterjesztést nyújt a szövegbuborékok sűrűjében, mégis narratív módon a tényekre szorítkozik és megannyi infót közöl. Bogarásznivaló illusztrációinak stílusa karakteresen egyedi, találóan közvetít érzéseket, ráadásul humoros is. Bár a feminizmus újabban kis hazánkban szitokszó, aligha lehet e könyv bárki számára is bántó. Nem kell még csak vad feministának sem lenni – bármit is jelentsen ez a címke – ahhoz, hogy (a magyar könyvpiacon) hiánypótló kötetnek tekinthessük e nőtörténelmi összefoglalót. Rousseau nevelésről alkotott nézeteitől a női önrendelkezés történetén, a szabad szerelem ideáján át, a Nobel-békedíjas Malála Júszafzaiig remek példákat felmutatva kicsit minden, a nőket érintő számottevő fordulatról, eseményről szól ez a könyv, nem megfeledkezve a ma is tartó, modern kori nonszensz korlátozásokról, borzalmakról. Az életről, az életre nevel, hogy egy lány, nő (meg persze fiú, férfi) se hagyja, hogy zsebre tegye a világ.

Fordította: Molnár Kata. Cser Kiadó, 2019, 128, oldal, 3495 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.