Képregény

Marta Breen–Jenny Jordahl: Nagyszerű nők

Könyv

Az egyenjogúságért folytatott küzdelem 150 éves története még csak véletlenül sem játék és mese. Akkor sem, ha a feminizmus rövidnek mondható sztorija épp képregényes formában van megjelenítve. Mert igazából letaglózóan felemelő gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt a nőjogi mozgalmakat (még ha csak nagy vonalakban is) összegyűjtve látni a rabszolgaság elleni, valamint a női választójo­gért vívott harcoktól a #metoo mozgalomig. A két norvég szerző, Marta Breen író és Jenny Jordahl illusztrátor könyvének egyebek közt az is rendkívüli erénye, hogy valódi ismeretterjesztést nyújt a szövegbuborékok sűrűjében, mégis narratív módon a tényekre szorítkozik és megannyi infót közöl. Bogarásznivaló illusztrációinak stílusa karakteresen egyedi, találóan közvetít érzéseket, ráadásul humoros is. Bár a feminizmus újabban kis hazánkban szitokszó, aligha lehet e könyv bárki számára is bántó. Nem kell még csak vad feministának sem lenni – bármit is jelentsen ez a címke – ahhoz, hogy (a magyar könyvpiacon) hiánypótló kötetnek tekinthessük e nőtörténelmi összefoglalót. Rousseau nevelésről alkotott nézeteitől a női önrendelkezés történetén, a szabad szerelem ideáján át, a Nobel-békedíjas Malála Júszafzaiig remek példákat felmutatva kicsit minden, a nőket érintő számottevő fordulatról, eseményről szól ez a könyv, nem megfeledkezve a ma is tartó, modern kori nonszensz korlátozásokról, borzalmakról. Az életről, az életre nevel, hogy egy lány, nő (meg persze fiú, férfi) se hagyja, hogy zsebre tegye a világ.

Fordította: Molnár Kata. Cser Kiadó, 2019, 128, oldal, 3495 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.