Képregény

Marta Breen–Jenny Jordahl: Nagyszerű nők

Könyv

Az egyenjogúságért folytatott küzdelem 150 éves története még csak véletlenül sem játék és mese. Akkor sem, ha a feminizmus rövidnek mondható sztorija épp képregényes formában van megjelenítve. Mert igazából letaglózóan felemelő gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt a nőjogi mozgalmakat (még ha csak nagy vonalakban is) összegyűjtve látni a rabszolgaság elleni, valamint a női választójo­gért vívott harcoktól a #metoo mozgalomig. A két norvég szerző, Marta Breen író és Jenny Jordahl illusztrátor könyvének egyebek közt az is rendkívüli erénye, hogy valódi ismeretterjesztést nyújt a szövegbuborékok sűrűjében, mégis narratív módon a tényekre szorítkozik és megannyi infót közöl. Bogarásznivaló illusztrációinak stílusa karakteresen egyedi, találóan közvetít érzéseket, ráadásul humoros is. Bár a feminizmus újabban kis hazánkban szitokszó, aligha lehet e könyv bárki számára is bántó. Nem kell még csak vad feministának sem lenni – bármit is jelentsen ez a címke – ahhoz, hogy (a magyar könyvpiacon) hiánypótló kötetnek tekinthessük e nőtörténelmi összefoglalót. Rousseau nevelésről alkotott nézeteitől a női önrendelkezés történetén, a szabad szerelem ideáján át, a Nobel-békedíjas Malála Júszafzaiig remek példákat felmutatva kicsit minden, a nőket érintő számottevő fordulatról, eseményről szól ez a könyv, nem megfeledkezve a ma is tartó, modern kori nonszensz korlátozásokról, borzalmakról. Az életről, az életre nevel, hogy egy lány, nő (meg persze fiú, férfi) se hagyja, hogy zsebre tegye a világ.

Fordította: Molnár Kata. Cser Kiadó, 2019, 128, oldal, 3495 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?