Képregény

Marta Breen–Jenny Jordahl: Nagyszerű nők

Könyv

Az egyenjogúságért folytatott küzdelem 150 éves története még csak véletlenül sem játék és mese. Akkor sem, ha a feminizmus rövidnek mondható sztorija épp képregényes formában van megjelenítve. Mert igazából letaglózóan felemelő gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt a nőjogi mozgalmakat (még ha csak nagy vonalakban is) összegyűjtve látni a rabszolgaság elleni, valamint a női választójo­gért vívott harcoktól a #metoo mozgalomig. A két norvég szerző, Marta Breen író és Jenny Jordahl illusztrátor könyvének egyebek közt az is rendkívüli erénye, hogy valódi ismeretterjesztést nyújt a szövegbuborékok sűrűjében, mégis narratív módon a tényekre szorítkozik és megannyi infót közöl. Bogarásznivaló illusztrációinak stílusa karakteresen egyedi, találóan közvetít érzéseket, ráadásul humoros is. Bár a feminizmus újabban kis hazánkban szitokszó, aligha lehet e könyv bárki számára is bántó. Nem kell még csak vad feministának sem lenni – bármit is jelentsen ez a címke – ahhoz, hogy (a magyar könyvpiacon) hiánypótló kötetnek tekinthessük e nőtörténelmi összefoglalót. Rousseau nevelésről alkotott nézeteitől a női önrendelkezés történetén, a szabad szerelem ideáján át, a Nobel-békedíjas Malála Júszafzaiig remek példákat felmutatva kicsit minden, a nőket érintő számottevő fordulatról, eseményről szól ez a könyv, nem megfeledkezve a ma is tartó, modern kori nonszensz korlátozásokról, borzalmakról. Az életről, az életre nevel, hogy egy lány, nő (meg persze fiú, férfi) se hagyja, hogy zsebre tegye a világ.

Fordította: Molnár Kata. Cser Kiadó, 2019, 128, oldal, 3495 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.