Könyv

Az egyik legjelentősebb hazai irodalmi elismerés különlegessége, hogy maguk a pályatársak szavazzák meg, hogy kik legyenek a díjazottak.

Tíz szerző, tíz mű van versenyben az Aegon Művészeti Díjért.

Az egykori Velencei Köztársaság már a maga korában kitűnt politikai-földrajzi környezetéből, és azóta is afféle kuriózumnak, szabályt erősítő kivételnek számít a középkori és kora újkori történelemmel foglalkozók számára. A nevében szereplő államforma anakronizmusnak hangzik a mai olvasó fülében, még ha akkor a köztársaság nem pont azt jelentette, mint manapság (habár, ugye, köztársasága válogatja…). Pedig abban az időben még számos más városköztársaság, tengeri repubblica is akadt az itáliai és dalmáciai régióban, mindenekelőtt a rivális Genovai.

Márkus György „életművének jelentőségéről, gondolkodói magatartásának egykor széles körű hatásáról még a bölcseleti irodalom iránt fogékony itthoni olvasóközönség jó részének sincs igazán tudomása”, írta negyedszázada Lakatos András a filozófus 60. születésnapjára összeállított tanulmánykötet előszavában (Lehetséges-e egyáltalán?).

Az 1956-os forradalom és szabadságharc valóságát helyesebb a történettudomány eredményei révén megismerni.

A Maus atyja nem akart a képregények Elie Wieselje lenni és a Sorstalanság sem érdekelné comics-formában.

Megpróbál kimaradni a közéleti vitákból. Stroke-ja után igyekszik minél többet imádkozni, és kellő távolságból szemlélni az életét.

Ha egyetlen történetbe sűrítve szeretnénk látni, hogyan áll manapság a fiatal irodalom helyzete, elég végignéznünk, mi történt az idei Gérecz Attila-díj körül.

A 100 éves ember 101 éves lett: a svéd szerző megírta a világszerte nagy sikert aratott A száz­éves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt folytatását. Ennek apropóján váltottunk e-maileket.

Az eredetileg 1996-ban kiadott regény magyar fordítását a szerző halálának tizedik évfordulójára időzítette a Jelenkor Kiadó. Vajon nem aggályos-e az újabb recepció szempontjából egy kultikus művet több évtizedes késéssel megjelentetni?

A 2015-ös milánói expó nálunk a hatalmas botrányt kavart sámándobügytől volt hangos, és az onnan érkező hírekbe véletlenül sem keveredett bele a Milánó egyik csatornáján lebegő kis üvegház, a Jellyfish Barge.

József Attila elméleti írásai összegyűjtve 1958-ban jelentek meg először, a Szabolcsi Miklós-féle négykötetes életműkiadásban.

Ha kibontjuk/felütjük ezt a novellafüzért, gyerekkorunk íze köszön vissza.