Könyv

Felnövéstörténet egy pécsi panelben

  • - svébis -
  • 2019. január 20.

Könyv

Ha kibontjuk/felütjük ezt a novellafüzért, gyerekkorunk íze köszön vissza.

A szép könyv általában olyan, mint a 3D-s mozi: a belbecs hiányosságait elfedi a külcsín harsánysága. Hartay könyve nem ilyen: az a generáció, amely vele együtt volt fiatal, pont azt kapja, mint a borítón látható Turbo rágótól. Ha kibontjuk/felütjük ezt a novellafüzért, gyerekkorunk íze köszön vissza.

Felnövéstörténet ez egy pécsi panelben, egy olyan időszakban, amikor a kamaszodó embergyerek épp’ csak kezd rácsodálkozni a világra, és ez a világ nagyon menő, mert szivárog be a Nyugat, megnyílik az első hamburgeres – igen, abban a csalamádés, édes-bucis hazai értelmezésben –, a külföldi rágógumik csomagolásában képregény lapul, az agyonmásolt VHS-en megnézhető a Terminátor, és itt bizony már Ferrarik robognak a határban, vagy legalábbis nagyon szeretnénk azt hinni.

Meg persze az első szerelem, az első peca és még csomó minden, ami az elbeszélő 10 és 14 éves kora közt volt első. Mindez olyan közvetlen stílben és hangon előadva, mintha éppen ott és akkor mesélné egy haverjának. Azonban ez a kidolgozott gyerekhang nem lett kellően reprodukálva írásban: az idegen szavak például hol fonetikusan, hol eredeti formájukban szerepelnek – ki érti, miért. Az viszont dicséretes, hogy pont, amikor monotonná válna, akasztja meg a narrációt hol az apa didaktikus szentenciája az olvasásról, hol az első halfogás elbeszélése felnőttfejjel (is), hol pedig egy nyúlzugi kísértethistória.

Nem súlyos könyv a Rajongók voltunk, csak szórakoztatni akar, mégis éppen ezért képes túllőni magán, és a nosztalgia mellé idővel betársul az érzés: rohadtul vásott kölkök voltunk mi is, mit jár a szánk?!

Athenaeum, 2018, 224 oldal, 3999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.