Könyv

A Magvető Kiadó újraindított Tények és tanúk sorozatának dokumentumprózája azért számíthat sikerre, mert a személyes tapasztalat hitelesítő pecsétjét üti az elmúlt évszázad sajátos „történelmi kivágatára”. Még akkor is, ha ismerjük az ilyen típusú megnyilatkozások természetes korlátait: a személyes dokumentum az elbeszélő tudatán és sokszor torzító emlékezetén átszűrt tények olykor bizonytalan és ellenőrizendő ismeretéhez juttat bennünket, mintegy feltárva ennek a személyes, szubjektív megközelítésnek belső ellentmondásosságát. Ez érvényes a Hét életem című kötetre is.

Orbán Viktor áttekintette a magyar irodalom helyzetét, és a kormány által erőközponttá duzzasztott Petőfi Irodalmi Múzeum még aznap belekezdett az „összmagyar irodalom“ átszervezésébe – ettől még a határon túli irodalmi szervezetek és műhelyek tagjai is kiborultak. Ízelítő a friss Magyar Narancsból.

A kedden elhunyt Nobel-díjas íróval két éve interjúzott a Magyar Narancs.

Arról, hogy mi és miért történt a világválság alatt, számtalan publikáció és könyv született már. Magyarországot ráadásul különösen erősen érintette a válság, emiatt a 2008 utáni években számos esetben került a világ vezető lapjainak címoldalára.

Frissen megjelent regényében, a Balatoni nyaralóban egy 1885-ben épült badacsonyi ház és környezete történetét göngyölíti fel. A középpontban egy bortermelő zsidó családdal, a Balaton-felvidéken letelepült Lessner famíliával, a leszármazottakkal, az őket körülvevő miliővel és a változatos magyar valósággal a 18. század végétől napjainkig.

Na, így kell megírni a civilizáció pusztulását! Rafael Pinedo egyetlen elkészült regénye (másik két, tervezett könyve korai halála miatt befejezetlen maradt), a Casa de las Américas díjjal elismert, 2002-es Plop úgy festi fel a posztapokaliptikus világot, hogy még nyelvezete is a leépült kultúrát tükrözi.

Nem igazán értik a távozók, a magyarországi belpolitika irodalmi központosításból miért kéne kivenniük a részüket.

Azt a kort emlegeti, amikor törvényileg megengedhető volt a szellemi termékek irtása.

Ritkán kerül a kortárs költészetben ennyire közel az olvasóhoz költő és témája. Az idejétmúltnak tartott, mi több, gyakran lenézett alanyi költészet mozgósít itt olyan energiákat, melyekhez nincs szükség látványos nyelvi bravúrra, túlcsiszolt szikárságra és andalító tudományos nyelvezetre.