A magyar kultúrpolitika befolyása ellen tiltakozva többen kiléptek a Szlovákiai Magyar Írók Társaságából

  • narancs.hu
  • 2019. július 26.

Könyv

Nem igazán értik a távozók, a magyarországi belpolitika irodalmi központosításból miért kéne kivenniük a részüket.

Többek kiléptek a Szlovákiai Magyar Írók Társaságából (SZMÍT), mert azt tapasztalták, a szervezet elnöke túl nagy teret ad a magyar kormánynak, hogy az intézményen keresztül befolyásolhassa a szlovákiai magyar irodalmi életet – írja az Új Szó.

Benyovszky Krisztián irodalomtörténész, kritikus, Győry Attila író, Hizsnyai Ildikó műfordító, Juhász R. József képzőművész, performer, Mizser Attila író, költő, Németh Zoltán irodalomtörténész, költő, Sánta Szilárd irodalomtörténész, újságíró, Szászi Zoltán költő, újságíró, N. Tóth Anikó író, irodalomtörténész, és Keserű József irodalomtörténész hagyta ott a szervezetet.

Indoklásuk szerint a SZMÍT az utóbbi időben olyan irányba fordult, amelyet nem tudunk és nem akarnak követni. "Ezért bejelentjük kilépésünket a szervezetből, egyúttal kérjük nevünk és adataink törlését a szervezet honlapjáról.”

A döntésről a lapnak Németh Zoltán azt mondta, hogy a SZMÍT elnökének, Hodossy Gyulának a közelmúltban több olyan lépése is volt, mellyel nem tudnak egyetérteni.

Ilyen volt például az, hogy a szervezet vezetője elvállalta a magyar kormány által finanszírozott Előretolt Helyőrség szlovákiai változatának főszerkesztői posztját. (Bár a lap eddig még nem jelent meg.)

A távozók kifogásolták, hogy Hodossy szándéknyilatkozatot írt alá a Petőfi Irodalmi Múzeummal, amelynek vezetője, Demeter Szilárd nyíltan Orbán Viktor politikáját támogatja.

De az sem tetszett a kilépőknek, hogy a SZMÍT elnöke a Gombaszögi Nyári Táborban egy pódiumbeszélgetésen azt mondta, hogy "Uralkodik egy kánon, amelyik megpróbálja lehetetlenné tenni mások publikálását, elhitetni, hogy csak az a jó, amit ők írnak."

„Nem tudom, hogy a magyarországi belpolitikai irodalmi központosításból miért vesszük ki a részünket?” – tette fel a kérdést Németh Zoltán az Új Szónak. Elmondása szerint még az is elképzelhető, hogy a kilépők saját, független szervezetet fognak alapítani.

A szervezet vezetője, Hodossy Gyula visszautasította a lapnak annak a gondolatát, hogy engedjen a magyar kormány által előnyben részesített kultúrpolitika befolyásának. Elmondta, hogy valóban felajánlották neki az Előretolt Helyőrség említett pozícióját, de magánemberként.

Hodossy elmondása szerint a szervezet alapszabálya feljogosítja arra, hogy együttműködési nyilatkozatot írjon alá a PIM-mel, így hát meg is tette.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.