A magyar kultúrpolitika befolyása ellen tiltakozva többen kiléptek a Szlovákiai Magyar Írók Társaságából

  • narancs.hu
  • 2019. július 26.

Könyv

Nem igazán értik a távozók, a magyarországi belpolitika irodalmi központosításból miért kéne kivenniük a részüket.

Többek kiléptek a Szlovákiai Magyar Írók Társaságából (SZMÍT), mert azt tapasztalták, a szervezet elnöke túl nagy teret ad a magyar kormánynak, hogy az intézményen keresztül befolyásolhassa a szlovákiai magyar irodalmi életet – írja az Új Szó.

Benyovszky Krisztián irodalomtörténész, kritikus, Győry Attila író, Hizsnyai Ildikó műfordító, Juhász R. József képzőművész, performer, Mizser Attila író, költő, Németh Zoltán irodalomtörténész, költő, Sánta Szilárd irodalomtörténész, újságíró, Szászi Zoltán költő, újságíró, N. Tóth Anikó író, irodalomtörténész, és Keserű József irodalomtörténész hagyta ott a szervezetet.

Indoklásuk szerint a SZMÍT az utóbbi időben olyan irányba fordult, amelyet nem tudunk és nem akarnak követni. "Ezért bejelentjük kilépésünket a szervezetből, egyúttal kérjük nevünk és adataink törlését a szervezet honlapjáról.”

A döntésről a lapnak Németh Zoltán azt mondta, hogy a SZMÍT elnökének, Hodossy Gyulának a közelmúltban több olyan lépése is volt, mellyel nem tudnak egyetérteni.

Ilyen volt például az, hogy a szervezet vezetője elvállalta a magyar kormány által finanszírozott Előretolt Helyőrség szlovákiai változatának főszerkesztői posztját. (Bár a lap eddig még nem jelent meg.)

A távozók kifogásolták, hogy Hodossy szándéknyilatkozatot írt alá a Petőfi Irodalmi Múzeummal, amelynek vezetője, Demeter Szilárd nyíltan Orbán Viktor politikáját támogatja.

De az sem tetszett a kilépőknek, hogy a SZMÍT elnöke a Gombaszögi Nyári Táborban egy pódiumbeszélgetésen azt mondta, hogy "Uralkodik egy kánon, amelyik megpróbálja lehetetlenné tenni mások publikálását, elhitetni, hogy csak az a jó, amit ők írnak."

„Nem tudom, hogy a magyarországi belpolitikai irodalmi központosításból miért vesszük ki a részünket?” – tette fel a kérdést Németh Zoltán az Új Szónak. Elmondása szerint még az is elképzelhető, hogy a kilépők saját, független szervezetet fognak alapítani.

A szervezet vezetője, Hodossy Gyula visszautasította a lapnak annak a gondolatát, hogy engedjen a magyar kormány által előnyben részesített kultúrpolitika befolyásának. Elmondta, hogy valóban felajánlották neki az Előretolt Helyőrség említett pozícióját, de magánemberként.

Hodossy elmondása szerint a szervezet alapszabálya feljogosítja arra, hogy együttműködési nyilatkozatot írjon alá a PIM-mel, így hát meg is tette.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.