Háy János politikai cenzúrát emlegetve reagált a Magyartanárok Egyesülete elnökének könyvéről szóló kritikájára

  • narancs.hu
  • 2019. július 24.

Könyv

Azt a kort emlegeti, amikor törvényileg megengedhető volt a szellemi termékek irtása.

Hosszú nyílt levélben válaszolt a Magyartanárok Egyesülete elnökének a bíráló szavaira Háy János.

A Magyartanárok Egyesületének elnöke nyíltan kritizálta Háy János Kik vagytok ti? című kötetét

„Nagyon nagy számú tévedés van a műben" – állítja. Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke a Facebookon kezdte ki Háy János Kik vagytok ti? című irodalomtörténeti kötetét.

A szerző a hvg.hu-hoz eljuttatott sorai szerint Arató László észrevételei egy olyan kor emlékét hozzák vissza, amikor törvényileg megengedhető volt a szellemi termékek irtása. Gadamert emlegeti, és hangsúlyozza

"A Kik vagytok ti? nem irodalomtörténet, nem tankönyv, bár mellékes hozadékként mindkét területhez hozzászól. Ha már valami, akkor a művészetről és az irodalomról, az esztétikáról aktívan gondolkodó könyv, méghozzá olyan szellemiségben, ami képes újragondoltatni az alapműveket és alkotókat."

(Háy János levele teljes terjedelmében a hvg.hu-n olvasható.)

A lap lehetőséget biztosított Arató Lászlónak a viszontválasz lehetőségére is. Ám a Magyartanárok Egyesületének elnöke nem kívánt élni a felkínált lehetőséggel. "Nincs kedvem bizonygatni, hogy a szerző fényezve olvassa saját írását, illetve a bírálatokat gyakran félreolvassa. Gadamert sincs kedvem megvédeni. A levél szövegének önellentmondásait, csúsztatásait, a kritikusok véleményét akaratlanul alátámasztó mondatait sincs kedvem széjjelszedni. Izzadságszagú volna.

Azt meg még kevésbé akarom bizonygatni, hogy van némi különbség a politikai cenzúra és egy Facebook-bejegyzés között."

Háy János: az én életembe már kevésbé tud belemaszatolni a politikai hangulat

Magyartanárokat megbotránkoztató erős kijelentésekkel van tele Háy János újrahangolt magyar irodalomtörténete. A szerzővel új könyvéről, az írás céljáról, a branddé válásról, a Szépírók Társaságának legutóbbi botrányáról, a kultúrharc színvonaláról beszélgettünk. S arról is, hogy Orbán Viktor el tudja-e venni a kedvét.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.