Könyv

Él, lüktet

Falcsik Mari: Az igazi idő

  • Svébis Bence
  • 2019.07.20 12:06

Könyv

Ritkán kerül a kortárs költészetben ennyire közel az olvasóhoz költő és témája. Az idejétmúltnak tartott, mi több, gyakran lenézett alanyi költészet mozgósít itt olyan energiákat, melyekhez nincs szükség látványos nyelvi bravúrra, túlcsiszolt szikárságra és andalító tudományos nyelvezetre.

Nem bújik meg a szerző a sorok közt, nem pajzs a nyelv, hanem fémlemez, amely átveszi és közvetíti a rezonanciát. Mert Falcsik Mari tudja: a komplikáltság még nem költészet, és az egyszerűség nem hiba.

Merész kötet a szerző hatodik verseskönyve, mert nincs benne a manapság oly’ divatos újítási kényszer, nem akar megugrani semmit, hiszen önmagában képviseli a nívót. Az igazi idő nagy részét halálversek teszik ki, s azok többségét – a kötet első részében található költemények – egy nagyon közeli személy elvesztése hívta életre. Az első két ciklus – ha jól számolom, kb. negyven vers – mind erre a tragikus eseményre reflektál. Hogy ezek a költemények végül se nem válnak repetitívvé, se nem oltják ki egymást, az elsősorban annak köszönhető, hogy Falcsik a legváltozatosabb témák felől, a legkülönfélébb hangokon és versformákban képes megragadni hol az elmúlást, hol pedig az élet egy-egy pillanatát.
A Nyár van így indul: „nyár van élned kéne: magadat hanyatt vágni”; a Kimenni készen dallammá oldja a tragédiát: „zenélt a mentő míg a testet vitte”; az Élőként épp így pedig ellene megy a pátosznak: „hány éve vagy halott és én most is a bőrömön érzem / ahogy gúnyolódsz az ilyen megemlékezésen”. A kötetben az ilyen versek a legerősebbek; ezekben valami apró mozzanatot ragad meg a költő, sűrít egyetlen sorba, vagy bont ki egy egész versszakon, költeményen át.

Ezzel szemben azok a versek szinte egyáltalán nem működnek, amelyekben Falcsik valami nagy, általános igazságot igyekszik megfogalmazni. Úgy tűnik, ez nem igazán az ő terepe, és szövegeiből ezekben az – ismerjük el, azért elég ritka – esetekben hiányzik az az üzemanyag, ami a többi költeményt hajtja: a személyesség. Pedig ez adja a kötet ívét is, amennyiben az első két cikluson keresztül kirajzolódik egy személy rajza, akit elvesztett a versbeli megszólaló. Ezt követik a testről szóló versek, amelyek hol a fiatalságot temetik, hol az öregedést figurázzák ki, hol pedig valami múltbéli eseményt dolgoznak fel. Ilyen
A test tanulása, amely a magyar líra egyik legerőteljesebb verse az első menstruációról. Ezen a tájon, a kötet felénél találhatók még emlékversek, majd visszakanyarodunk a haláltematikához. Bár ezen a részen olvasható a kötet talán legerősebb halálverse, a Négy halál, amely négy távoli rokon elvesztését meséli el egyszerre megrendítő és ironikus módon, mégis talán azzal, hogy visszatérünk a kötet keretei közt korábban kellően kibeszélt témához, mintha a végére elfogyott volna a lendület. Mindez nem sokat csorbít Az igazi idő jelentőségén és erényein: él, lüktet az alanyi líra, sőt, köszöni, elég jól van.

Jelenkor, 2019, 160 oldal, 1999 Ft

Neked ajánljuk

A gyöngy

  • Halasi Zoltán

A király elküldi fiát messze földre, hozza el a kígyótól a kincset. Mielőtt a fiú útnak indul, meg kell válnia ruhájától. Megérkezik, elvegyül az ottaniak között. Ételüktől azonban mintegy álomba merül, megfeledkezik királyfi voltáról, küldetéséről. Apja levele téríti magához. Megigézi a kígyót, megszerzi a kincset. Hazatér, megdicsőül.

Máshogy mutatja ki

  • SzSz

„Az utolsó túlélő halálával Auschwitzot beveszi a kirakatból a történelem. Lomtárba kerül, ott porosodik majd a sötétben a tatárjárás és a waterlooi csata közt” – nyilatkozta Röhrig Géza egy interjúban a Saul fia diadalmenetének egyik állomásán –, a Born in Auschwitz egyszerre igazolja és cáfolja e kijelentést azzal, hogy bemutatja, hogyan hatja át a tragédia háromgenerációnyi család életét.

„A vérfürdő nem vonz”

A Star Trek-filmek Spockja jelenleg az AMC horrorsorozatában, a NOS4A2 második évadában adja a Charlie Manx nevezetű gonoszt, de élőben nincs benne semmi fenyegető. A Rhode Island-i forgatáson értük el.

„Gátlástalanul húzogatjuk ki egymás sorait”

  • Láng Dávid

Több mint ezer induló közül ők nyerték tavaly az Öröm a Zene tehetségkutató országos döntőjét, nem sokkal később pedig Lovasi András is kiválasztotta őket a raktárkoncertes gázsiját szétosztó pályázaton. A duóval arról beszélgettünk, mivel győzhették meg a zsűrit, milyen köztük a dalszerzői dinamika, és terveznek-e teljes zenekarrá bővülni.

Ülő ováció

  • Nagy István

Nyolcvanegy éves korában elhunyt minden idők egyik legnagyobb hatású zenei producere, akinek a jelentősége egyedül talán George Martinéhoz fogható; mindketten a modern zenerögzítési technika úttörőinek, lényegében megteremtőinek számítanak.

A földön kívüli selyemszörny

  • Vida Virág

Amióta online térbe kényszerült a színház, új, alkalmazott műfaj jelent meg a művészetek palettáján, amelyet leginkább „előadás-közvetítésnek” lehetne nevezni, és abban különbözik a korábbi színházi közvetítésektől, hogy eddig soha nem látott nyomatékot kap benne az operatőri munka.

Megtalálva

  • Dékei Kriszta

A művészet történetében komoly hagyománya van a nagy elődök másolásának, a témák és a stílusok újradolgozásának.

Eladó, kiadó

Hérodotosz óta sokat változott a közmeg­egyezés azzal kapcsolatban, mik is lehetnek a történetírás elfogadott témái és alkalmatos forrásai.