Könyv

Ha volt a magyar alvilágnak ikonikus esete, az Aranykéz utcai robbantás az volt 1998-ban. A magyar társadalomban ekkor tudatosult, hogy a háborús tudósítások romos képeiért már nem kell külföldre menni, van ilyen nálunk is.

Középiskolai tanulmányaink óta tudjuk: a filozófusok jó 2500 éve nagyjából ugyanazokkal a problémákkal küszködnek. És tudjuk azt is, hogy bár olykor előkerül egy-egy új ötlet, egyes felvetésekről bebizonyosodik, hogy nem túl reménytelik, és több kérdésben jóval világosabban látunk ma, mint egykor, a megoldásokig senki nem jutott el, és valószínűleg soha senki nem is fog eljutni.

Úgy indul ez az egész, hogy az orrunk alá van dörgölve: úgyis elfelejted!

Nem minden vers játszik rögtön nyílt lapokkal.

Jókora kulturális sokk érhette a szovjet ellenőrzés alatt álló „keleti blokkból” 1965-ben rokonlátogatóba érkezett budapesti gimnazista Frank Tibort, amikor egy óceánjáró hajón megérkezett az Egyesült Államokba.

Ungváry Rudolffal beszélgettünk.

Jü Hua az egyik legsikeresebb kortárs kínai író, akinek kísérletező, avantgárd műveit világszerte számos nyelvre lefordították. Nálunk eddig csak a Testvérek című regénye jelent meg 2010-ben, de tavaly óta már első, nem fikciós könyve is olvasható magyarul.

Csökkenő állami támogatás, görgetett költségvetési hiány, elkésett elszámolások, adminisztrációs hibák, passzív tagság és széteső közösség – csak a csoda menthetné meg a nagy múltú irodalmi szervezetet a megszűnéstől.

Huszonöt évesen a Fehér fogakkal robbant be, a Swing Time az ötödik regénye. A világhírű angol írót New York-i otthonában értük el telefonon, hogy a vasárnapi brit EP-választásoktól Michael Jackson megítéléséig sok mindent megbeszéljünk. Egy másik EP, Esterházy Péter is szóba került.

Egy nyúl szamuráj, aki az egyetemi tananyagba éppúgy bekerült, mint a Tini Nindzsa Teknőcökbe. Stan Sakai képregénysorozata, az Usagi Yojimbo világméretű rajongótáborral büszkélkedhet. A 17. századi Japánban játszódó képregények alkotójával a 21. századi Budapesten beszélgettünk.