Bretter Zoltán
Publicisztika
Toporgók
Merre tart Románia az EP-választás után?
Ahogy a hórában, összekapaszkodós nemzeti táncukban, a románok úgy toporogják körbe az orbáni utat, de elindulniuk rajta nem sikerülhet.
MaNcs 31. évf. 23. sz. (2019-06-06)
Ahogy a hórában, összekapaszkodós nemzeti táncukban, a románok úgy toporogják körbe az orbáni utat, de elindulniuk rajta nem sikerülhet.
1955 májusának végén is változékony és bizonytalan volt az időjárás, jöttek-mentek a záporok és zivatarok, nem volt még igazán meleg.
Néz mindenki üveges szemmel, május 26-án visszajött a játékba Gyurcsány Ferenc, és ki lett ütve az MSZP.
2019. május 29-én, múlt szerdán szörnyű baleset történt a Dunán.
A villamosbarát szót nem érti az értelmező szótár, pedig ugyanarra a rugóra jár, mint a kertbarát, a sportbarát.
Középgenerációs írónak-költőnek lenni szívás. Már nem beszélnek a meglepetés erejéről, a letaglózás megtörtént. Feledésbe merült, ahogy az ajtó kivágódott, helyreácsolták már a keretet, és nyájasan hellyel kínálták a háromfejű borjút, aminek tűnt, hiszen már rég kiderült, nem szörnyszülött, éppen hogy nem, csak hát azt is merész hinni, bár kitartóan próbálják sulykolni, hogy domesztikálható. Attól, hogy megszokjuk, még nem lesz szelíd. Csak erre már nem gondolunk.
A magyar kormány nagy hangon fellebbezett az Európai Bíróság döntése ellen, amely szerint kevesebb káros anyag kerülhet az európai nagyvárosok levegőjébe. A kabinetet jobban érdekli az autógyárak jóindulata, mint az európai városlakók egészségügyi kockázatai.
Budapest gyarmatosításának újabb eleme az e-jegy körüli játszma. Az állami rendszerbe olvasztott projekt, megfelelően az eddig alkalmazott kormányzati stratégiának, tovább erősíti a főváros függő helyzetét.
Palkovics László keddi lapzártánkkor tervezte benyújtani azt a törvényjavaslatot, amellyel a kormány leválasztaná a Magyar Tudományos Akadémiáról annak kutatóintézet-hálózatát. Orosz Ferenc enzimológus és Szilágyi Emese jogász szerint a cél egyértelműen a tudomány autonómiájának felszámolása. Az Akadémiai Dolgozók Fórumának tagjaival hétfőn beszélgettünk a kiszivárgott tervezetről.
Az Új Selyemút, amellyel Kína befolyása tovább nőne, nem korlátozódik az építkezésekre. A Digitális Selyemút miatt pedig nem véletlen, hogy Amerika a Huaweire támadt. Az üzletből Magyarország sem marad ki: szívesen látott vendég a máshonnan kitiltott Huawei, a legdrágább beruházásból pedig Mészáros Lőrincnek is jut.
Ha volt a magyar alvilágnak ikonikus esete, az Aranykéz utcai robbantás az volt 1998-ban. A magyar társadalomban ekkor tudatosult, hogy a háborús tudósítások romos képeiért már nem kell külföldre menni, van ilyen nálunk is.
Középiskolai tanulmányaink óta tudjuk: a filozófusok jó 2500 éve nagyjából ugyanazokkal a problémákkal küszködnek. És tudjuk azt is, hogy bár olykor előkerül egy-egy új ötlet, egyes felvetésekről bebizonyosodik, hogy nem túl reménytelik, és több kérdésben jóval világosabban látunk ma, mint egykor, a megoldásokig senki nem jutott el, és valószínűleg soha senki nem is fog eljutni.
Küzd a klímaváltozás ellen, Krasznahorkait olvas és kitartóan koncertezik. Közben folyamatosan ír, az idén újabb memoárja várható. A világhírű művészt New Yorkban értük el telefonon.
Széles körívben kanyarodó, impozáns lépcsősor uralja az új pesti Manon Lescaut mind a négy felvonását: igazán tehetséges díszlet, jól eljátssza a maga szerepét.
A Tehnica Schweiz (László Gergely és Rákosi Péter művészpárosa) több mint tizenöt éve dolgozik együtt.
Bartók, Kodály és Dohnányi zenei direktóriuma meg Zerkovitz Béla Vörös toborzója egyaránt szerephez jutott a Tanácsköztársaság 133 kaotikus napján. Amikor sokan azt énekelték: De szeretnék Kun Bélával beszélni!
A concierge-ek, azaz a portások a szállodák szíve-lelke. Ők találkoznak a leghíresebb és legkülönlegesebb vendégekkel, feladatuk, hogy teljesítsék a betérők minden óhaját, a leghétköznapibbtól a legextrémebbig.
Az ellenzéknek kedvező fővárosi EP-eredmények máris hatással vannak az őszi választás előkészületeire. Valaki a túlélésért küzd, más növekedne. És vannak nagyon gázos helyek.
Hiába szaporodnak a testek sokszínűségét ünneplő body positive kampányok, napjainkban többen szenvednek testkép- és evészavaroktól, mint valaha.
Az HBO tizenhárom év után döntött úgy, hogy egy tévéfilm erejéig utat enged korábbi sikersorozata, a Deadwood végső befejezésének. Az angol színész a porban és sárban megfogalmazott moralitásdrámaként is értelmezhető sorozat és az új film kulcsfiguráját, Al Swearengent alakítja. Los Angelesben találkoztunk vele.
Színtiszta horror az első rész. Élőhalottakkal, a minden sarkon ott ólálkodó, de láthatatlan szörnyekkel, néhány emberi segítőjükkel és rengeteg, többnyire mit sem sejtő áldozattal, akikkel szemben a néző persze mindent tud. Az HBO sorozatának legborzalmasabb erénye a valósághűség, hiszen nem kételkedhetünk abban, hogy mindez megtörtént, és (egy-egy abszurd mozzanattól, filmes meseelemtől eltekintve) igaz.
Majd’ fél évszázada kellett volna megjelennie a tavaly boltokba került interjúkötetének. Az Így filmeztünk című könyvben a magyar film 1945–1962 közötti időszakára emlékeznek rendezők és „rendészek”, mivel az alkotók mellett azok a pártemberek is megszólalnak, akik élet-halál urai voltak a filmgyárban.