„A politika csak kárt tud okozni”

  • Puskár Krisztián
  • 2018. december 14.

Könyv

A PIM körüli botrányról, a Szépírók Társaságának kötelességéről, a Kádár- és az Orbán-rendszer közötti párhuzamokról, L. Simon László politikai szerepvállalásáról beszélgettünk Szkárosi Endrével.

Magyar Narancs: A múlt rendszerben lettél alkotóművész. Ez a tapasztalat segíti vagy nehezíti a mostani alkotói életedet?

Szkárosi Endre: Nagyon sok hasonlóságot mutat a jelenlegi rendszer azzal, amelyben felnőttem, úgyhogy isten csapásának tartom, főleg a fiatalok számára, nem magam miatt. Én kibírom. De rosszul élem meg, hogy a fiataloknak el kell magyarázni: ugyanez volt a Kádár-rendszerben, és ez ment a húszas években Olaszországban is. A hetvenes, nyolcvanas években, amikor én voltam fiatal, a rendszer ellentmondásokkal és visszalépésekkel ugyan, de mégis egyre szabadabb, nyitottabb lett. Most viszont bezárkózik, azaz épp ellentétes az irány.

false

 

Fotó: Németh Dániel

 

MN: Május óta a Szépírók Társaságának elnöke vagy. A Petőfi Irodalmi Múzeumban folyó változások és a kormány kultúrharca mennyiben befolyásolja a munkádat?

SZE: Interregnum van. A Szépírók Társasága közvetlenül nem függ a folyamat kimenetelétől. A székhelyünket és a fesztivált is át tudjuk tenni máshová. Itt az egész magyar irodalomról van szó. A PIM nemcsak a kortárs irodalom kiemelkedően fontos helyszíne, hanem olyan kutatásszervező és -támogató intézményi archívum, ahol korszakos irodalmi hagyatékokat őriznek és dolgoznak fel. (...) Tehát az irodalomkutatás jelentős infrastruktúrája tartozik a felelősségi körébe. Ha itt baj történik, az az egész magyar irodalmat érinti.

(...)

MN: Régen együtt dolgoztál L. Simon Lászlóval. Hogy viszonyulsz a politikai szerepvállalásához? Beszéltek egymással?

SZE: Húszéves kora óta ismerem, nem tudok rá haragudni, meg tudom ítélni az irodalmi munkásságát a politikai szerepvállalásától függetlenül. Neki, illetve Sőrés Zsoltnak és Kovács Zsoltnak fontos szerepük volt a párizsi Magyar Műhely hazatelepítésében. L. Simon alapozta meg az itthoni működését, sokáig ő vitte vállán a folyóiratot. Aztán operatíve egyre inkább elhagyta, párhuzamosan a politikai szerepvállalásával. Kiállításmegnyitókon néha találkozunk. Intellektuálisan most is jó kapacitású embernek tartom: jó ízlése van, és bár az orbáni hatalmi struktúrában mindenkinek meg van kötve a keze, de amíg ő kulturális pozícióban volt, addig pozitívan működött, jó irányba vitte a dolgokat. (...)

Szkárosival a nyáron megjelent gyűjteményes verseskötetéről, a Véletlenül nem jártam itt című könyvéről, a kultúrharc borzalmas következményeiről, a háborús hasonlatokról, a Magyar Művészeti Akadémiáról is beszélgettünk. A teljes interjú a nyomtatott lapban olvasható.

A friss Magyar Narancs már kapható az újságárusoknál, vagy megrendelhető itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.