„A politika csak kárt tud okozni”

A PIM körüli botrányról, a Szépírók Társaságának kötelességéről, a Kádár- és az Orbán-rendszer közötti párhuzamokról, L. Simon László politikai szerepvállalásáról beszélgettünk Szkárosi Endrével.

Magyar Narancs: A múlt rendszerben lettél alkotóművész. Ez a tapasztalat segíti vagy nehezíti a mostani alkotói életedet?

Szkárosi Endre: Nagyon sok hasonlóságot mutat a jelenlegi rendszer azzal, amelyben felnőttem, úgyhogy isten csapásának tartom, főleg a fiatalok számára, nem magam miatt. Én kibírom. De rosszul élem meg, hogy a fiataloknak el kell magyarázni: ugyanez volt a Kádár-rendszerben, és ez ment a húszas években Olaszországban is. A hetvenes, nyolcvanas években, amikor én voltam fiatal, a rendszer ellentmondásokkal és visszalépésekkel ugyan, de mégis egyre szabadabb, nyitottabb lett. Most viszont bezárkózik, azaz épp ellentétes az irány.

 

Fotó: Németh Dániel

 

MN: Május óta a Szépírók Társaságának elnöke vagy. A Petőfi Irodalmi Múzeumban folyó változások és a kormány kultúrharca mennyiben befolyásolja a munkádat?

SZE: Interregnum van. A Szépírók Társasága közvetlenül nem függ a folyamat kimenetelétől. A székhelyünket és a fesztivált is át tudjuk tenni máshová. Itt az egész magyar irodalomról van szó. A PIM nemcsak a kortárs irodalom kiemelkedően fontos helyszíne, hanem olyan kutatásszervező és -támogató intézményi archívum, ahol korszakos irodalmi hagyatékokat őriznek és dolgoznak fel. (...) Tehát az irodalomkutatás jelentős infrastruktúrája tartozik a felelősségi körébe. Ha itt baj történik, az az egész magyar irodalmat érinti.

(...)

MN: Régen együtt dolgoztál L. Simon Lászlóval. Hogy viszonyulsz a politikai szerepvállalásához? Beszéltek egymással?

SZE: Húszéves kora óta ismerem, nem tudok rá haragudni, meg tudom ítélni az irodalmi munkásságát a politikai szerepvállalásától függetlenül. Neki, illetve Sőrés Zsoltnak és Kovács Zsoltnak fontos szerepük volt a párizsi Magyar Műhely hazatelepítésében. L. Simon alapozta meg az itthoni működését, sokáig ő vitte vállán a folyóiratot. Aztán operatíve egyre inkább elhagyta, párhuzamosan a politikai szerepvállalásával. Kiállításmegnyitókon néha találkozunk. Intellektuálisan most is jó kapacitású embernek tartom: jó ízlése van, és bár az orbáni hatalmi struktúrában mindenkinek meg van kötve a keze, de amíg ő kulturális pozícióban volt, addig pozitívan működött, jó irányba vitte a dolgokat. (...)

Szkárosival a nyáron megjelent gyűjteményes verseskötetéről, a Véletlenül nem jártam itt című könyvéről, a kultúrharc borzalmas következményeiről, a háborús hasonlatokról, a Magyar Művészeti Akadémiáról is beszélgettünk. A teljes interjú a nyomtatott lapban olvasható.

A friss Magyar Narancs már kapható az újságárusoknál, vagy megrendelhető itt.