„A politika csak kárt tud okozni”

  • Puskár Krisztián
  • 2018. december 14.

Könyv

A PIM körüli botrányról, a Szépírók Társaságának kötelességéről, a Kádár- és az Orbán-rendszer közötti párhuzamokról, L. Simon László politikai szerepvállalásáról beszélgettünk Szkárosi Endrével.

Magyar Narancs: A múlt rendszerben lettél alkotóművész. Ez a tapasztalat segíti vagy nehezíti a mostani alkotói életedet?

Szkárosi Endre: Nagyon sok hasonlóságot mutat a jelenlegi rendszer azzal, amelyben felnőttem, úgyhogy isten csapásának tartom, főleg a fiatalok számára, nem magam miatt. Én kibírom. De rosszul élem meg, hogy a fiataloknak el kell magyarázni: ugyanez volt a Kádár-rendszerben, és ez ment a húszas években Olaszországban is. A hetvenes, nyolcvanas években, amikor én voltam fiatal, a rendszer ellentmondásokkal és visszalépésekkel ugyan, de mégis egyre szabadabb, nyitottabb lett. Most viszont bezárkózik, azaz épp ellentétes az irány.

false

 

Fotó: Németh Dániel

 

MN: Május óta a Szépírók Társaságának elnöke vagy. A Petőfi Irodalmi Múzeumban folyó változások és a kormány kultúrharca mennyiben befolyásolja a munkádat?

SZE: Interregnum van. A Szépírók Társasága közvetlenül nem függ a folyamat kimenetelétől. A székhelyünket és a fesztivált is át tudjuk tenni máshová. Itt az egész magyar irodalomról van szó. A PIM nemcsak a kortárs irodalom kiemelkedően fontos helyszíne, hanem olyan kutatásszervező és -támogató intézményi archívum, ahol korszakos irodalmi hagyatékokat őriznek és dolgoznak fel. (...) Tehát az irodalomkutatás jelentős infrastruktúrája tartozik a felelősségi körébe. Ha itt baj történik, az az egész magyar irodalmat érinti.

(...)

MN: Régen együtt dolgoztál L. Simon Lászlóval. Hogy viszonyulsz a politikai szerepvállalásához? Beszéltek egymással?

SZE: Húszéves kora óta ismerem, nem tudok rá haragudni, meg tudom ítélni az irodalmi munkásságát a politikai szerepvállalásától függetlenül. Neki, illetve Sőrés Zsoltnak és Kovács Zsoltnak fontos szerepük volt a párizsi Magyar Műhely hazatelepítésében. L. Simon alapozta meg az itthoni működését, sokáig ő vitte vállán a folyóiratot. Aztán operatíve egyre inkább elhagyta, párhuzamosan a politikai szerepvállalásával. Kiállításmegnyitókon néha találkozunk. Intellektuálisan most is jó kapacitású embernek tartom: jó ízlése van, és bár az orbáni hatalmi struktúrában mindenkinek meg van kötve a keze, de amíg ő kulturális pozícióban volt, addig pozitívan működött, jó irányba vitte a dolgokat. (...)

Szkárosival a nyáron megjelent gyűjteményes verseskötetéről, a Véletlenül nem jártam itt című könyvéről, a kultúrharc borzalmas következményeiről, a háborús hasonlatokról, a Magyar Művészeti Akadémiáról is beszélgettünk. A teljes interjú a nyomtatott lapban olvasható.

A friss Magyar Narancs már kapható az újságárusoknál, vagy megrendelhető itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Váratlanul

Az ír szerző negyedik, sakkal erősen átitatott regényének szervező motívumai a szereplők éle­tébe érkező nem várt elemek.

A távolság

Az író-rendező-vágó nem lacafacázik: már az első jelenetben ott vonaglik egy tucat eszkortlány a sztriptízbár kanosabb (és pénzesebb) vendégeinek ölében, üvölt a zene, pukkan a pezsgő.

Hagytuk, hogy így legyen

  • - turcsányi -

Nagyon közel megyünk. Talán túl közel is. A komfortérzetünk szempontjából biztosan túl közel, bár a dokumentumfilm műfaja nem a komfortérzetünk karbantartására lett kitalálva, hanem azért, hogy felrázzon. Ez játékszabály, ám mégis kérdéses, hogy mennyiben kárhoztatható bárki is, aki nem rendel felrázást.

Egymás közt

Első ízben rendez olyan tárlatot a Ludwig Múzeum, amelyen kizárólag női alkotóknak a nőiség témáját feldolgozó munkái szerepelnek. A válogatás ezen első része a női szerepek és a nők megjelenítése körüli anomáliákra fókuszál a múzeum gyűjteményében őrzött műveken keresztül.

Semmi se drága

„Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: / Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza” – üzeni háromszáz idióta a lidérces múltból, csókol anyád, Szimónidész aláírással. Oh, persze, ezek csak a hülye görögök voltak, könnyű volt nekik hülyének lenni. Mi magyarok, már okultunk 1956 tapasztalatából, s sosem követnénk el efféle balgaságot.

Úgy lezáródott

Napok óta tartja izgalomban a magyar hazát az a kérdés, hogy október 9-én ki záratta le azt a kiskőrösi vasúti átkelőt, amelynél Szijjártó Péter külügyminiszter és Mészáros Lőrinc nagyberuházó & nagyvállalkozó & a szeretett vezető körüli mindenes megtekinthette a Budapest–Belgrád vasútvonal adott szakaszát és felavathatta az utolsó sínszál lerakását és összecsavarozását, vagy mit.

Sokan, mint az oroszok

Oroszország a hatalmas veszteségek dacára sem szenved emberhiányban az ukrán frontokon. Putyinék mostanra megtanulták, hogyan vegyék meg állampolgáraikat a családjuktól. A politikailag kockázatos mozgósítás elrendelésére semmi szükség – az üzlet működik. De hogyan?

Ellenzékellenzés

  • Ripp Zoltán

A Magyar Péter-jelenség a magyar társa­dalom betegségének tünete. Ugyanannak az immunhiányos állapotnak, amely a liberális demokrata jogállam bukását és Orbán hatalomban tartását előidézte. Ez az állítás persze magyarázatra szorul.

Messze még az alja?

Messze nem a kormány által vártaknak megfelelően alakult a GDP a harmadik negyedévben, de Orbánéknak „szerencsére” ismét van egy gazdaságpolitikai akciótervük. Könnyű megtippelni, milyen hatásuk lesz az intézkedéseknek, ha a cél az export felpörgetése, nem pedig a bizalom helyreállítása.