KÖNYVMELLÉKLET - kritika

Akartak egy jó nagyot

Romsics Ignác: A nagyhatalmak és Magyarország a 20. században

Könyv

Vannak írások, amelyeket a változó körülmények még izgalmasabbá tesznek, és az új olvasaton rajta hagyja a nyomát a megírás és az első publikáció óta eltelt idő.

Romsics Ignác még a kilencvenes években írta és 1996-ban jelent meg a Helyünk és sorsunk a Duna-medencében című (rég nem kapható) tanulmánykötete, ebben azokat a kulcsfontosságú történelmi elemzéseit publikálta, amelyek most egy új, az orosz birodalmi gondolatról szóló írással együtt láttak újra napvilágot. Romsics a mostani kötet előszavában arról a négy sorsfordító változásról ír, amelyek az utóbbi bő száz évben felforgatták a német és orosz birodalmi/népi területek, a Baltikum és a mediterráneum között elterülő régiót. Kitalálható módon ezek az első világháborút követő, korántsem mindenhol békés rendezés (1918–1921), a csendőri feladatba belebukó franciák rendjének felborulását követő, immár Hitler akaratának megfelelő, hatalmi erővel és erőszakkal biztosított átrendeződés (1938–1941), a szovjet birodalom terjeszkedése a Vörös Hadsereg lánctalpainak nyomában (1944–1945 után). S az így született rendnek, a Pax sovieticának megborulása, majd 1989–1990-től kezdve a régió zömének integrálódása a Nyugathoz.

A hatalmi logika szofisztikáltabb vagy épp nyersebb formáinak, a nagyhatalmak stratégiái­nak elemzése világossá teszi, hogy a birodalomépítési szándékok nem fognak kihalni egy-egy nagyhatalom (amúgy is csak átmeneti) meggyengülésével. Romsics azokat a hatalmi központokat vizsgálja, amelyek döntő hatást gyakoroltak régiónk periodikusan ismétlődő átrendezgetésében.

A franciák számára (hiszen velük nyitja a sort) leginkább azért fontos például ez a magyar államként változó politikai keretek között létező entitás, mert ellensúlyt képezhetett mindenkori legerősebb keleti szomszédjukkal szemben. Ezért is lehettek évszázadokon át (ebben nem különbözött a Lajosok Franciaországa és III. Napóleoné) a magyar önállósodási törekvések korántsem őszinte támogatói, néha szponzorai is. Az ilyesmi persze mindig kölcsönös kiábrándulást fialt: sem a francia segítség nem tartott örökké, sem az előbb-utóbb rendre kiegyező magyarok kitartása. Romsics gondosan elemzi, hogyan erősödött meg és vált dominánssá a franciák szándéka a Monarchia szétbomlasztására az 1. világháború alatt (de mint rámutat: legfeljebb annak utolsó évére!). A Habsburg Birodalom (Ausztriai Összbirodalom) romjain francia bábáskodással, sajátos minibirodalmak szövedékeként létrehozott, egyszerre német- és bolsevikellenes cordon sanitaire összeomlása igazolta a francia vezérkar és némely politikusok legrosszabb félelmeit. Ám a megbánásra nem maradt idő, hiszen addigra Franciaország már maga is kapitulált a németek előtt, az újabb világháború után pedig a térség folyamatainak formálásában csak formális szerepe maradt. A Magyarországgal meg a szomszédos régióval kapcsolatos brit hatalmi politika hasonló dilemmák között őrlődött azzal a jelentősebb különbséggel, hogy a Brit Birodalom megtépázva bár, de (nagy)hatalmi tényező maradt a 2. világháború után is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A bűn nyomora és a nyomor bűne Vadkeleten

Hogy milyen nyomor vezethet el a bűnhöz, amelyben csak némi élelmet vagy egy fél minimálbért sikerül zsákmányolni? Kik az áldozatok és miért hallgatnak? A leszakadó kistérségek sajnos kiváló terepet jelentenek, hogy egy pillantást vessünk a kétségbeejtő helyzetre.

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.