Interjú

„Amit ki tudtam kutatni”

Szilágyi Zsófia Júlia irodalomtörténész, muzeológus

  • Bárdos Deák Ágnes
  • 2025. október 29.

Könyv

A Krasznahorkai László világát bemutató kiállítás az eredeti tervek szerint október végéig tartott volna nyitva Szentendrén, a MűvészetMalomban – aztán jött a Nobel-díj. A tárlat kurátorával beszélgettünk.

Magyar Narancs: Mintha egy Möbius-szalagon indulnánk a Nobel-díj előttről, s érkeznénk a jelenbe.

Szilágyi Zsófia Júlia: Örülök, hogy a kiállítás a Nobel-díj előtt létrejött, mert utána nagyon nehéz lett volna elfogódottság nélkül kezelni ezt a történetet, bár így is aggódtam, hogy ha körbetekint itt a mester, hogyan fogja érinteni.

MN: És hogyan érintette?

SZZSJ: Úgy érzékelem a finom jelzéseiből, hogy nagyon örült a címnek (Minduntalan – BDÁ), Selyem Zsuzsának, a megnyitó személyének, és tetszett neki a kiállítás is. Tényleg átérezte és értékelte azt a rengeteg munkát, ami ebben a kiállításban van.

MN: Miért épp Szentendrén született meg ez az anyag?

SZZSJ: Fontos szempont volt, hogy bemutassam, Krasznahorkai milyen szálakon kötődik Szentendréhez. Erős gimnáziumba járt Gyulán, ógörögöt, latint tanult, zongorázott, zenei műveltsége volt. Budapestre érkezett az ELTE-re, ott találkozott szentendreiekkel, talán a hatásukra 1974-ben költözött Szentendrére. Ekkor a város már túl volt az első szabadtéri tárlatokon, túl a Vajda Lajos Stúdió első őrületein, egy eleven, autodidakta művészekből verbuválódott közeg fogadta. Megismerkedett feLugossy Lacával, akinek a szomszédjában lakott egy időben Medvigy Gábor (operatőr – a szerk.), és Tarr Béla családjának is voltak itt nyúlványai. Lois Viktorék székesfehérvári kiállításán ismerte meg Hegedűs 2 Lászlót, és első felolvasására – Az utolsó hajó hangzott el – a legendás Műhely Galéria pincéjében került sor. Egy sokkal kisebb Szentendrét képzeljünk el, még nem volt meg a 11-es út a mai megváltoztatott nyomvonalú, széles formájában, tényleg egy felfedezni való kisváros volt alternatív művészeti törekvésekkel. Az volt a hipotézisem, hogy ezek a meghatározó találkozások, az itteni emberi, művészi és zenei kapcsolatok szépen, láncszerűen elindítottak egy folyamatot az életében – bár Szentendre nem olyan egyértelműen jelenik meg a műveiben, mint Gyula és a további történetek helyszínei és kultúrái.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?