Könyv

Régi dalom, hogy újabban, azaz harminc-negyven éve a krimi és társai (például a kémregény) vették át azt a szerepet, amit régebben a sommásan realistának nevezett regény játszott. Nem totális agylágyulás tehát James Ellroy kijelentése, aki gond nélkül nevezte magát a bűnügyi regény Tolsztojának.

Regényt írt a világhírű összművésznő, akire a közhelyszerű sokoldalúság is szerény jelző: játékfilmek, lemezek, performanszok, novellaszerű szövegek és mindezek együttese jelzi művészi kiteljesedésének útját. Az első rosszfiú az első, de vélhetően nem az utolsó regénye. Telefonon beszélgettünk.

A szerző gyerekzseniként kezdte tudományos karrierjét (a legendárium szerint már a bébiszittere helyett is ő oldotta meg a matekleckéit), később aritmetikai geometriával, a számelmélet magasabb szintjeivel foglalkozott.

A könyvfesztivál díszvendégeként Budapestre érkező török Nobel-díjas nyomába eredünk.

Minimum tizenegyes! - a Magyar Narancs irodalmi sikerlistája – világirodalom

Monumentális könyvet írt. Nem azért, mert a Világló részletek 1200 oldal, és nemcsak azért, mert – Radics Viktória múlt heti számunkban megjelent kritikájának szavaival – a „magyar történészek számára megkerülhetetlen mű lesz Nádas Péter emlékirata”.

Ezt is megértük: a lesajnált, a köztudatban még mindig komolytalan gyerekműfajnak tartott képregény bekerült a hazai kultúrpolitika kánonjába, legalábbis egy 30 ezer példányban megjelent presztízskiadvány erejéig.

A magyar történészek számára megkerülhetetlen mű lesz Nádas Péter emlékirata. A 19. század második felétől a 20. század második feléig áttekintett korszakban a család mint médium rengeteg eseményre és folyamatra világít rá.

Az empátia a könyvekből jön, nem a filmekből vagy a realitykből.

Kimaxolta az ellenzékkel – vagy a normalitással – való szolidaritást a török Nobel-díjas.

Tizenöt év hallgatás után jelenik meg Peer Krisztián negyedik verseskötete, a 42, amiben egy szokatlan nyomdatechnológiai megoldásnak köszönhetően késsel kell felvágni a lapokat: csak így válnak olvashatóvá azok a gyászversek, amiket az után írt, hogy barátnője C típusú agyhártyagyulladásban meghalt. Mocsár Zsófia látványtervező rajzai a kötetbe is bekerültek. A költővel Dixi és Jézus terméketlenségéről, a banki tartozásáról, a felelősségről és a pókerről beszélgettünk, de szóba került Here bácsi is.

Megkockáztatom: jó novelláskötetet nehezebb írni, mint jó regényt.