Irodalomtörténészként Széchenyi-díjat, műfordítóként József Attila-díjat kapott; a 2000 folyóirat és megannyi kötet szerkesztője volt. Az irodalomtudósra interjúnkkal emlékezünk.
Ha Charles Dickens és Bram Stoker közösen megírták volna a nagy viktoriánus regényt, az vajon felülmúlná Az essexi kígyót? – tette fel a kérdést Sarah Perry művének egyik lelkes angolszász méltatója, és a magyar recenzens a szokottnál is furcsábban érzi magát az ilyen és ehhez hasonló, többnyire zajosan elismerő kritikák valóságos bokrétájával szembesülve.
„Idegesítőn hasonlít a helyzet a Javítottéhoz, ott is, itt is ez a bosszantó realizmuskényszer. Hogy csak annak van, nemcsak hogy legitimitása, nemcsak hogy az engedélyezhető, ami valóságosan (kurzív!) van, hanem hogy csakis ez érdekes.
Ahogyan a regény előképének számító 1950-es film nézői, úgy Roth 1998-as, magyarul 2017-ben megjelent regényének olvasói sem igen értik már, mit is jelentett a háború utáni években kommunistának lenni, vagy éppen feleségül menni egyhez.
Ebben a családban „a nők mindig szerencsétlenek voltak”. Személyes veszteségeik mellett hiába a 20. század történelmi viszontagságai, a második világháború, az Erdélyt érintő intézkedések, ’56 és így tovább, senki és semmi nem nyomorította meg annyira a család nőtagjait, mint az őket szerető férfiak.
A fanzinformátum mindig is egyet jelentett az állami és egyéb ormótlan intézményektől való függetlenséggel. A közelmúltban ezek a kezdeményezések a hazai zsánerkultúrában is megjelentek, és mind egy hátborzongató cél érdekében kötelezték el magukat: a magyar horrorkultúrát kívánják feltámasztani.
Ha van sztárja a képregényelméletnek, az ő. Alapműve, A képregény felfedezése 25 éve jelent meg, legutóbbi könyvének hőse pedig egy szobrász, aki alkut köt a Halállal. Scott McClouddal a bécsi könyvfesztiválon tartott előadása után beszélgettünk időhiányról, szuperhősfilmekről és a sírfeliratáról.
Látszólag semmi köze a szinte napról napra felbukkanó bántalmazási ügyeknek Elena Ferrantéhoz, a legrejtőzködőbb olasz íróhoz, akinek a Nápolyi regények című tetralógiája az utóbbi idők legnagyobb világirodalmi sikere. Első két kötete, a Briliáns barátnőm és Az új név története már magyarul is olvasható.