Könyv

Antal Balázs: Vad

  • Bán Zoltán András
  • 2018. február 11.

Könyv

A manapság sikeresen cukrosodó irodalmunkban üdítően borostás ez a sok undorral teli vékony kötet. A cím nem csapja be az olvasót, valóban vad, durva, olykor trágár verseket kapunk az arcunkba. Antal Balázs litániaszerűen, sötét pátoszú felsorolásokban adja elő, mi bántja ebben a világban, pontosabban ebben a hazában. És ilyenkor sem kamuzik: a Magyar remény és a Másfélmillió lépés Magyarországon című versek világosan elárulják, hol járunk és élünk, és a Találkozás a régivel című faluversben ilyen snitteket olvashatunk: „fickósan kivágott takony turha köpet / hányadék vér húgy fos pocsolyái / szájba vert rossz geci amit kiokádtak”. A gazdáim verse egy kutya emelkedett, mocskolódásaiban is nemes zengésű monológja, aki így summázza életét: „nem akarom már hogy tovább etessenek / azt mondom magamban hogy inkább rugdosnának / és szeretném ha hagynák hogy végre megdögöljek”. E sprőd ódák, úgyszólván rozsda rágta ógörög kardalok Füst Milán és Tar Sándor találkozásai a szemétlerakóban. Nem kívülálló szól itt, hanem a régen meddőhányóra lökött magyar szolidaritás rossz modorú énekese: „mit tegyek ha egyszer / ezeken a lepusztult utcákon nőttem fel / ha egyszer itt vagyok otthon”.

De van más hang is, a mindössze 10 soros Sziszüphosz a korai Tandori szürrealista filozófiai tréfái­nak nívóján áll.

Ám a sok szenvedés felmutatása ad némi vigaszt is, bár reményt nem; egészében az olvasó azt érezheti, mint a kötet egyik megalázott magyar kórusa: „az első pohár fanyar, összehúzza a szájuk / de a harmadiktól már nem keserű // nem keserű”.

 

Műút-könyvek, Miskolc, 2017, 80 oldal, 2000 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.