Fél évszázad késéssel a szexuális forradalom megérkezett Magyarországra: nagyjából ennyi idő telt el a kíváncsiság, érzékiség és függetlenség francia nőikonjának eredeti megjelenése és a hiánypótló magyar változat között. Az először 1964-ben kiadott gyűjteményes kötet még a hardcore pornóipar robbanása előtti naiv aranykor terméke, ahol még nem a maga pőreségében ábrázolt aktus, hanem annak puszta lehetősége bírt erotikus potenciállal. Bár a maga korában ez is botrányos volt, hiába jelenik meg a hősnő minden második oldalon fedetlen keblekkel és keveredik érzéki kalandokba űrlényekkel, angyalokkal meg robotokkal, kicsapongásai ma aligha zaklatnak fel bárkit. Miközben a bimbódzó softcore szexipar termékei felettébb lankasztó kordokumentumok tudnak lenni – próbáljon csak meg valaki végignézni egy pikáns nudifilmet az érából –, Forest fekete-fehéren is pszichedelikus képregénye épp azzal válhatott maradandóvá, hogy nem elégedett meg a meztelen női test puszta felmutatásával. Az űrutazást az érzéki felszabadulás metaforájaként használó kötetben Barbarella újra meg újra elnyomó rezsimekkel akad össze, amelyekkel rendre meg kell küzdenie a személyes szabadságáért, meg persze a gyönyörhöz való jogáért. Forest amellett, hogy a ponyvakorszak űroperáinak paneljeiből építette fel a cselekményt, amely olyan sebességgel pereg, mintha gyorsítva néznék egy erotomán Flash Gordon-matinét, a bizarr ufók és állatokból fabrikált járművek mellett bőséggel merít a klasszikus európai kultúrkincsből is, a görög mitológiától az Alice Csodaországban-ig. Ez a zsúfoltság egyben a Barbarella legfőbb erénye is, lévén annyi ötlet került a hetvenoldalas kiadványba, amennyiből manapság hétkötetes regényfolyamokat írnak.
Fordította: Bayer Antal. Nero Blanco Comix, Budapest, 2017, 76 oldal, 2700 Ft
