Képregény

Jean-Claude Forest: Barbarella

  • - sepi -
  • 2018. február 11.

Könyv

Fél évszázad késéssel a szexuális forradalom megérkezett Magyarországra: nagyjából ennyi idő telt el a kíváncsiság, érzékiség és függetlenség francia nőikonjának eredeti megjelenése és a hiánypótló magyar változat között. Az először 1964-ben kiadott gyűjteményes kötet még a hardcore pornóipar robbanása előtti naiv aranykor terméke, ahol még nem a maga pőreségében ábrázolt aktus, hanem annak puszta lehetősége bírt erotikus potenciállal. Bár a maga korában ez is botrányos volt, hiába jelenik meg a hősnő minden második oldalon fedetlen keblekkel és keveredik érzéki kalandokba űrlényekkel, angyalokkal meg robotokkal, kicsapongásai ma aligha zaklatnak fel bárkit. Miközben a bimbódzó softcore szexipar termékei felettébb lankasztó kordokumentumok tudnak lenni – próbáljon csak meg valaki végignézni egy pikáns nudifilmet az érából –, Forest fekete-fehéren is pszichedelikus képregénye épp azzal válhatott maradandóvá, hogy nem elégedett meg a meztelen női test puszta felmutatásával. Az űrutazást az érzéki felszabadulás metaforájaként használó kötetben Barbarella újra meg újra elnyomó rezsimekkel akad össze, amelyekkel rendre meg kell küzdenie a személyes szabadságáért, meg persze a gyönyörhöz való jogáért. Forest amellett, hogy a ponyvakorszak űroperáinak paneljeiből építette fel a cselekményt, amely olyan sebességgel pereg, mintha gyorsítva néznék egy erotomán Flash Gordon-matinét, a bizarr ufók és álla­tokból fabrikált járművek mellett bőséggel merít a klasszikus európai kultúrkincsből is, a görög mitológiától az Alice Csodaországban-ig. Ez a zsúfoltság egyben a Barbarella legfőbb erénye is, lévén annyi ötlet került a hetvenoldalas kiadványba, amennyiből manapság hétkötetes regényfolyamokat írnak.

Fordította: Bayer Antal. Nero Blanco Comix, Budapest, 2017, 76 oldal, 2700 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."