Elhunyt Bojtár Endre irodalomtörténész, műfordító

  • narancs.hu
  • 2018. február 12.

Könyv

Irodalomtörténészként Széchenyi-díjat, műfordítóként József Attila-díjat kapott; a 2000 folyóirat és megannyi kötet szerkesztője volt. A 77 éves irodalomtudós február 11-én, vasárnap hunyt el. Interjúnkkal emlékezünk.

Bojtár Endre 1940-ben született Budapesten, a Kölcsey gimnáziumban érettségizett orosz tagozaton, majd az ELTE-n orosz–cseh szakot végzett. Így került kapcsolatba a kelet-európai irodalommal, s komparatistaként 1963-tól az MTA Irodalomtudományi Intézetében dolgozott nyugdíjba vonulásáig. 1986-tól ez pedig már a maga által alapított Közép- és kelet-európai Osztályt jelentette, amelynek vezetője volt. Emellett tanított is: Szegeden, a JATE-n világirodalmat, majd másfél évig a kultúratudományi program igazgatója volt a Közép-európai Egyetemen, a CEU-n.

false

Az intézetben olyan kollégákkal dolgozott együtt, mint Gerézdi Rabán, Hankiss Elemér, Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Horváth Iván és Szörényi László. Utóbbiakkal közösen alapították az ún. Szövegmagyarázó Műhelyt, dolgoztak új gimnáziumi tankönyveken is, és ebből a baráti-szakmai együttműködésből nőtte ki magát a 2000 című „irodalmi és társadalmi havi lap”, amelynek szerkesztője volt.

Az irodalomtudományok kandidátusa, majd az MTA doktora lett; munkásságáért József Attila-díjat, 2010-ben Széchenyi-díjat kapott. Kiemelkedő tudományos munkái mellett rengeteg műfordítás kapcsolódik a nevéhez: a legkülönbözőbb műfajokban fordított, méghozzá olyan, kevesebbek által beszélt nyelveken is, mint a lett és a litván. Monográfiái mellett jelentősek az általa szerkesztett, válogatott kötetek, antológiák. Lektorként, kiadások készítőjeként és segítőjeként, „első olvasóként” olyan nevek megismerését köszönheti neki a magyar irodalmi közeg, mint Bulgakov vagy Hrabal.

 

Az irodalomtörténészre két beszélgetésünkkel emlékezünk.

A szocializmus realistája

Kiadói szerkesztőként, bohemistaként, a magyar irodalmi élet kelet-európai szakértőjeként közvetlen közelről volt módja követni Bohumil Hrabal pályáját, magyarországi ismertségét, hovatovább kultuszát. Kérdeztük Menzelről, sörről és kolbászkákról is. Magyar Narancs: Mi az igaz abból, hogy Hrabalt a professzor úr szabadította a nyakunkba? Bojtár Endre: Én írtam az első lektori jelentést róla.

Az életmű legjelentősebb darabja, a litván–magyar szótár elkészültekor is interjúztunk vele.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.