Elhunyt Bojtár Endre irodalomtörténész, műfordító

  • narancs.hu
  • 2018. február 12.

Könyv

Irodalomtörténészként Széchenyi-díjat, műfordítóként József Attila-díjat kapott; a 2000 folyóirat és megannyi kötet szerkesztője volt. A 77 éves irodalomtudós február 11-én, vasárnap hunyt el. Interjúnkkal emlékezünk.

Bojtár Endre 1940-ben született Budapesten, a Kölcsey gimnáziumban érettségizett orosz tagozaton, majd az ELTE-n orosz–cseh szakot végzett. Így került kapcsolatba a kelet-európai irodalommal, s komparatistaként 1963-tól az MTA Irodalomtudományi Intézetében dolgozott nyugdíjba vonulásáig. 1986-tól ez pedig már a maga által alapított Közép- és kelet-európai Osztályt jelentette, amelynek vezetője volt. Emellett tanított is: Szegeden, a JATE-n világirodalmat, majd másfél évig a kultúratudományi program igazgatója volt a Közép-európai Egyetemen, a CEU-n.

false

Az intézetben olyan kollégákkal dolgozott együtt, mint Gerézdi Rabán, Hankiss Elemér, Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Horváth Iván és Szörényi László. Utóbbiakkal közösen alapították az ún. Szövegmagyarázó Műhelyt, dolgoztak új gimnáziumi tankönyveken is, és ebből a baráti-szakmai együttműködésből nőtte ki magát a 2000 című „irodalmi és társadalmi havi lap”, amelynek szerkesztője volt.

Az irodalomtudományok kandidátusa, majd az MTA doktora lett; munkásságáért József Attila-díjat, 2010-ben Széchenyi-díjat kapott. Kiemelkedő tudományos munkái mellett rengeteg műfordítás kapcsolódik a nevéhez: a legkülönbözőbb műfajokban fordított, méghozzá olyan, kevesebbek által beszélt nyelveken is, mint a lett és a litván. Monográfiái mellett jelentősek az általa szerkesztett, válogatott kötetek, antológiák. Lektorként, kiadások készítőjeként és segítőjeként, „első olvasóként” olyan nevek megismerését köszönheti neki a magyar irodalmi közeg, mint Bulgakov vagy Hrabal.

 

Az irodalomtörténészre két beszélgetésünkkel emlékezünk.

A szocializmus realistája

Kiadói szerkesztőként, bohemistaként, a magyar irodalmi élet kelet-európai szakértőjeként közvetlen közelről volt módja követni Bohumil Hrabal pályáját, magyarországi ismertségét, hovatovább kultuszát. Kérdeztük Menzelről, sörről és kolbászkákról is. Magyar Narancs: Mi az igaz abból, hogy Hrabalt a professzor úr szabadította a nyakunkba? Bojtár Endre: Én írtam az első lektori jelentést róla.

Az életmű legjelentősebb darabja, a litván–magyar szótár elkészültekor is interjúztunk vele.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.