Elhunyt Bojtár Endre irodalomtörténész, műfordító

  • narancs.hu
  • 2018. február 12.

Könyv

Irodalomtörténészként Széchenyi-díjat, műfordítóként József Attila-díjat kapott; a 2000 folyóirat és megannyi kötet szerkesztője volt. A 77 éves irodalomtudós február 11-én, vasárnap hunyt el. Interjúnkkal emlékezünk.

Bojtár Endre 1940-ben született Budapesten, a Kölcsey gimnáziumban érettségizett orosz tagozaton, majd az ELTE-n orosz–cseh szakot végzett. Így került kapcsolatba a kelet-európai irodalommal, s komparatistaként 1963-tól az MTA Irodalomtudományi Intézetében dolgozott nyugdíjba vonulásáig. 1986-tól ez pedig már a maga által alapított Közép- és kelet-európai Osztályt jelentette, amelynek vezetője volt. Emellett tanított is: Szegeden, a JATE-n világirodalmat, majd másfél évig a kultúratudományi program igazgatója volt a Közép-európai Egyetemen, a CEU-n.

false

Az intézetben olyan kollégákkal dolgozott együtt, mint Gerézdi Rabán, Hankiss Elemér, Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Horváth Iván és Szörényi László. Utóbbiakkal közösen alapították az ún. Szövegmagyarázó Műhelyt, dolgoztak új gimnáziumi tankönyveken is, és ebből a baráti-szakmai együttműködésből nőtte ki magát a 2000 című „irodalmi és társadalmi havi lap”, amelynek szerkesztője volt.

Az irodalomtudományok kandidátusa, majd az MTA doktora lett; munkásságáért József Attila-díjat, 2010-ben Széchenyi-díjat kapott. Kiemelkedő tudományos munkái mellett rengeteg műfordítás kapcsolódik a nevéhez: a legkülönbözőbb műfajokban fordított, méghozzá olyan, kevesebbek által beszélt nyelveken is, mint a lett és a litván. Monográfiái mellett jelentősek az általa szerkesztett, válogatott kötetek, antológiák. Lektorként, kiadások készítőjeként és segítőjeként, „első olvasóként” olyan nevek megismerését köszönheti neki a magyar irodalmi közeg, mint Bulgakov vagy Hrabal.

 

Az irodalomtörténészre két beszélgetésünkkel emlékezünk.

A szocializmus realistája

Kiadói szerkesztőként, bohemistaként, a magyar irodalmi élet kelet-európai szakértőjeként közvetlen közelről volt módja követni Bohumil Hrabal pályáját, magyarországi ismertségét, hovatovább kultuszát. Kérdeztük Menzelről, sörről és kolbászkákról is. Magyar Narancs: Mi az igaz abból, hogy Hrabalt a professzor úr szabadította a nyakunkba? Bojtár Endre: Én írtam az első lektori jelentést róla.

Az életmű legjelentősebb darabja, a litván–magyar szótár elkészültekor is interjúztunk vele.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.