Elhunyt Bojtár Endre irodalomtörténész, műfordító

  • narancs.hu
  • 2018. február 12.

Könyv

Irodalomtörténészként Széchenyi-díjat, műfordítóként József Attila-díjat kapott; a 2000 folyóirat és megannyi kötet szerkesztője volt. A 77 éves irodalomtudós február 11-én, vasárnap hunyt el. Interjúnkkal emlékezünk.

Bojtár Endre 1940-ben született Budapesten, a Kölcsey gimnáziumban érettségizett orosz tagozaton, majd az ELTE-n orosz–cseh szakot végzett. Így került kapcsolatba a kelet-európai irodalommal, s komparatistaként 1963-tól az MTA Irodalomtudományi Intézetében dolgozott nyugdíjba vonulásáig. 1986-tól ez pedig már a maga által alapított Közép- és kelet-európai Osztályt jelentette, amelynek vezetője volt. Emellett tanított is: Szegeden, a JATE-n világirodalmat, majd másfél évig a kultúratudományi program igazgatója volt a Közép-európai Egyetemen, a CEU-n.

false

Az intézetben olyan kollégákkal dolgozott együtt, mint Gerézdi Rabán, Hankiss Elemér, Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Horváth Iván és Szörényi László. Utóbbiakkal közösen alapították az ún. Szövegmagyarázó Műhelyt, dolgoztak új gimnáziumi tankönyveken is, és ebből a baráti-szakmai együttműködésből nőtte ki magát a 2000 című „irodalmi és társadalmi havi lap”, amelynek szerkesztője volt.

Az irodalomtudományok kandidátusa, majd az MTA doktora lett; munkásságáért József Attila-díjat, 2010-ben Széchenyi-díjat kapott. Kiemelkedő tudományos munkái mellett rengeteg műfordítás kapcsolódik a nevéhez: a legkülönbözőbb műfajokban fordított, méghozzá olyan, kevesebbek által beszélt nyelveken is, mint a lett és a litván. Monográfiái mellett jelentősek az általa szerkesztett, válogatott kötetek, antológiák. Lektorként, kiadások készítőjeként és segítőjeként, „első olvasóként” olyan nevek megismerését köszönheti neki a magyar irodalmi közeg, mint Bulgakov vagy Hrabal.

 

Az irodalomtörténészre két beszélgetésünkkel emlékezünk.

A szocializmus realistája

Kiadói szerkesztőként, bohemistaként, a magyar irodalmi élet kelet-európai szakértőjeként közvetlen közelről volt módja követni Bohumil Hrabal pályáját, magyarországi ismertségét, hovatovább kultuszát. Kérdeztük Menzelről, sörről és kolbászkákról is. Magyar Narancs: Mi az igaz abból, hogy Hrabalt a professzor úr szabadította a nyakunkba? Bojtár Endre: Én írtam az első lektori jelentést róla.

Az életmű legjelentősebb darabja, a litván–magyar szótár elkészültekor is interjúztunk vele.

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.