Daniel Kehlmann Esterházyról: „Egy pillanatra kiült az arcára a szomorúság”

Könyv

Ma megjelent lapszámunkban Daniel Kehlmann-nal olvashatnak terjedelmes interjút, melyből kiderül az is, hogy kinek a szobrát távolítaná el Bécs belvárosából a jelenleg New Yorkban élő, nálunk is igen népszerű író. Ízelítő Köves Gábor interjújából:

Magyar Narancs: Esterházy Péter nemcsak nagy író, de nagy olvasó is volt, nem mellesleg pedig az ön jó barátja. Említette, milyen jó hangulatú beszélgetéseik, közös vacsoráik voltak. A politika nem vetett árnyékot e jó hangulatra?

false

Daniel Kehlmann: Amikor Magyarországra terelődött a szó, amikor arról kezdett beszélni, mi zajlik a hazájában, mintha egy pillanatra valami megtörte volna a derűt, ami egyébként szinte sosem hagyta el. Látszott, hogy olyasmiről van szó, ami nagyon is az elevenébe vág, és ezt hiába is próbálta palástolni. Egy pillanatra kiült az arcára a szomorúság. Őt bántotta, engem aggodalommal töltött el, ami Magyarországon történik, de aztán visszatért az esterházys mosoly és nyugalom.

MN: Az Orbán-rendszer nem kedvelte az írót, az érzés kölcsönös volt. Megélt hasonló helyzetet?

DK: Nem, soha, nincs ilyen élményem. Még itt, Amerikában, Trump alatt sem olyan rossz a helyzet, mert nagyon erős a civil társadalom. Lehet, hogy Trump nukleáris háborút okoz, de az amerikai demokráciát nem fogja tudni lebontani. Gyakran gondolok rá, milyen érzés lehetett ez Esterházynak. Emlékszem arra az esetre, amikor egy magyar könyves rendezvényen tüntettek ellene. Úgy tett, mintha szórakoztatná a dolog, de láttam rajta, hogy nagyon is érzékenyen érintette. Szerencsére nekem semmi ilyenben nem volt részem, de ki tudja, lehet, hogy a jövőben én sem úszhatom meg.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.