Könyv

Az utóbbi évtized egyik legnagyobb nemzetközi irodalmi sikere a norvég író Harcom című regényfolyama. Megpróbáljuk megfejteni, hogy miért.

„Nagy ember fiának lenni óriási szerencse, megbecsülendő előny, másfelől viszont nyomasztó teher, az egyéni önérzet tartós megalázása” – olvasható a Lotte Weimarban lapjain a mélyen dialektikus megállapítás, amelynek találó voltát alighanem leginkább épp Thomas Mann családjában érezték át.

Nincs azzal semmi baj, ha az ember a hiányosságaiból igyekszik erényt kovácsolni. Catherine Millet-nek ez olyannyira sikerült, hogy világhírre tett szert általa. Ha cinikus akarnék lenni, azt mondanám, valószínűleg nem is volt más célja.

Szerencsésnek mondhatja magát a kritikus, ha egy kiadótól egyszerre három olyan verseskötet is a kezébe kerül, melyek a komplett kortárs fiatal líra legjellemzőbb vonásait mutatják be, annak minden erényével és hibájával együtt.

a Magyar Narancs irodalmi sikerlistája – világirodalom

Állítja az Emberi Erőforrások Minisztériuma, és akkor biztos úgy is van.

Csökkenő állami támogatás, görgetett költségvetési hiány, elkésett elszámolások, adminisztrációs hibák, passzív tagság és széteső közösség – csak a csoda menthetné meg a nagy múltú irodalmi szervezetet a megszűnéstől. A József Attila Kör múltjáról és jelenéről a friss Magyar Narancsban olvashat!

Az Izraeli Nemzeti Könyvtár igazgatójának az eseményt "történelmi igazságszolgáltatásként" méltatta.

Az írónő könyve az első arab nyelven írt regény, amely elnyerte az elismerést.

Hosszan lehetne sorolni az utóbbi négy-öt év nagy újrafelfedezéseit, illetve az ismert, kanonizált szerzőkhöz valamilyen módon kapcsolódó, újdonságértékű szövegek megjelenéseit.

Idén Szvoren Edina és Krusovszky Dénes kapta a rangos elismerést.

A „földalatti vasútvonal” az USA-ban a 19. század első kétharmadában működő, rabszolgaszöktető és -mentő, abolicionista hálózat volt, mely a legaktívabb periódusának számító 1850–1860-as években mintegy 30 ezer fekete-afrikai rabszolga menekítésében működött közre.