Hivatalos: Demeter Szilárd a magyar irodalmi élet egyik legsokoldalúbb személyisége

  • narancs.hu
  • 2019. május 24.

Könyv

Állítja az Emberi Erőforrások Minisztériuma, és akkor biztos úgy is van.

Írásbeli kérdés útján akarta megtudni Ungár Péter Kásler Miklóstól, az emberi erőforrások miniszterétől, mi is fog pontosan történni most, hogy a kormánynak nagyszabású elképzelései vannak arról, hogyan alakítaná át a Petőfi Irodalmi Múzeumot a magyar íróközösség és a tágabban értelmezett irodalmi élet központjává.

Ungár figyelmét azok a sajtóban megjelent értesülések keltették fel, melyek szerint a kormány támogatásával a PIM szervezeti részeként Országút címmel kulturális és közéleti kéthetente megjelenő lapot indítanának, valamint megváltoztatnák az eddigi kulturális ösztöndíj rendszert, hozzányúlnának a könyvpiachoz, új fesztivált szerveznének és módosítanák az állami díjak kiosztását is.

Mivel a kormány javaslata szerint a lapot "a legjobb szakemberekből” kiválogatott, "professzionális szerkesztőbizottság vezetné", illetve a program keretében ösztöndíjat és képzést biztosítanának a "magyar érdekeket szem előtt tartó" újságíróknak.

Ungár szerint adekvát a kérdés, miként definiálja az Emmi a "legjobb szakemberekből”, illetve a "magyar érdekeket szem előtt tartó újságíró" fogalmát.

Az LMP képviselője többek között arra volt kíváncsi, elképzelhető-e, hogy egy újságíró Magyarország érdekeit szem előtt tartva kritikus az Emmi vagy tágabban a kormányzat munkájával? Valamint vajon milyen nemzetstratégiai feladatai lennének az Országút című folyóiratnak, és úgy egyébként miért is van rá szükség?

Kásler megbízásából végül Rétvári Bence válaszolt Ungár Péter benyújtott kérdéseire. Az Emmi államtitkára emlékeztetett, a kultúra és a közösségi művelődés területe – annak nemzetegyesítő szerepére is figyelemmel – 2010-től a kormány kiemelt támogatását bírta.

"A jelenkor kihívásaira reflektáló, innovatív és a kultúrpolitikai viták bátor lefolytatásának az intézményben fórumot biztosító pályázata miatt esett a választás Demeter Szilárdra, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójaként.

Demeter Szilárd felkészült, a magyar irodalmi élet egyik legsokoldalúbb személyisége..."

Rétvári dicshimnuszán túl persze Ungár Péter kérdéseire nem igazán sikerült válaszolni. Nem derült ki, kik a kormány szerint az újságírás területén a "legjobb szakemberek” vagy épp hogy is néz ki, miként dolgozik egy a "magyar érdekeket szem előtt tartó újságíró".

A szellemi élet felpezsdítéséről, annak intenzívebbé tételéről értekezett az államtitkár. Ahelyett, hogy érdemi választ adott volna, Rétvári (szokás szerint) rendesen mellébeszélt.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.