Hivatalos: Demeter Szilárd a magyar irodalmi élet egyik legsokoldalúbb személyisége

  • narancs.hu
  • 2019. május 24.

Könyv

Állítja az Emberi Erőforrások Minisztériuma, és akkor biztos úgy is van.

Írásbeli kérdés útján akarta megtudni Ungár Péter Kásler Miklóstól, az emberi erőforrások miniszterétől, mi is fog pontosan történni most, hogy a kormánynak nagyszabású elképzelései vannak arról, hogyan alakítaná át a Petőfi Irodalmi Múzeumot a magyar íróközösség és a tágabban értelmezett irodalmi élet központjává.

Ungár figyelmét azok a sajtóban megjelent értesülések keltették fel, melyek szerint a kormány támogatásával a PIM szervezeti részeként Országút címmel kulturális és közéleti kéthetente megjelenő lapot indítanának, valamint megváltoztatnák az eddigi kulturális ösztöndíj rendszert, hozzányúlnának a könyvpiachoz, új fesztivált szerveznének és módosítanák az állami díjak kiosztását is.

Mivel a kormány javaslata szerint a lapot "a legjobb szakemberekből” kiválogatott, "professzionális szerkesztőbizottság vezetné", illetve a program keretében ösztöndíjat és képzést biztosítanának a "magyar érdekeket szem előtt tartó" újságíróknak.

Ungár szerint adekvát a kérdés, miként definiálja az Emmi a "legjobb szakemberekből”, illetve a "magyar érdekeket szem előtt tartó újságíró" fogalmát.

Az LMP képviselője többek között arra volt kíváncsi, elképzelhető-e, hogy egy újságíró Magyarország érdekeit szem előtt tartva kritikus az Emmi vagy tágabban a kormányzat munkájával? Valamint vajon milyen nemzetstratégiai feladatai lennének az Országút című folyóiratnak, és úgy egyébként miért is van rá szükség?

Kásler megbízásából végül Rétvári Bence válaszolt Ungár Péter benyújtott kérdéseire. Az Emmi államtitkára emlékeztetett, a kultúra és a közösségi művelődés területe – annak nemzetegyesítő szerepére is figyelemmel – 2010-től a kormány kiemelt támogatását bírta.

"A jelenkor kihívásaira reflektáló, innovatív és a kultúrpolitikai viták bátor lefolytatásának az intézményben fórumot biztosító pályázata miatt esett a választás Demeter Szilárdra, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójaként.

Demeter Szilárd felkészült, a magyar irodalmi élet egyik legsokoldalúbb személyisége..."

Rétvári dicshimnuszán túl persze Ungár Péter kérdéseire nem igazán sikerült válaszolni. Nem derült ki, kik a kormány szerint az újságírás területén a "legjobb szakemberek” vagy épp hogy is néz ki, miként dolgozik egy a "magyar érdekeket szem előtt tartó újságíró".

A szellemi élet felpezsdítéséről, annak intenzívebbé tételéről értekezett az államtitkár. Ahelyett, hogy érdemi választ adott volna, Rétvári (szokás szerint) rendesen mellébeszélt.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.