MaNcs 31. évf. 16. sz. (2019-04-18)
A mesterséges reprodukcióról szóló társadalomtudományi szakirodalom többnyire a nő szerepére és lehetőségeire fókuszál – azaz, ha a meddőségről és annak kezeléséről esik szó, a petesejtdonorok, a szülő nők, béranyák, dajkaterhesek állnak a figyelem középpontjában.
Örömmel tudatjuk olvasóinkkal, hogy elindult Orbán Viktor EP-kampánya, és ennek kizárólagos tartalma a „migráció” „megállítása”.
Emlékszel, az mekkora volt már, amikor Herningből indult a Giro d’Italia? Az semmi, az volt a nagy szám, amikor Seraingból vágtak neki a kerekesek!
Kultúrharc dúl az országban, bár kérdéses, hogy pontosan mit is takar e kifejezés. Többen állítják, nincs egységes ideológia, sem központi akarat az események mögött, bizonyos tendenciák mégis határozottan kirajzolódnak.
Szó szerinti egyezést mutató projektleírást tartalmaz az ország különböző részein fekvő hat település pályázata – közülük öt már nyert 200-200 millió forint körüli összeget. De nem csak a szövegek vannak átfedésben.
Egy klasszikus és minden lényegi elemében feltárt vesztegetési ügy egyik kulcsfigurájának éppen egy éve sikerül elkerülnie a harmadfokon is jóváhagyott börtönbüntetését. A másik fő alak, a fideszes országgyűlési képviselő memóriafrissülésének bizonyítékára pedig nemrég bukkantunk rá.
A nagy kormányberuházások árnyékában szép csendben zajlik a Normafa környékének teljes átépítése. A végére megépülhet minden: kápolna, fogadóépület, víztározó, sípálya. S persze vannak, akik szépen profitálnak belőle.
Bízik az ellenzéki pártok támogatásában, de enélkül is elindul független polgármesterjelöltként a főváros IX. kerületében Baranyi Krisztina. Az Együtt színeiben mandátumot nyert önkormányzati képviselőt a parkolási botrány utórezgéseiről, valamint a Fidesz és az MSZP közötti háttéralkukról is kérdeztük.
"Az elejétől fogva totális városi fesztivált szerettünk volna, hogy azok is részesüljenek a fesztiválhangulatból, akik nem érdeklődnek a műfaj iránt."
Valamikor a 60-as évek elején történhetett, Finnországban: a rádióban éppen Bach orgonazenéje szólt, miközben kintről a természet hangjai szűrődtek be, szél, madarak, és talán még egy kutya vakkangatása is.
Ha van a színpadon egy pisztoly, annak előbb-utóbb el kell sülnie. Ez a dramaturgiai szabály viszont nem érvényes egy zongora esetében, ami pont attól tud csehovi lenni, ha nem szólal meg.
Arra kérte a csatornát, ne nagypénteken kerüljön adásba, de nem hallgattak rá. Nincs idő gólörömre című estjét április 19-én adta a Comedy Central. A vallást ugyan most mellőzte, de Orbán és Mészáros kapott rendesen.
Hosszan lehetne sorolni az utóbbi négy-öt év nagy újrafelfedezéseit, illetve az ismert, kanonizált szerzőkhöz valamilyen módon kapcsolódó, újdonságértékű szövegek megjelenéseit.
Az Actes Sud francia kiadó 2017-ben jelentette meg Clara Royer magyar származású irodalomtanár, egyetemi docens, író, forgatókönyvíró Halálaim története című kötetét Kertész Imréről. A Magvető kiadásában most megjelent az életrajzi esszé magyar változata Kertész Imre élete és halálai címmel. A szerzővel beszélgettünk.
A közelgő húsvét is aktuálissá teszi az egyik legősibb és legnépszerűbb érlelési-tartósítási technikánkat. Azért ebben sem árt mértéket tartani.
A hemofília örökletes és gyógyíthatatlan betegség, egy kisebb sérülés is komoly problémát okozhat. Immár hazánkban is elérhető egy olyan génvizsgálat, amelynek köszönhetően ki lehet szűrni a hibás gént hordozó előembriókat, ez azonban nagyon drága. A betegszervezetek azért lobbiznak, hogy az eljárás állami támogatásban részesüljön.
Bár alig vannak már köztünk holokauszttúlélők, a harmadik-negyedik generációt is megbetegítheti a nagyszülők és dédszülők múltja.
Az elmúlt két évtizedben az egész világon jól érzékelhetően nőtt a sportolókról készített szobrok száma, ezzel párhuzamosan pedig – ha adni lehet a közvélekedésre – félreismerhetetlenül csökkent a szobrok esztétikai értéke.
Tízperces MOME Anim diplomafilmjével nyert az idei Berlinalén Teddy-díjat. Az Entropia egy fiatal nő belső univerzumába kalauzol.
Megint temettek ott, ahol nem kellett volna. És ha a holtak visszatérnek, ne várjunk tőlük kegyelmet!
Magyarországon most mozikba kerülő filmje, a Bocsáss meg, kedvesem egy filmrendezőnek készülő breton diák és egy AIDS-szel élő párizsi drámaíró lehetetlen szerelmének a története a 90-es évekből. Az interjú eredetileg a Magyar Narancs 2019 / 16. számában jelent meg.
