Az megvan, hogy Stan Lee és Moebius együtt ebédelnek? Nem valami égi gyorsétteremben vagy nem létező fast food jointban, hanem ’87-ben a San Diego Comic Conon. Vagy ’88-ban az anaheimi könyvvásáron – minden attól függ, melyikük visszaemlékezésében bízunk. Hogy mit ettek, máig rejtély, hogy miről beszélgettek, az szerencsére nem: egy közös Silver Surfer-képregényről. Szó szót, kép képet követett: a transzatlanti Lee–Moebius együttműködés eredményeként ’88 decemberében és ’89 januárjában megjelent az Ezüst Utazó és Galactus kozmikus szkanderje, a kétrészes (1 USD/füzet) Példabeszéd. Nem képregényrajongó embertársainknak (homo comic utálusz) fölösleges is lenne magyarázni, hogyan lesz a megmosolyogni való közhelyekből (ó, jaj, értékvesztett világunkban mily könnyen dőlünk be a hamis prófétáknak) és a piaci követelményekből valódi emelkedettségféle a végére – mert lesz, hiába is tiltakoznánk ellene. Az emberiség annyira leszerepel már megint, hogy ajánlatos lenne hagyni az istent játszó nagy emberismerő, Galactus összetett tervének (pusztuljon minden!) beteljesülését, de a ’88-ban vagy ’87-ben együtt ebédelő zsenik ennél azért többre tartottak minket. Az igazi tét persze nem az emberiség végromlása volt, hanem hogy Moebius (született Jean Giraud) magáévá tudja-e tenni a Marvel-módszert és fordítva; a Marvel milyen engedményeket képes tenni a francia művésznek. Moebius el is igazít az alkotási folyamatban, írása van olyan izgalmas, mint maga a fő mű. Emelkedettség ide vagy oda, az igazi kihívás női hajat rajzolni.
Fordította Markó István. Fumax, 2019, 80 oldal, 3995 Ft
