Könyv

Donáth Mirjam évekig élt New Yorkban, de hét év után hazajött. A hazatérés okáról könyvet írt, amelyben beszél a kivándorlás és a New York-i lét nehézségeiről is. Erről beszélgettünk.

„Olyan vállalkozásba fogok, amelynek nem volt soha elődje, s utánzója se lesz. Egy embert mutatok be a maga természetes valóságában; s ez az ember én magam leszek. Csupáncsak én. Érzem szívem és ismerem az embereket. Nem vagyok olyan, mint bárki azok közül, akikkel találkoztam: merem hinni, hogy másként vagyok alkotva, mint a létezők közül akárki.” Ezzel a kikezdhetetlen érveléssel indítja Rousseau a Vallomásokat. Rousseau memoárja fabatkát sem érne, ha kiderülne, hogy Jean-Jacques csupáncsak szimulákrum.

Arnon Grunberg alapvető törekvése – eddigi életműve erre enged következtetni – hogy mindfucking regényt írjon, vagyis olyat, amitől az olvasó eldobja az agyát.

Karateütés című novelláskötetével futott be, igaz, nem a hazájában, Dániában, hanem először Amerikában. Azóta már honfitársai is sűrűn forgatják a könyveit, melyek közül a Tükör, index, kuplung – avagy egy negyvenes nő vezetni tanul jelent meg legutóbb magyarul.

A skandináv jelzőt manapság főleg a krimivel társítjuk, de úgy tűnik, ott északon karizmatikus nyomozó és pszichopata tömeggyilkos nélkül is képesek valami ütőset összehozni.

Rettegés, beteg hierarchia, mindent uraló nagymama, alkoholista apa-anya. Karafiáth Orsolya új regénye, a Szirén több mint hagyományos családregény. A szerzővel mérgező szülőkről, női alkoholizmusról, a nők helyzetéről, közéletről beszélgettünk, meg arról, miért nem érvényes Marton László bocsánatkérése.

A retróhullám már jó ideje a nyolcvanas éveket nyaldossa, de ez az időszak sokkal nehezebben egyszerűsíthető le úgy, mint a korábbiak. Míg a hatvanas-hetvenes éveket néhány jellegzetes motívummal (táncdalfesztivál, trapéznadrág, illetve SZOT-üdülő, munkásőrség stb.) jól körül lehet járni, az azt követő évtized sokkal komplikáltabb.

Cserna-Szabó András egy egész könyvet írt a pacalról. Nincs ebben semmi különös. Csernától megszokhattuk, hogy hol a tollát (oké, a billentyűzetét) mártja szaftba, hol fakanállal kavarja fel a történeteket. A különös inkább az, ahogy kavarja. Ahogy a különböző stílusok hangnemeivel, regisztereivel zsonglőrködik, akár egy virtuóz orgonista.

Fiktív könyvekkel töltötték meg.

128 évvel ezelőtt jelent meg az első magyar természetjáró folyóirat, a Turisták Lapja, és rövid idő alatt a legfontosabb és legbefolyásosabb fóruma lett a kirándulóknak.

Japán nevű, japán származású, sok tekintetben a távol-keleti országhoz kötődő, mégis ízig-vérig brit írónak ítélték oda az idén az irodalmi Nobel-díjat.