Ponyvalap

Fantorzio

  • Kránicz Bence
  • 2017. november 26.

Könyv

Rokonszenves vállalkozásba fogott az eddig inkább képregényeiről ismert Tálosi András. A Fantorzio önmeghatározása szerint „ponyvalap” kíván lenni, a személyes hangú bevezetőből pedig kiderül, hogy hangsúlyozottan műfaji elbeszéléseket közlő, újságosoknál kapható kiadványban gondolkodik a szerző-szerkesztő. Tálosi piaci értékelése szerint a zsánerirodalomból egyedül a sci-fi képviselteti magát a standokon, és tudjuk, a Galaktika magazin is látott már szebb napokat. Ha kissé szerencsétlen címe dacára – sem a rajongásra utaló, ráadásul angolul közölt előtagot, sem a horrorallúziókat keltő „torziót” nem értem – le­emeljük a polcról a lap első számát, a bizarr borító akár kedvet is csinálhat az olvasáshoz, azon ugyanis egy hatalmas szobor éppen századfordulós ruhába öltözött embere­ket készül agyonütni a kezében lóbált kőcsecsemővel. Kétségkívül ponyvahangulatba kerültünk.

Beljebb lapozva komplett kisregényt találni: a Halál a korzón (a gyilkos egy óriási gyík) című, 1894-ben játszódó opusban Tálosi fellépteti Sándor Kristófot, a misztikus bűnügyekre szakosodott magándetektívet, aki ezúttal is józan ésszel megmagyarázhatatlannak tűnő esetet vállal. Nem árulnám el, melyik klasszikus rém jelenik meg az elbeszélésben, legyen elég annyi, hogy a szerző kellő magabiztossággal mozog a millennium körüli évek Pestjén, és a fantasztikus zsánerek motívumai között is. Története leg­inkább Kondor Vilmos Budapest noirjára emlékeztet, stílusában kevésbé – Tálosi egyszerűbben, tömörebben fogalmaz, többet bíz a párbeszédekre –, mint inkább célkitűzésében: ezúttal is a populáris kultúra külföldi mintái kerülnek magyar történelmi környezetbe. Népszerű mítosz formálódik a magyar múltnak abból a korszakából, amely a szerző szerint ma már ideológiai terhek nélkül szemlélhető. A szándék nemes, az első füzet fordulatos története kamaszoktól nyugdíjasokig bárkit elszórakoztathat, csak legyen, aki rátalál az újságra.

80 oldal, 1190 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.