Ponyvalap

Fantorzio

  • Kránicz Bence
  • 2017. november 26.

Könyv

Rokonszenves vállalkozásba fogott az eddig inkább képregényeiről ismert Tálosi András. A Fantorzio önmeghatározása szerint „ponyvalap” kíván lenni, a személyes hangú bevezetőből pedig kiderül, hogy hangsúlyozottan műfaji elbeszéléseket közlő, újságosoknál kapható kiadványban gondolkodik a szerző-szerkesztő. Tálosi piaci értékelése szerint a zsánerirodalomból egyedül a sci-fi képviselteti magát a standokon, és tudjuk, a Galaktika magazin is látott már szebb napokat. Ha kissé szerencsétlen címe dacára – sem a rajongásra utaló, ráadásul angolul közölt előtagot, sem a horrorallúziókat keltő „torziót” nem értem – le­emeljük a polcról a lap első számát, a bizarr borító akár kedvet is csinálhat az olvasáshoz, azon ugyanis egy hatalmas szobor éppen századfordulós ruhába öltözött embere­ket készül agyonütni a kezében lóbált kőcsecsemővel. Kétségkívül ponyvahangulatba kerültünk.

Beljebb lapozva komplett kisregényt találni: a Halál a korzón (a gyilkos egy óriási gyík) című, 1894-ben játszódó opusban Tálosi fellépteti Sándor Kristófot, a misztikus bűnügyekre szakosodott magándetektívet, aki ezúttal is józan ésszel megmagyarázhatatlannak tűnő esetet vállal. Nem árulnám el, melyik klasszikus rém jelenik meg az elbeszélésben, legyen elég annyi, hogy a szerző kellő magabiztossággal mozog a millennium körüli évek Pestjén, és a fantasztikus zsánerek motívumai között is. Története leg­inkább Kondor Vilmos Budapest noirjára emlékeztet, stílusában kevésbé – Tálosi egyszerűbben, tömörebben fogalmaz, többet bíz a párbeszédekre –, mint inkább célkitűzésében: ezúttal is a populáris kultúra külföldi mintái kerülnek magyar történelmi környezetbe. Népszerű mítosz formálódik a magyar múltnak abból a korszakából, amely a szerző szerint ma már ideológiai terhek nélkül szemlélhető. A szándék nemes, az első füzet fordulatos története kamaszoktól nyugdíjasokig bárkit elszórakoztathat, csak legyen, aki rátalál az újságra.

80 oldal, 1190 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."