Rokonszenves vállalkozásba fogott az eddig inkább képregényeiről ismert Tálosi András. A Fantorzio önmeghatározása szerint „ponyvalap” kíván lenni, a személyes hangú bevezetőből pedig kiderül, hogy hangsúlyozottan műfaji elbeszéléseket közlő, újságosoknál kapható kiadványban gondolkodik a szerző-szerkesztő. Tálosi piaci értékelése szerint a zsánerirodalomból egyedül a sci-fi képviselteti magát a standokon, és tudjuk, a Galaktika magazin is látott már szebb napokat. Ha kissé szerencsétlen címe dacára – sem a rajongásra utaló, ráadásul angolul közölt előtagot, sem a horrorallúziókat keltő „torziót” nem értem – leemeljük a polcról a lap első számát, a bizarr borító akár kedvet is csinálhat az olvasáshoz, azon ugyanis egy hatalmas szobor éppen századfordulós ruhába öltözött embereket készül agyonütni a kezében lóbált kőcsecsemővel. Kétségkívül ponyvahangulatba kerültünk.
Beljebb lapozva komplett kisregényt találni: a Halál a korzón (a gyilkos egy óriási gyík) című, 1894-ben játszódó opusban Tálosi fellépteti Sándor Kristófot, a misztikus bűnügyekre szakosodott magándetektívet, aki ezúttal is józan ésszel megmagyarázhatatlannak tűnő esetet vállal. Nem árulnám el, melyik klasszikus rém jelenik meg az elbeszélésben, legyen elég annyi, hogy a szerző kellő magabiztossággal mozog a millennium körüli évek Pestjén, és a fantasztikus zsánerek motívumai között is. Története leginkább Kondor Vilmos Budapest noirjára emlékeztet, stílusában kevésbé – Tálosi egyszerűbben, tömörebben fogalmaz, többet bíz a párbeszédekre –, mint inkább célkitűzésében: ezúttal is a populáris kultúra külföldi mintái kerülnek magyar történelmi környezetbe. Népszerű mítosz formálódik a magyar múltnak abból a korszakából, amely a szerző szerint ma már ideológiai terhek nélkül szemlélhető. A szándék nemes, az első füzet fordulatos története kamaszoktól nyugdíjasokig bárkit elszórakoztathat, csak legyen, aki rátalál az újságra.
80 oldal, 1190 Ft
